Megye/ország: Pest
Elhelyezés időpontja: 2015.05.17 15:05
Megjelenés időpontja: 2015.05.19 20:41
Utolsó lényeges változás: 2015.05.19 20:41
Utolsó változás: 2021.01.06 14:39
Rejtés típusa: Hagyományos geoláda
Elrejtők: Blue Mali, Piroskaa1
Ládagazda: Blue Mali Nehézség / Terep: 2.0 / 4.5
Úthossz a kiindulóponttól: 4200 m
Megtalálások száma: 381 + 5 sikertelen + 9 egyéb Megtalálások (havi bontásban): A legaktívabb hónap 2015-06 volt 14 'Megtaláltam' loggal, OFF
Megtalálások gyakorisága: 0.7 megtalálás hetente
WAP
Hagyományos (5x10 cm-es kerek) geoláda a Salabasina-árok közepén, sziklafalban kb. 1 méter magasságban szikladarab mögött.
A ládába TravelBug nem helyezhető.
Figyelem!
A hely, és a geoláda nem veszélytelen helyen van, nem hiába a terep nehézség 4,5-es. Kérek mindenkit, hogy óvatosan, és csak saját felelősségére keresse fel a helyet. Nagyszülővel, kisgyerekkel kétszer is meggondolandó!
Ezzel a hagyományos geoládás rejtéssel szeretnélek elhívni a Visegrádi-hegység egyik gyöngyszemébe. Ez nem más, mint a Salabasina-árok, amely egy nem ismert és elég vadregényes útvonal, ezért is rejt sok izgalmas kalandot számotokra.
Salabasina-árok
Salabasina-árok a Visegrádi-hegységben, közel a Pilis határához fekszik. Pomáz és Pilisszentkereszt között található, Pomáz-Pankostető üdülőrészétől nem messze.
A szurdokszerű árok helyenként 2-3 méterre szűkül össze, járható szakasza 1.1 kilométer hosszú, ez kb. 1 óra alatt teljesíthető. A magas fal miatt (10-15 méter) az árokban szinte mindig hűvös van. Jellemző a sok bogár, rovar, helyenként még békával, siklóval is találkozhatsz. A sok kidőlt fa, szikla, kő miatt az árokban nehéz az előrejutás, emiatt kérlek óvatosan és kapkodás nélkül közlekedj kellő odafigyeléssel.
"A Salabasina nevének első fele (Sala) a bükki Szalajka-völgyhöz hasonlóan a szalajka, vagy más néven hamuzsírfőzés emlékét őrzi. A XVIII-XIX. században ezeken a helyeken az akkor még nagy kiterjedésű bükkösökben az üveghuták ellátására hamuzsírt főztek. A Salabasina helynév az első katonai felmérés idejében (az 1780-as években) kerülhetett a térképekre. Ebben az időben a nyomtatásban még nem terjedt el a kettős betűk használata. Így az "S" jelenthetett s-et, sz-et és zs-t is. A szöveg környezet határozta meg, hogyan kell ejteni. A későbbi térképeken aztán vagy átírták, vagy nem (a Szalajkát végül átírták, a Salabasinát nem). A bas az ó-török nyelvben fejet jelentett. Bulgáriában, a Balkán-hegységben, vagy Grúziában, a Kaukázusban a Karabas nevű hegy annyit jelent: Feketefej. A Salabasina azt jelenti, hogy hajdan a völgy fejében, vagyis a völgy felső végében hamuzsírt főztek."
Ajánlott útvonal
A megadott parkolóból, Lajos-forrástól indulj el a sárga turistaúton a Tölgyikrekig, innen a piros turistaúton haladj eddig a pontig N 47° 41,292' E 18° 57,488' 434 m [GCSlbs+útkereszteződés]. Ezután a piros körtúra turistaúton kezd meg a Salabasina-árokba való leereszkedést, kövesd ezt a jelet az árok végéig. N 47° 40,810' E 18° 57,346' 319 m [GCSlbs+elágazás] pontnál indulj el az erdőgazdasági úton felfelé amíg eléred a piros+ turistautat, mely a Holdvilág-árkon keresztül elvezet a megadott parkolóig.
Visegrádi-hegység
A Visegrádi-hegység földtanilag a Börzsönnyel rokon, miocén kori vulkanikus eredetű andezitből épül fel. A Visegrádi-hegység fejlődése a triászig vezethető vissza; a terület több mint 200 millió éven keresztül változatos, főleg tengeri, részben szárazföldi üledékképződés színtere volt. Mai arculatát azonban a fiatal, 14-15 millió éves - középső miocén vulkanizmus alakította ki, a kisebb vulkáni kúpok és lakkolitok mellett egy hatalmas kaldera is rekonstruálható.
A középső miocénban az addigi mocsári környezetben indult meg az a vulkáni tevékenység, ami a hegységet kialakította. A tűzhányó kronológiája kőzettanilag két részre bontható. Korai termékei egyrészt a felszín alatti kis mélységben megszilárduló telérkőzetek, szubvulkáni testek (lakkolitok) vagy lávadómok, dagadókúpok (extrúziók), másrészt ún. freatomagmás robbanásos kitörések nyomán képződött vulkáni törmelékek voltak. Ez utóbbiak a karszt- és rétegvizekkel érintkezve nagyon heves robbanásokat produkálhattak, mert a területet piroklasztitokkal főleg ignimbritekkel borította el. Az első szakasz termékei andezites-dácitos összetételűek. Azonosítható központjaik Strázsa-hegy, Lencse-hegy, Babos-hegy a dunabogdányi Csódi-hegy stb.
A második szakasz két alfázisának vulkanitjai kőzettanilag piroxén-amfibolandezites, kitöréstermékek szempontjából pedig blokk- és hamuárüledékek, néhol horzsakövek voltak. Az első nagyméretű, jó 10 km átmérőjű andezites rétegvulkán beszakadt peremének maradványa (szomma) a 700 m-es Dobogó-kőig húzódó gerincív, ami kisebb-nagyobb megszakadásokkal az Urak asztalánál át egészen a Nagyvillámig azonosítható. A későbbi vulkáni működések hozták létre a "köveket": a Prédikálószék és a Vadálló-kövek is így jöttek létre. A második alfázist a Keserű-hegyi rétegvulkán reprezentálja, aminek maradványai a Prédikálószék, Keserű-hegy, majd a lepence-völgyi lealacsonyodás után az Öreg-Pap-hegytől a Mátyás-hegyig ereszkedő vulkanitokban ismerhető fel. A hegy tehát 16 és 14 millió évvel ezelőtt keletkezett, fő tömege 14 millió éves és a pleisztocénig eredendően üledékképződéstől mentes terület volt, a jégkorszakban löszfelhalmozódás volt jellemző.
Na, végre meglett.... Ez az árok más mint a többi.... Aki nem ismeri még, keressen pár fotót elötte. Furcsa módon egész jó GPS jel van, bár az utolsó métereken nem igazából lehet már követni a jelet. Hagyatkozzatok a megérzésetekre és a "nyomokra"... a fotó nyomokban geoládát is tartalmazhat...
Hát talán ezt a ládát volt eddig a legnehezebb megtalálnom. Sajnos én a lefele vezető utat, és a végén a visszafele vezető utat sem találtam. Először tüskés bozóton kellett átkelnem, szerintem már a végén vadcsapákon, majd egy meredek ereszkedés az árokba. Ott folyamatos bujkálás a keresztbe dőlt fák alatt, mászás a törzsek felett. Néhány helyen két méter magas szintkülönbségeket kellett legyőznöm, fák törzsein leereszkedve. A végén a hídnál sem találtam utat felfelé, a fák gyökereibe kapaszkodva, meredek hegyoldalon kellett felhúznom magam. Nagyon kalandos, izgalmas, csúszós-mászós. Időseknek, pici gyerekeknek kerülendő. Köszönöm!
Megtaláltam.
Köszönöm a lehetőséget.
[g:hu+ 2.10.16]
Mumus volt ez a lada eddig, de végre meglett.
A Pankos úttól mentem a hídig. Ott le az árokba és úgy a ládáig. Meglepetésemre egész jó volt az út. Csak a bedőlt fatörzseket kellett kerülgetni. Kellemesen hűvös volt lent. Nagy élmény volt.
10 év után ismét végigjártam a Salabasina árkot, most Imivel.
Azt gondolom, hogy akik csúszós mászós kalandra vágynak, csak azok jöjjenek. Szerintem most nehezebb a végigjárása, mint 10 éve volt. Izgalmakban nincs hiány. A dróthálóban lévő kövek, amik az árokban fognák a töltést, elég rossz (lecsúszott) állapotban vannak. Utána visszamenni az árokba nem volt egyszerű... de végigjártuk. :)
Érdekességnek felteszem erről a 10 évvel ezelőtti állapotot. (utolsó kép)
Köszi a rejtést!
N 47° 41,343' E 18° 59,133' 451 m [GCSlbs+parkoló]
turistaúton a Tölgyikrekig, innen a piros 
turistaúton haladj eddig a pontig 
N 47° 41,292' E 18° 57,488' 434 m [GCSlbs+útkereszteződés]
körtúra turistaúton kezd meg a Salabasina-árokba való leereszkedést, kövesd ezt a jelet az árok végéig. 
turistautat, mely a Holdvilág-árkon keresztül elvezet a megadott parkolóig.
