Megye/ország: Pest
Elhelyezés időpontja: 2015.05.17 15:05
Megjelenés időpontja: 2015.05.19 20:41
Utolsó lényeges változás: 2015.05.19 20:41
Utolsó változás: 2021.01.06 14:39
Rejtés típusa: Hagyományos geoláda
Elrejtők: Blue Mali, Piroskaa1
Ládagazda: Blue Mali Nehézség / Terep: 2.0 / 4.5
Úthossz a kiindulóponttól: 4200 m
Megtalálások száma: 367 + 5 sikertelen + 8 egyéb Megtalálások (havi bontásban): A legaktívabb hónap 2015-06 volt 14 'Megtaláltam' loggal, OFF
Megtalálások gyakorisága: 0.7 megtalálás hetente
WAP
Hagyományos (5x10 cm-es kerek) geoláda a Salabasina-árok közepén, sziklafalban kb. 1 méter magasságban szikladarab mögött.
A ládába TravelBug nem helyezhető.
Figyelem!
A hely, és a geoláda nem veszélytelen helyen van, nem hiába a terep nehézség 4,5-es. Kérek mindenkit, hogy óvatosan, és csak saját felelősségére keresse fel a helyet. Nagyszülővel, kisgyerekkel kétszer is meggondolandó!
Ezzel a hagyományos geoládás rejtéssel szeretnélek elhívni a Visegrádi-hegység egyik gyöngyszemébe. Ez nem más, mint a Salabasina-árok, amely egy nem ismert és elég vadregényes útvonal, ezért is rejt sok izgalmas kalandot számotokra.
Salabasina-árok
Salabasina-árok a Visegrádi-hegységben, közel a Pilis határához fekszik. Pomáz és Pilisszentkereszt között található, Pomáz-Pankostető üdülőrészétől nem messze.
A szurdokszerű árok helyenként 2-3 méterre szűkül össze, járható szakasza 1.1 kilométer hosszú, ez kb. 1 óra alatt teljesíthető. A magas fal miatt (10-15 méter) az árokban szinte mindig hűvös van. Jellemző a sok bogár, rovar, helyenként még békával, siklóval is találkozhatsz. A sok kidőlt fa, szikla, kő miatt az árokban nehéz az előrejutás, emiatt kérlek óvatosan és kapkodás nélkül közlekedj kellő odafigyeléssel.
"A Salabasina nevének első fele (Sala) a bükki Szalajka-völgyhöz hasonlóan a szalajka, vagy más néven hamuzsírfőzés emlékét őrzi. A XVIII-XIX. században ezeken a helyeken az akkor még nagy kiterjedésű bükkösökben az üveghuták ellátására hamuzsírt főztek. A Salabasina helynév az első katonai felmérés idejében (az 1780-as években) kerülhetett a térképekre. Ebben az időben a nyomtatásban még nem terjedt el a kettős betűk használata. Így az "S" jelenthetett s-et, sz-et és zs-t is. A szöveg környezet határozta meg, hogyan kell ejteni. A későbbi térképeken aztán vagy átírták, vagy nem (a Szalajkát végül átírták, a Salabasinát nem). A bas az ó-török nyelvben fejet jelentett. Bulgáriában, a Balkán-hegységben, vagy Grúziában, a Kaukázusban a Karabas nevű hegy annyit jelent: Feketefej. A Salabasina azt jelenti, hogy hajdan a völgy fejében, vagyis a völgy felső végében hamuzsírt főztek."
Ajánlott útvonal
A megadott parkolóból, Lajos-forrástól indulj el a sárga turistaúton a Tölgyikrekig, innen a piros turistaúton haladj eddig a pontig N 47° 41,292' E 18° 57,488' 434 m [GCSlbs+útkereszteződés]. Ezután a piros körtúra turistaúton kezd meg a Salabasina-árokba való leereszkedést, kövesd ezt a jelet az árok végéig. N 47° 40,810' E 18° 57,346' 319 m [GCSlbs+elágazás] pontnál indulj el az erdőgazdasági úton felfelé amíg eléred a piros+ turistautat, mely a Holdvilág-árkon keresztül elvezet a megadott parkolóig.
Visegrádi-hegység
A Visegrádi-hegység földtanilag a Börzsönnyel rokon, miocén kori vulkanikus eredetű andezitből épül fel. A Visegrádi-hegység fejlődése a triászig vezethető vissza; a terület több mint 200 millió éven keresztül változatos, főleg tengeri, részben szárazföldi üledékképződés színtere volt. Mai arculatát azonban a fiatal, 14-15 millió éves - középső miocén vulkanizmus alakította ki, a kisebb vulkáni kúpok és lakkolitok mellett egy hatalmas kaldera is rekonstruálható.
A középső miocénban az addigi mocsári környezetben indult meg az a vulkáni tevékenység, ami a hegységet kialakította. A tűzhányó kronológiája kőzettanilag két részre bontható. Korai termékei egyrészt a felszín alatti kis mélységben megszilárduló telérkőzetek, szubvulkáni testek (lakkolitok) vagy lávadómok, dagadókúpok (extrúziók), másrészt ún. freatomagmás robbanásos kitörések nyomán képződött vulkáni törmelékek voltak. Ez utóbbiak a karszt- és rétegvizekkel érintkezve nagyon heves robbanásokat produkálhattak, mert a területet piroklasztitokkal főleg ignimbritekkel borította el. Az első szakasz termékei andezites-dácitos összetételűek. Azonosítható központjaik Strázsa-hegy, Lencse-hegy, Babos-hegy a dunabogdányi Csódi-hegy stb.
A második szakasz két alfázisának vulkanitjai kőzettanilag piroxén-amfibolandezites, kitöréstermékek szempontjából pedig blokk- és hamuárüledékek, néhol horzsakövek voltak. Az első nagyméretű, jó 10 km átmérőjű andezites rétegvulkán beszakadt peremének maradványa (szomma) a 700 m-es Dobogó-kőig húzódó gerincív, ami kisebb-nagyobb megszakadásokkal az Urak asztalánál át egészen a Nagyvillámig azonosítható. A későbbi vulkáni működések hozták létre a "köveket": a Prédikálószék és a Vadálló-kövek is így jöttek létre. A második alfázist a Keserű-hegyi rétegvulkán reprezentálja, aminek maradványai a Prédikálószék, Keserű-hegy, majd a lepence-völgyi lealacsonyodás után az Öreg-Pap-hegytől a Mátyás-hegyig ereszkedő vulkanitokban ismerhető fel. A hegy tehát 16 és 14 millió évvel ezelőtt keletkezett, fő tömege 14 millió éves és a pleisztocénig eredendően üledékképződéstől mentes terület volt, a jégkorszakban löszfelhalmozódás volt jellemző.
Felülről jöttem, végigmentem az árkon (bokor nem volt), GPS nélkül találtam meg, mert nem nagyon volt vétel. Utána hazafelé olyat szedreztem hogy csak na. Nem tudom mennyire látszik a fotón, a kezem az tiszta piros volt a szederlétől. Gene Simmons irígyelhet nyugodtan, büszke vagyok rá hogy nem tudja mi a valódi élvezet !
Oldalág tetején mentem le, majd visszafelé ugyanott, de még az aljánál direktbe kimásztam. A térképen jelzett úton a vadles alá bozót nélkül el lehet jutni.
Megtaláltam, köszönöm a rejtést! [Geoládák v4.5.0]
Jó kis mászóka volt a sziklákon és a kidőlt fákon, élveztük! A Pankos út és a Vackor utca elágazásában egy kényelmes helyet találtunk az autónak, innen egy ösvényen mentünk át a már védett területen lévő földútra és indultunk neki a körnek. Az árokba a dróttal összefogott köveken ereszkedtünk le a leomlott áteresz ép oldalán, és indultunk el felfelé (ilyen szurdokban szerintem sokkal biztonságosabb irány felfele menni). A leereszkedés mindenképp jó kondíciót, hajlékonyságot, kapaszkodási képességet igényelt. A láda után balra mentünk az elágazásban, ahonnan még sokáig élvezhettük a szurdokot, hiába nem jelöli már annak a térkép. Végül egy jól járható földúton (0 bozótharc, némi aljnövényzet - kullancsveszély) jutottunk ki a P jelzésre, amin visszacsorogtunk az autóhoz. Az ugráló műholdjel miatt nem a rögzített, hanem a tervezett tracket csatolom, hasznos lehet! A terep valóban nagyon nehéz, de (épp ezért) nagyszerű élmény volt. Köszönöm!
N 47° 41,343' E 18° 59,133' 451 m [GCSlbs+parkoló]
turistaúton a Tölgyikrekig, innen a piros 
turistaúton haladj eddig a pontig 
N 47° 41,292' E 18° 57,488' 434 m [GCSlbs+útkereszteződés]
körtúra turistaúton kezd meg a Salabasina-árokba való leereszkedést, kövesd ezt a jelet az árok végéig. 
turistautat, mely a Holdvilág-árkon keresztül elvezet a megadott parkolóig.
