
A ládába TravelBug
nem helyezhető.
"Ezekkel a sorokkal és ládáinak gondozásával szeretnénk megőrizni játékostársunk, Vgyuri (Dr. Varga György) emlékét. A geocaching magyarországi indulásánál már ott volt, első ládája a 45. sorszámot kapta, a GCLHDC (Cívis reptér). A repülés szerelmeseként jelentős szerepe volt a budaörsi (GCLHBS) és a tököli reptér, (GCLHTL) ládák létrehozásában is. Elindította a "minden reptérnek legyen ládája" akciót. Összesen 11 ládát hagyott ránk, köztük a sinus90-el közös rejtését, a GCHGny-t, amelynél egy óriási kódex várja a megtalálókat, valamint a zsinagóga sorozatát."
Ha megtalálsz egy geoládát, a visszarejtéskor Te magad leszel a láda új rejtője,Te vagy a felelős a ládáért, és a következő megtaláló élményéért! Ezt ne feledd!!!
A mai baljós időkben nem véletlenül nem ajánlottuk a láda éjszakai keresését. Egy zsinagóga környéke érzékeny terület, ha valaki a sötétben egy "gyanús" ládát rak ki-be egy zsinagóga kerítésén, joggal számíthat az erre hivatottak figyelmére és esetleg kellemetlen kérdésekre.
A ládasor
A láda ugyan önmagában is teljes értékű, de része egy több darabból álló ládasornak, ami a 2014-2015 folyamán megvalósuló "Zsidó zarándokút Észak-Alföldön" EU-projektet ismerteti "virtuális útikönyvünkben". A sorba tartozik még jelenleg a mádi zsinagóga
(GCmzsi), a tokaji zsinagóga
(GCtzsi), a debreceni zsidónegyed
(GCdzsn), a sátoraljaújhelyi
(GCsjhs-1)multiláda egy pontja és egy "com-os" láda
a nagykállói rabbisírnál.
Megközelítés
A láda a szatmárnémeti (Satu Mare) zsinagóga területén van, de elérhető kivűlről is. Magának a zsinagógának a megközelítése gyalog triviális, a Decebal utca 4/A-t kell keresni. "Munkaidőben" a zsinagógaterület távműködtetésű kapuja általában nyitva van, pár percre be lehet állni, ha van hely, csak ránk ne zárják a kaput :-)
Autóval az épület előtt és a szemben levő téren is meg lehet állni - fizetős, de nem drága.
N 47° 43,410' E 22° 52,650' 123 m [GCszmm+parkoló] Ez jó hely a másik szatmárnémeti láda
(GCsatu) eléréséhez is.
A láda
A ládát mágnesek tartják a helyén egy a falra szerelt fémlemezen - nem túl erősen. Levenni könnyű, de visszarakásnál ügyeljünk a pontos helyrerakásra, le ne essen. Ha a nyitott kapun be tudunk jutni a kerítésen belülre (ld. megközelítés), az élet egyszerűbb.
A pótjelszó (amire gyaníthatóan gyakran lesz szükség ha elveszne a láda), a vasrácson a láda mellett és a a szemben levő parkolóban levő kék "Balra tarts" KRESZ-tábla hátán található.
Haszid zsidók Észak-Kelet Magyarországon
A magyarországi zsidóság egyik csoportját képezik a haszidok. A XVIII. században az ortodoxián belül Galíciában jött létre a haszid irányzat, ami jellegzetes ruházatával, szokásaival láthatóan elkülönült a környezetbe jobban beleolvadó, régebben Magyarországon élő csoportoktól. A haszidizmus tanítása szerint az időnként extatikus zene és tánc utat mutat a mindenható felé. (Legtöbben ezt a Jakob rabbi kalandjai című filmből ismerhetik.) A cári uralom üldözései elől egyre több haszid költözött át Magyarországra, és főleg az ország északkeleti részében telepedtek le. A zsidó szokások szerint a rabbi a közösség szellemi vezetője, és mennél nagyobb tudású, annál nagyobb tisztelet övezi. Habár a zsidó vallás nem "kanonizálta" a csodatételeket, a néphiedelemnek nem lehetett parancsolni. A zsidók körében, de a kívülállók között is terjedt a hit, hogy az istennek nagyon tetsző, nagy tudású és példamutató életű rabbik (ezeket hívják rebének vagy cadiknak) jobb eséllyel folyamodhatnak az égi segítségért, mint a közönséges halandók. Ezért alakult ki néhány híres rabbi körül a csodatevő mítosz
Az észak-erdélyi haszid közösség története
A magyarországi haszidizmus gyökerei két megyében, Máramarosban és Szatmárban lelhetők fel. A két területet (és később még többet) az ultraortodox Teitelbaum rabbicsalád köti össze, ők az 1800-as években jöttek Máramarosszigetre, meghonosítva a haszidizmust. Később még egy rabbicsalád, a Káhán is megtelepült, ők nyitottabbak voltak. A két család és hívei közti vetélkedés 1944, a deportálás idejéig tartott a magyar zsidók között, majd folytatódott az életben maradt és külföldre távozott leszármazottak között a távolban, főleg Brooklynban, New York egyik városrészében, ami ma is a "szatmári klán" központja.
Közben a két székhely, Szatmárnémeti és Máramarossziget is vívta a saját csörtéjét, a szatmáriak elismerik, hogy a történet Máramarosszigeten kezdődött, de mivel ők vannak többen, a mindenkori vezető a szatmári rebe nevet viseli. Észak-Erdélyben, Kárpátalján és a Trianon után megmaradt területeken összesen nem maradt annyi szatmári haszid, mint Brooklyn vagy Mea Sarim (Jeruzsálem haszid városrésze) egy nagyobb utcájában. Szakrális igényeiket a két székhelyen a tucatnyiból megmaradt 1-1 zsinagóga szolgálja, ezek újabb építésűek.
Máramarosszigeten a zsidó zarándokút központja a Teilbaum rabbicsalád sírboltja, mivel a kultusz legtöbbször nem építményekhez, hanem személyekhez kötődik, jelesül az egész észak-magyarországi haszid közösséget megalapító rabbikhoz. Ennek elősegítésére újították fel a Teitelbaum rabbik kriptáját a máramarosszigeti zsidó temetőben. A felújított kriptában három rabbigeneráció nyolc síremléke található. A kripta egy részét még a 19. században építették. Húsz évvel ezelőtt leégett. A haszid zsidóság zarándokhelynek tekintette. Az "épülő szocializmus" idején titokban látogatták, ma már évente többször zarándokolnak ide a világ minden tájáról a szatmári és máramarosi haszid dinasztiák leszármazottai.
Az amúgy szokványos (bár számunkra érdekes módon fából épült, de bevakolt) zsinagóga belseje ma inkább múzeum, mint templom. A haszid zsidóság emlékein kívül nagy szerepet kap a város szülötte, Elie Wiesel, a Nobel-díjas író. (Akinek külön emlékháza is van.)
Szatmárnémetinek a források szerint 1735-ben 17 zsidó lakosa volt. A zsidóság száma a 19. század közepétől kezdődően jelentős növekedésnek indult, a 20. század elejére pedig az 1842-ben hivatalosan is megalakult izraelita hitközség Erdély egyik legjelentősebb hitközségévé nőtte ki magát. A városban egykor működő három nagyzsinagóga (ortodox, status quo ante, németi) és huszonöt imaház közül mára csak a Várdomb utcai ortodox zsinagóga áll, legutóbb 2007 júliusában dőlt össze egy tornádóerejű szélviharba a felújítás előtt álló Hám János utcai zsinagóga.
A megmaradt ortodox zsinagóga és Talmud Tora imaház a belvárosban, a Várdomb (jelenleg Decebal) utcában található. Az épületek nyugati főhomlokzatai párhuzamosak az utca vonalával, a mögöttük húzódó udvarban pedig a Szatmárnémeti Izraelita Hitközség székhelyének épülete helyezkedik el. Ugyancsak az udvarban található, a zsinagóga és az imaház között, a szatmárnémeti deportált zsidók emlékműve.
További részletek találhatók a szatmári zsidóság történetéről az "ajánlott irodalomban".
Forrás és egyéb olvasnivaló
A máramarosi rabbisír
A szatmárnémeti zsinagóga
A Teitelbaum rabbik családfája, poziciójuk a világban
Egyéb uticélok a témában'
Kívánok Mindenkinek nagyon kellemes kikapcsolódást s jó ládavadászatot!
GYEZegzug
Láda ellenőrzés, karbantartás.
- 2018.02.26
Vgyuri hagyatékát
GYEZegzug gondozza tovább. Sajnos Vgyuri (Dr. Varga György) kessertársunk 2018 februárban elhunyt.
Nyugodjék békében!
- 2023.07.09
LionDaddy pótolta a rejtést. A "P" tábla hátoldalán mágneses filmesdoboz. Csak jelszó van benne.