A barlang felé élesen jobbra kanyarodik a korlát. De te menj egyenesen tovább. Harminc méterre van az első sziklafal, itt ne állj meg, hanem menj tovább. Jön a második sziklafal. Itt balra menj 10-12 lépést és a sziklafal tetején(!) és akkor fához kötve, földszinten meglátod a faládát. Vigyázat! Eső után laza a talaj.


Fejlámpa vagy szentjánosbogár ajánlott a barlang bejárásához.

---

NFC tag a ládán. Olvasd le a mobiloddal!
További infók az NFC technológiáról itt.

---

Megközelítés

Répáshután az autót a temetőnél érdemes letenni.  N 48° 2,851' E 20° 31,906' [GCBALG+Parkoló] Innen a sárga sáv jelzésen kell elindulni a településből kifele. Kiérve Répáshutáról a jelzés egy erős jobb kanyart vesz a hegynek felfele.  N 48° 2,796' E 20° 32,017' [GCBALG+Jobbra a sárgán]
A sárga jelzésről a kék "barlang" jelzésre itt kell letérni:  N 48° 2,835' E 20° 31,854' [GCBALG+Letérés] Innen már csak 100 méter a barlang, korlátba kapaszkodva, hegymenetben.

Ez az útvonal a Kőbalta Tanösvény része, további infókat itt találtok róla.

A barlangról

A Bükk hegység fokozottan védett barlangjai közül a Balla-barlang a legismertebb, innen került elő ugyanis az első hazai, őskőkorinak vélt embermaradvány. A hasadék, mely 240 millió évvel ezelőtt, a triász időszaki mészkőben alakult ki.

A Szeleta-kultúrához tartozó barlang feltárását 1909-ben Hillebrand Jenő ősrégész kezdte el, aki már a próbagödör kiásásakor egy 12 ezer éves gyermekcsontvázra bukkant. Az ásatás négy éve alatt a tudósok barlangi medve, barlangi hiéna és ősbölény maradványokat is találtak.

A Balla-bérc lejtőjén, 566 méter tengerszint feletti magasságban nyíló barlang valójában egy 54 méter hosszú, 6 méter magas, 10 méter széles csarnok, legbelső részét elemlámpával érdemes körbejárni.
A Répáshutától, a Bükki Nemzeti Park alig hatszáz lakosú településétől fél kilométerre lévő üreg a Kőbalta Tanösvényen közelíthető meg. A Bükk hegység egyetlen zárványtelepülésén nem hajt keresztül átmenő forgalom, így csendes, barátságos falu, környékén pedig számos barlang és víznyelő látogatható.

A környékbeli barlangokra jellemző, hogy kialakulásuk a mészanyagot kiválasztó élőlényeknek - szivacsoknak, csigáknak, koralloknak és algáknak - köszönhető. Vázaikból ugyanis karbonátos anyagok halmozódtak fel, s az ezekből álló réteg később tömör, nagy tisztaságú mészkővé alakult. A Bükk sajátos arculatát ez a triász időszaki fehér és világosszürke mészkő határozza meg.

A barlang leletei

A barlang feltárását 1909-ben Hillebrand Jenő kezdte el, és már a próbagödör kiásásakor megtalálta az ominózus gyermekcsontokat, amit Lenhossék Mihály vizsgált meg. A következő évben Hillebrand Jenő, Kadić Ottokár és Kormos Tivadar, 1911-ben pedig csak Kormos kíséretében folytatta a munkát, amit 1913-ban fejezett be. A felső kettő holocén rétegből új kőkori és bronzkori leletanyag került elő. Az alatta lévő sárga, löszös réteg állatcsontanyaga leginkább a jégkorszak végi, Pilisszántói szakasz faunájához hasonlít. Barlangi medve, barlangi hiéna, ősbölény csontjai is előkerültek belőle.
A réteg felső részében talált kb. 1,5 éves gyermekcsontváz kora ma már kétséges. Nem kizárt, hogy a neolitikumhoz tartozik. A csontváz különlegessége, a felszínhez közeli helyzete ellenére tapasztalható archaikus jelleg: a rendkívül hosszú formájú és vastag falú koponya, a prognath arc, a gyengén fejlett állcsúcs és az állkapocs belső oldalán alig tapintható tövisnyúlvány mind az ősi formák jellegzetességei. A mélyebben lévő rétegekben a korai Szeletien- és a Bábonyien-kultúra eszközeit találták.
Az 1,7 méter mélyről gyűjtött faszenek vizsgálati eredménye Hollendonner Ferenc hagyatékából ismert: juhar, kőris, hárs, som és kökény maradványai.

A Bükk

A Bükk hegység az Északi-középhegység része, Magyarország legnagyobb átlagmagasságú, barlangokban bővelkedő karszthegysége. Középső területe 1977 óta nemzeti park (Bükki Nemzeti Park). A hegység nevét leggyakoribb fájáról, a bükkről (Fagus silvatica) kapta.
Magyarország egyik legcsapadékosabb területe, amelyre évi átlag 700-800 mm csapadék hullik. Itt dőlt meg Jávorkúton a Magyarországon valaha mért legnagyobb csapadék rekordja 2010-ben, ahol 1550 mm-t regisztráltak.
A Bükk az ország tüdeje, védett és gondozott, nagy kiterjedésű vadon, amelynek tájképi szépsége és élővilága felejthetetlen élményeket nyújt a kirándulóknak.

Egyéb infók

12 ezer éves otthon
Répáshuta weboldala
www.termeszetvedelem.hu - Balla-barlang

Ládatörténet