A normál méretű 12*8*5 cm-es láda egy, a jelzett turistaösvénytől pár méterre álló, "magasra tartott fenekét" az ösvény fele mutató bükkfa, déli irányba néző, földközeli odvában található.
(egyéb ismertetőjel: ez a huncut bükk még egy fehér kőre is ránőtt:)

---

NFC tag a ládán. Olvasd le a mobiloddal!
További infók az NFC technológiáról itt.

---

Az Őr-kő fokozottan védett területen található, de turistaként szabadon látogatható, kizárólag turistaösvényen megközelítve!
Kérlek tartsátok be az alábbi szabályokat:

Tilos a jelzett turistaútról letérni.

Tilos a védett növényfajok egyedeinek veszélyeztetése, engedély nélküli elpusztítása, károsítása, élőhelyeinek veszélyeztetése, károsítása.

Tilos a védett állatfajok egyedének zavarása, károsítása, kínzása, elpusztítása, szaporodásának és más élettevékenységének veszélyeztetése, lakó-, élő-, táplálkozó-, költő-, pihenő- vagy búvóhelyeinek lerombolása, károsítása.

Megközelítés

Bélapátfalva felől érkezve a Ciszterci Apátság Műemlék Temploma parkolójában érdemes megállni.  N 48° 2,932' E 20° 21,901' [GCORK+Parkoló]
Vízvételi lehetőség itt van utoljára, érdemes egy jóízűt hörpinteni és megtölteni kulacsainkat a Mária-forrás jéghideg vizével.  N 48° 2,943' E 20° 21,865' [GCORK+Mária-forrás]
Innen a Bél-kő irányába felfelé kell elindulni a kék tanösvény jelzésen . Ez az út az egykori kőbánya hátrahagyott aszfaltútján kb. 5 km hosszan tekereg fel a hegyre. Feleségemmel megoszlott a véleményünk ennek szépségéről, de nekem kifejezetten tetszett a természet által félig visszafoglalt aszfalt erősen poszt-apokaliptikus hangulata. :)
A Bél-kő tetején érdemes megkeresni a (GCBELK) ládát.
A Bél-kő-nyaknál a sárga csúcsjelzésre térjünk át, majd nem sokkal utána a sárga sáv jelzésen folytassuk utunkat. (érdemes észrevenni itt az út melletti bükkös ördögszántásos talaját, nagyon szép jelenség)
Kb. 1 km megtétele után, az erdőbe beérve, elérjük az országos kéktúra útvonalát.
Ahol a zöld jelzés letér dél fele, egy tisztáson, hangulatos pihenőhely található.  N 48° 2,735' E 20° 23,707' [GCORK+Pihenő]
A kék jelzésen tovább haladva, az Ördög-hegy és Sándor-hegy füves nyergén átbukva, kevesebb mint 1 km múlva egy útjelzőtáblás elágazással találkozunk.  N 48° 2,974' E 20° 24,231' [GCORK+Kereszteződés]
Itt két lehetőségünk van:
a, hosszabb, de több a látnivaló
A jobboldali, lefelé ereszkedő úton (kék jelzés ) az Őr-kő-házhoz jutunk  N 48° 2,951' E 20° 24,529' [GCORK+Őr-kő ház], majd a csúcsot alulról megkerülve egy "sziklakapun" áthaladva,  N 48° 3,067' E 20° 24,598' [GCORK+Sziklakapu] erős hegymenetben érjük el az Őr-kő csúcsát.  N 48° 3,033' E 20° 24,507' [GCORK+Csúcs kilátás]
b, rövidebb, jellegzetes bükki ösvény
Ha balra a kék háromszög jelzésen indulunk, akkor egy rövid, de kevésbé kitaposott ösvényen juthatunk fel a kilátópontig.
Persze visszafele ajánlott a másik útvonalon menni, hogy ne maradjon ki se a hangulat, se a látnivaló.

Őr-kő

A dél felé leszakadó sziklafal mészkősziklás (ördögszántásos) tetejéről - a kövek rendre dél felé emelkednek ki - kelet felé jól felismerhető a Pes-kő kúpja, mögötte a Tar-kő. Délkelet felé Felsőtárkány, Eger és a Várhegyig húzódó hosszú, hullámos hegyvonulat látszik. Az Őr-kő őskori füst- és tűzjeltovábbító őrhely lehetett. A csúcsról az ösvény észak felé indulva idős bükkmatuzsálemek, majd kőrisek között kanyarogva torkollik vissza a kéktúrába.

További érdekes "köves" ládák a Bükk-fennsíkon:
(GCTark) (GC3KO)

Az Őr-kő sziklái alatti bükk-erdőben, bújik meg az Őr-kő kulcsosház.
Igazi menedékház hangulata van, érdemes lehetőség szerint pár éjszakát eltölteni benne. További infók...

A Bükk

A Bükk hegység az Északi-középhegység része, Magyarország legnagyobb átlagmagasságú, barlangokban bővelkedő karszthegysége. Középső területe 1977 óta nemzeti park (Bükki Nemzeti Park). A hegység nevét leggyakoribb fájáról, a bükkről (Fagus silvatica) kapta.
Magyarország egyik legcsapadékosabb területe, amelyre évi átlag 700-800 mm csapadék hullik. Itt dőlt meg Jávorkúton a Magyarországon valaha mért legnagyobb csapadék rekordja 2010-ben, ahol 1550 mm-t regisztráltak.
A Bükk az ország tüdeje, védett és gondozott, nagy kiterjedésű vadon, amelynek tájképi szépsége és élővilága felejthetetlen élményeket nyújt a kirándulóknak.

A Bükk-fennsík

A hegység legérdekesebb része a Bükk-fennsík, egy meredek sziklafalakkal és lejtőkkel körülzárt, majdnem vízszintes terület, a Bükk központi, magas részén helyezkedik el. Hosszúkás alakú, nyugaton a Bél-kőnél kezdődik, majd keleti-északkeleti irányt felvéve húzódik a Bükkszentkereszt-Hámor képzeletbeli vonalig. A déli határa meglehetősen egyenes vonalat vesz fel, míg az északi Bánkútnál éri el legészakibb kinyúlását. Hossza 18-20 km, szélessége 5-7 km.

A fennsík egésze karsztfennsík, uralkodó kőzetei a mészkő és a dolomit. A Garadna-patak két részre osztja, a magasabb, nagyobb területű Nagy-fennsíkra és a kisebb, alacsonyabb fekvésű Kis-fennsíkra. A fennsík szélén sorakoznak a híres bükki "kövek": Istállós-kő, Őr-kő, Tar-kő, Pes-kő, Bálvány, Bél-kő. Minden oldalról hirtelen emelkedik ki környezetéből, de a magas hegycsúcsok miatt a völgyekből, az alföldről nem lehet rálátni.

A rajta lévő víznyelők gondoskodnak a hegységben és környezetében élő közel félmillió ember ivóvízkészletéről. A víznyelő többféle is lehet: dolina, töbör vagy zsomboly. Ezek a mészkőfennsík kiemelkedése után fokozatosan alakultak ki. A barlang- és hasadékrendszerekbe vezetik el a csapadékvizet. Az elnyelt víz a Bükk bonyolult vízáramlási rendszerén keresztül jut el a hegység szélén lévő forrásokba, majd onnan a vízvezetékekbe: a tökéletesen tiszta és jóízű víz kezelés (tisztítás) nélkül kerülhet el a fogyasztóhoz. Különösen mellékízmentes az ivóvíz a déli oldalon, mert útja a föld alatt légvonalban 20-30 km, a valóságban pedig ennek többszöröse, így hatalmas méretű szűrőrendszeren keresztül érkezik meg a forrásvíz a felszínre, ahol vízházakban felfogják és továbbítják az ivóvízvezetékbe.

Egyéb infók
Őrkő-ház - elérhetőségek, árak
BNPI - Látogatói szabályzat
Képek az Őr-kőről
Bükki Nemzeti Park Honlapja
A Bükk
A BÜKK NYUGATI KAPUJA, A MEGUNHATATLAN BÉL-KŐ
BÜKK-ÁTKELÉS CSILLAGFÉNNYEL

Ládatörténet