Elhelyezés időpontja: 2016.07.16 01:00
Megjelenés időpontja: 2016.07.28 11:16
Utolsó lényeges változás: 2016.07.28 11:16
Utolsó változás: 2023.07.11 20:48
Rejtés típusa: Hagyományos geoláda
Elrejtők: Tibi1983
Ládagazda: Tibi1983 Nehézség / Terep: 2.5 / 3.0
Úthossz a kiindulóponttól: 400 m
Megtalálások száma: 31, grafikon
Megtalálások gyakorisága: 0.1 megtalálás hetente
Aki tervezi a helyszín felkeresését, és tudna segíteni a láda pótlásában, kérném vegye fel velem a kapcsolatot!
18cmX12cmX6cm-es ládát, a kiépített gyalogútról letérve, védőkorláton átbújva, egy sziklaüregben kövekkel álcázott rejtekhelyen találod. ÓVATOSAN! MEREDEK!
A várost az A1-es autópályán, a sestanovaci lejárónál lehajtva, 39-es, majd a 60-as főúton tovább haladva érjük el.
Csupán 50 km-nyire van a tengertől.
Imotski a Dalmatinska zagora nevű hegyes-dombos terület legnagyobb települése. Biokovo-hegység mögött, Bosznia-Hercegovina határán megbúvó kisváros.
A település természeti látványosságai az imotski tavak:
A Kék és a Vörös-tó igazi különlegesség! Turisták által ritkán látogatott, kevésbé ismert hely, ám pont ez adja varázsát.
A tavak kráterszerű mélyedésekben találhatóak. Mindkettő édes vizű.
Kék tó (Modro jezero)
Imotski lakóinak kedvelt fürdőhelye, amely nevét különleges kék színéről kapta. Megközelíteni kavicsos sétaúton tudjuk, mely szerpentinszerűen vezet lefelé. Fentről hihetetlen látványt nyújt a kék víz, a főként szürke és vöröses talaj, sziklába kapaszkodó növényzet az egyik oldalon függőlegesen leszakadt sziklafal. A víz mélysége kb. 100 méter, kristálytiszta, egyedülálló élmény felfrissülni benne.
A "láda" itt van elhelyezve!
Vörös tó (Crveno jezero)
A Vörös-tóban csak szemünk gyönyörködhet, kútnak lehetne nevezni, mert falai teljesen függőlegesek. Európa legmélyebb karszttava. Mélysége a csapadéktól függően 280 és 320 méter között mozog. Érdekesség, hogy a tó feneke 6 méterrel a tenger szint alatt van.
Topana erőd (Topana Fortress)
Érdemes felkeresni a város legmagasabb pontján elhelyezkedő, török korból származó Topana erődöt is.
Állapot: kereshető
+
történelmi nevezetesség, várrom, épület
+
szép kilátás, érdemes panorámát fényképezni
+
különleges látványosság, helyszín
-
speciális koordináta-érték vagy magasság
+
vízpart, tó/folyó, forrás van a környéken
-
település belterületén van a láda
+
van a közelben (pár száz méteren belül) lakott terület
+
havas, jeges időben, fagypont alatti hőmérsékleten is kereshető a láda
+
nyáron, a legnagyobb kánikulában is ajánlott környék
+
hegyen, csúcson, nagy dombon van a láda (a környékhez képest)
+
megközelíthető járművel néhány száz méteren belül
+
a javasolt kiindulóponttól fél órán belül elérhető
-
mozgáskorlátozottaknak, babakocsival érkezőknek is ajánlott
-
gyerekbarát láda
+
igénybe veszi a cipőt, ruhát a környék (csalános, bogáncsos, sáros)
+
a láda megszerzéséhez sziklát kell mászni (gyerekkel nyakban kizárt)
-
sötétben is érdemes keresni
-
a GPS-t zavaró sűrű erdő, sziklafal, magas épület, stb. van
-
szokatlan méretű/alakú a láda (az ajándékok miatt fontos)
+
el lehet menni kerékpárral a ládáig (vagy látástávolságban hagyható)?
üdv
Ma délelőtt ott jártunk csak elfelejtettem letölteni az adatokak így nem volt mit keresnem de arra kérnélek fogaddal ell küldök képet ,hogy ott jártunk. [Geoládák v3.12.8]
hogy kell félteni képet nem találom?
Most nézem valószínűleg a padon volt a potjelszó de azon ültek pont,de nem is gondoltam rá csak most
100 méterre a rejtéstől volt a szállásunk, így nem okozott volna nagy nehézséget a láda, ha megtaláltuk volna. Azt rendesen benéztük, hogy van alternatív jelszó, azt valahogy nem vettük észre a GPS-ben a leírásban.
Szombat este érkeztünk, nagy nyüzsgés volt a városban, mi is sétáltunk és beültünk vacsorázni. Másnap reggel úgy gondoltuk, hogy lemegyünk a tóhoz fürdeni és az elhatározást tett is követte. A víz nem is olyan hideg, de mélynek mély. Épp kijöttünk a vízből amikor elkezdtek lőni a várból. Nem tudom minek az apropóján, de úgy éreztük lent a katlanban, hogy mindjárt ránk dől a sziklafal. Sietve elindultunk felfelé és visszafelé terveztük megkeresni a ládát. Kimásztunk a korláton, de nem találtuk meg. Volt még egy lehetséges hely, de azt egy kidőlt fa miatt nem tudtuk megközelíteni. Közben még mindig lőttek, ami nagyon zavaró volt, minden lövésnél úgy éreztem beremeg a sziklafal. A lányok gyorsan el is menekültek, nagyon nem bírták a zenebonát. Talán ez okozta, hogy nem vettük észre az alternatívot, amit nem is kerestünk.
Kérlek a képek alapján fogad el a találatot.
Tényleg sokáig elég lesz a füzetlap, mivel az egyetlen tollunk sem volt hajlandó fogni...
A parkőr (?) fejenként 20 kunára vágott meg, hiába bizonygattuk, hogy nem akarunk fürödni.
Köszönjük az élményt, szép hely!
Megtaláltuk! Jelentem a Tó gyönyörű kék, a ládát pedig a régi koordinétán pótoltam egy kisméretű füles Tescos dobozzal. Sajna logbook híján egy kockás papír van benne, de a megtalálások számát nézve ez is elég egy ideig. Tollat vigyetek!
Nem csak a láda nincs meg, a tó se :( Hihetetlen, hogy az előző bejegyzéshez képest 3 hét telt el és kiszáradt teljesen... Pedig a héten 3x is volt komolyabb csapadék, ma is reggel, azért is jöttünk ide Omisból úgy hogy egyébként nem volt tervben.
A Vörös tóval nincs ilyen gond. Viszont javasolnám ha már a léírásban nincs, a Vörös tó déli órákban való felkeresését, mert akkor süti a víztükröt legnagyobb felületen a nap.
Mi sajnos ezt nem tudtuk és elment az idő a kék tó hűlt helyénél és a Vörös tó már elég árnyékban volt.
Mindezek mellett köszi a rejtést, ezt a helyet sem ismertük volna meg láda nélkül, pedig meseszép és ahogy más is írta már az út is idáig.
Bocsi h mivel nem tervezetten jöttünk nem tudtam segíteni a ládával. [g:hu 1.5.3y] [wapon beküldött szöveg]
Biokovo után autóztunk el ehhez a ponthoz. Már az idevezető út is nagyon érdekes. Teljesen más arcát mutatja az ország, mint a hegy túloldalán lent a nyüzsgő tengerparton.
A parkolóba érve az autó hőmérője 40°C-ot mutatott, a kellemes légkondis 25°C-ból szinte egy fejberúgással ért fel a kiszállás. Nyugtatott a tudat, hogy hamarosan csobbanunk a hűs tóban. Ez végül elmaradt. Nem láttunk fürdőzőket és a kék tó is elégé bezöldült, így a fürdést most inkább kihagytuk.
Előbb a ládát próbáltuk megtalálni, a vélt rejtekhely meglett, de a dobozt sajnos nem leltük. Sajnos a helyi fiatalok ezt a korlát mögötti kis platót valószínűleg bulihelynek használják, legalábbis erre utalnak a szanaszét dobált dolgok. Csak utólag olvastam, hogy már az előttem érkezők sem találták meg.
Így maradt a virtuális találat. A kis tábla rendben a helyén várja a megtalálókat. Egy ilyen távoli célpontnál, szuper az ilyen masszív alternatív megoldás.
Köszönjük a lehetőséget.
A Sv. Jure megmászása után, hazafelé a Pelješac-félszigetről. Grubine felől közeledve már látszott a hegy oldalában a két hatalmas üreg.
A korábbi logok alapján egyből a pótjelszót kerestem, ami a megadott fafaj alapján könnyű volt.
Utána lementem a tóhoz fürdeni egyet. A parkolótól a mostani vízszint mellett -170 m szint. A víz most teljesen zöld - és nem kék.
Végül megnéztük a Vörös-tavat is, aminek viszont inkább kék volt a vize.
A közelben egy hasonló helyen, a Cetina egyik forrásánál (Milasevo jezero) jártam már régebben, amely egy hasonló üreg, de az egyik irányban kifolyása van. (Emiatt a vize sokkal hidegebb és tisztább.)
Nagy élmény volt mind a két tó, a kékben még csobbantunk is.
A ládát hosszas keresgélés ellenére sem találtuk meg. Nem volt jó érzés a korláton túl a tilosban a sok szemét közt kotorászni. Sokkal jobb helye lenne neki a tóhoz vezető szerpentin mellett, ott számos biztosabb rejtek van.
A pótjelszó kivitelezése viszont igényes.
Hat éve Brač szigetén volt szerencsém egy hetet töltetni és már akkor kinéztem magamnak ezt a környéket, de végül nagy sajnálatomra nem fért bele az időbe, így csak a titkos vágyaim közé sűlyesztettem. De Péter60 előtt úgy látszik, még a titkos vágyaim sem maradnak titokban, mert gyönyörű utazásunkba betervezte ennek a helynek a felkeresését is. Alig akartam hinni a szememnek, amikor láttam a túraterven. Már előre nagyon örültem és a valóságban sem csalatkoztam.
Az ajánlott parkolóban áltunk meg és motorosruhánkból kivetkőzve, azt egy bokor alatt elrejtve, fürdőruhával felszerelkezve indultunk neki.
Az ingyenes bejutást megtaláni egyáltalán nem kunszt. A Kék-tóhoz és a Vörös-tóhoz vezető ösvény ekején is van egy táblán árlista és a közelében, kissé eldugva valami hivatalos jellegű épület, de én erre nem láttam kiírva, azt, hogy jegypénztár és amikor betértem képeslapot keresni (a tavakról látványos nem volt, csak a falut sok kicsi képen és díszes, idegenforgalmi szamarat bemutató), nem mondták, hogy hékás, vegyél jegyet, így én sem erőltettem.
Először következett a "munka", vagyis a ládakeresés, utána a szórakozás. Minden kínálkozó szögből megnéztük a tavat, majd leereszkedtünk a hosszú, köves sétányon a vízig, ahol éppen három hatvan év körüli barátnő vircsaftolt, mint a kamaszlányok. A helyhez jobban illett volna a csend, béke, de vicces volt az örömüket látni, így nem sokáig bosszankodtam magamban a zajkeltésen, hanem követtem példájukat és a kellemesen hideg vízbe vetettem magam és egy jót úsztam.
Felfrissülve, lehülve nem volt nagy ügy felfelé megmászni a szerepentínt és nekiindulni a kb. 1 800 m-es erdei sétával (vagy úton autókázással) elérhető Vörös-tónak, ami mélyebb, nagyobb, minden irányból 200 m-nél is magasabb sziklafallal körülvett és ezért még érdekesebb mint a Kék.
Olvastuk, hogy a Vörös-tóba nagyon nehéz bedobni egy kavicsot. A feladat könnyűnek tűnik, az eldobott kő már-már vizet ér, amikor nagy az esély, hogy egy erős légmozgás elkapja és a sziklafalhoz csapja. Ezt muszáj volt kipróbálnunk! Valószínűleg mások is így lehetnek ezzel, mert a kilátópont húsz méteres körzetében nem találtam mozdítható követ, de kicsit messzebb már igen, így egy kupaccal felszerelkezve tértem vissza és nekiálltunk dobálni. Az első kisérletek valóban kudarccal végződtek. Jó móka volt, ahogy szépen eldobtuk, zuhant, majd eltűnt a szemünk elől és hosszú idő múlva meghallottuk a koppanást, majd többedik kisérletre végre a távolból alig hallatszó, gyenge kis csobbanást!
Körbe jártam az egész tavat, mindenhonnan megcsodálva, mert én nem tudok betelni az ilyesmivel. Érdekes volt, amikor szinte bele sem tudtam nézni, úgy vakított a felette járó, a fekete vizről egy foltban visszatürköződő nap, míg máshonnan azt figyelhettem meg, hogy a komor sötétkék víz lassan, a rá vetődő fénytől egy helyen türkizzé válik, majd a türkiz folt arrébb csúszik, alakját változtatja, ahogy a felhők játszanak felette, míg hirtelen kibukkan a felhők mögül a nap és türkizen ragyog az egész tó.
Ekörül a tó körül senkivel sem találkoztunk, a Kék-tó környékén is alig pár turistával és egy kamaszlány csoporttal. Van még mit fejleszteni az itteni idegenforgalmon! Csodálatos a hely!
A Vörös-tó fölött furcsa kötelek voltak kihúzva. Most értem, mi lehetett a szerepük. Egy hónappal ezelőtt, május 6-án sikerült egy francia búvárnak, Frederic Swierczynski elsőként elérnie a tó fenekét. 245 m mélységben! A tó vize a felszínen 15 C fokos volt, az alján 9. A merülés és visszatérés 6 órát vett igénybe. A kötelek, feltételezem, hogy ennek a nagyszerű tudományos- és sportteljesítménynek a kellékei voltak.
N 43° 26,972' E 17° 12,688' 450 m [GCIMOT+Pótjelszó]
N 43° 26,943' E 17° 12,717' 350 m [GCIMOT+1parkoló]
