WAP:
1. 2,5x5cm-es laminált lap, rajta az első jelszórészlettel. (nájlutáhkáróynalliv)
2. 2,5x5cm-es laminált lap, rajta a második jelszórészlettel. (nabpolzsoynalliv)
3. 2,5x5cm-es laminált lap, rajta a harmadik jelszórészlettel. (nélefőslebsétírek)
4. 2,5x5cm-es laminált lap, rajta a negyedik jelszórészlettel. (nopasczűt)
5. Hagyományos láda, benne az utolsó jelszórészlet. (ttalaőkoeg)
Pótjelszó: táblán
Kérlek a rejtésekről ne tegyél fel képeket!
Jelszó: Az öt pont karakterei egybeírva, sorrendben.
WAP END:
A ládába TravelBug
nem helyezhető.
Részletes leírás:
Se ízed nincs, se zamatod, nem lehet meghatározni téged, megízlelnek, anélkül, hogy megismernének. Nem szükséges vagy az életben: maga az élet vagy."(Saint-Exupéry)
A Föld felületén megtalálható egyik leggyakoribb anyag, a földi élet alapja: a víz. Az ENSZ 1994-ben nyilvánította március 22-ét a víz világnapjának, és felhívta a kormányok, szervezetek és magánszemélyek figyelmét a víz fontos szerepére életünkben. Számunkra természetes, ha megnyitjuk a csapot, folyik a víz. Hogyan kerül oda? A településeken ez sok esetben a
víztornyoknak köszönhető. Hogyan működnek? A víztornyok hihetetlenül egyszerű építmények. Méretükben, alakjukban, különböznek, de egy tulajdonságukban megegyeznek: mindegyik egy egyszerű tartály, tele vízzel, megfelelő magasságba helyezve.
1. Budai úti víztorony
Győrben Budapest után elsőként, 1884-ben sikerült a városi vezetékes vízellátást létrehozni, és működtetni. A 130 éves rendszer egyik legfontosabb eleme, a Budai út és Fehérvári út sarkán álló víztorony jelenleg is működik. 1883. augusztus 7.-én délelőtt 9 órakor ünnepélyes külsőségek mellett történt az első kapavágás. A víztorony kőműves munkáit Koller János helyi építőmester, faburkolatának készítését és tetőfedését a Hets testvérek győri cége végezte. A csöveket a Vittkovici vasöntő gyár, a hidránsokat és tolózárakat a Breiteld-Danek prágai cég szállította. Egy év múlva a műszaki átadásnál a víztartó szerkezetében hibát találtak. A víztartón az első megtöltés után mintegy egyméternyi kidudorodást észleltek. Három vasabronccsal és negyven vasrúddal húzatták össze a víztartó köpenyét. A tornyot végre 1884. június 15.-én minden külső formaság mellőzésével üzembe helyezték. A víztorony négyszögletes felépítményét 1919-ben hengeresre építették át. A második világháborús bombázások után a Budai úti víztorony szerencsére épségben maradt, annak ellenére, hogy a célterület közepén volt. Győr legrégebbi víztornya 1950-ig volt a városi ivóvíz rendszerbe kapcsolva. Ettől kezdve ipari víztoronyként működik napjainkig is.
1. jelszórészlet: 2,5x5cm-es laminált lap.
N 47° 41,302' E 17° 38,719' 123 m [GCGyvt-1]
2.Révfalui víztorony
Győr második víztornyának építése 1906-ban kezdődött. A terveket Kovács Sebestyén Aladár budapesti műegyetemi tanár műszaki irodája készítette. A 43 méter magas, 600 m3-es víztorony építését a "Wais G.A. és Társa" építőipari cég 1909-ben fejezte be, 120 ezer korona költséggel. A víztornyot a szakértők eredetileg a déli városrészbe (Nádorvárosba) tervezték, de a város törvényhatósága a jelenlegi elhelyezést határozta el. A második világháború alatt 1944. június 2-án a szövetséges erők szőnyegbombázásánál a Révfalui víztorony kiemelt célpont volt. Nagy szerencse, hogy az épületet nem találták el: a torony kertjébe leesett bombák robbanásakor a bombatölcsérekből még a harmadik emeletre is több talicskányi föld jutott. Az épület körüli 100 méteres sugarú körben mintegy 50 találatot számoltak meg. Később a harcok során a felső medencéket, a függőleges csővezetékeket ágyú, és akna lövedékek rongálták. Két vasbeton tartóoszlopot is kilőttek kb. húsz méteres magasságban. A háborús sérüléseket előbb a város iparosai, majd a közművek szakemberei állították helyre. 1946 tavaszán a víztorony is visszaállhatott a szolgáltatási rendszerbe.
Közel húsz évig működhetett még. 1964 júliusában az Erzsébet ligeti víztorony próbaüzeménél kiderült, hogy az a régi Révfalui víztoronnyal nem tud jól együttműködni. Amikor ugyanis a Révfalui megtelt, az Erzsébet ligeti még csak félig töltődött meg. Ez azt jelentette, hogy az új víztorony teljes feltöltésekor a régi túlcsordult, ezért 1965-ben a révfalui tornyot kiiktatták a hálózatból.
2. jelszórészlet: 2,5x5cm-es laminált lap.
N 47° 41,779' E 17° 37,787' 123 m [GCGyvt-2]
3. Erzsébet ligeti víztorony
Az Erzsébet ligeti víztorony építése a MÉLYÉPTERV tervei alapján 1961-ben kezdődött. Az építményt Thoma József, a Mélyépterv Kossuth díjas mérnöke tervezte. Az építők viszonylag gyors haladását csúszózsaluzás alkalmazása tette lehetővé. A víztorony próbaüzeme 1964 júliusában kezdődött. Kiderült, hogy a régi Révfalui víztoronnyal nem tud jól együttműködni. Amikor ugyanis a Révfalui torony megtelt, az Erzsébet ligeti még csak félig töltődött meg. Ez azt jelentette, hogy az új víztorony teljes feltöltésekor a Révfalui túlcsordul. Ezért aztán később, 1965-ben a Révfalui tornyot kiiktatták a hálózatból. Az Erzsébet ligeti víztorony víztartálya két részből áll. A nagyobbik 1300 m3-es medence körbeöleli a belső 700 m3-es tartályt. A kettőt vasbeton fal választja el egymástól. A medencék tisztításakor tehát csak az egyiket kell kivenni a vízforgalomból. A víztorony szerkezetét a nyolcvanas években egy váratlan meghibásodás után megerősítették. A külső tartályrészt acéllemez abroncsokkal erősítették meg. Ezek úgy ölelik körbe a tartályt, mint hordót az abroncsok. A külső tartóoszlopokra is rögzítő bilincsek kerültek. 2009-ben ért véget a PANNON-VÍZ Zrt. saját beruházásában a víztorony teljes felújítása.
3. jelszórészlet: 2x5cm-es laminált lap.
N 47° 40,240' E 17° 38,924' 128 m [GCGyvt-3]
4. Marcalvárosi víztorony
A ma is modernnek számító, impozáns építészeti alkotás hatezer köbméteres kapacitásával egyike a legnagyobb magyarországi víztornyoknak. A törzset 1977 őszén kezdte építeni az Észak-dunántúli Közmű és Mélyépítő Vállalat, csúszózsalus technológiával. Ez azt jelenti, hogy a törzset körülvevő zsaluzatot 25 centiméterenként emelve haladtak felfelé. Naponta 2-3 emelési ciklust sikerült haladniuk. Az acéltartályokat a toronytörzs körül a terepszinten szerelték össze. A kész tartályokat egy speciális hidraulikus emelőszerkezet húzta fel a végleges helyükre.
A víztorony tervezésében és kivitelezésében összesen 84 cég vett részt. A tervezett 42 hónap helyett jelentős késéssel, 75 hónap alatt készültek el az építők. A késés egyik fő oka, hogy a Paksi Atomerőműre és egyéb kiemelt állami nagyberuházásokra hivatkozva több fővárosi cég nem tartotta be az ütemtervet. A torony műszaki átadása 1981. november 30-án volt, ekkor kezdődhetett a próbaüzem.
A víztorony alsó tartályába közvetlen a nyugati főnyomó vezetéken keresztül a révfalui vízmű irányából érkezik a víz. Az alsó 4.000 m3 víztérfogat bőségesen ki tudja egyenlíteni a fogyasztás ingadozásait. A felső 2.000 m3 tartály pedig a tízemeletes házakat látja el vízzel.
4. jelszórészlet: 2,5x5cm-es laminált lap.
N 47° 40,255' E 17° 38,055' 123 m [GCGyvt-4]
5. Szabadhegyi víztorony
A hegytetőn álló impozáns mérnöki alkotás Győr ötödik víztornya. A Szabadhegyi víztorony a József Attila úttól délre eső területek - Győr-Szabadhegy és Kismegyer városrészek - vízellátását segíti. A torony építése előtt a magasabb fekvésű területeken nem volt elegendő a víznyomás. A terveket a Comfort tervező Kft. készítette. A torony 43 méter magas, víztartálya 400 m3-es térfogatú. Az alsó részen egy 500 m3 térfogatú víztároló kapott helyet, és 5,5 km vízvezeték tartozott az akkor 300 milliós költségvetésű beruházáshoz. A torony törzs vasbetonból, csúszózsalus technológiával készült. A víztartályt a torony lábainál, a földszinten szerelték össze, és egy speciális emelőszerkezettel emelték a helyére. A torony 2004 januártól kapcsolódott be a városi vízhálózatba.
5. jelszórészlet: Hagyományos láda (13x18x6), geokő alatt, mesterséges üregben,
N 47° 39,573' E 17° 40,223' 120 m [GCGyvt-5]
Pótjelszó:2x5cm-es laminált lap.
N 47° 39,563' E 17° 40,156' 123 m [GCGyvt+tartalék jelszó]
Az első és az ötödik pont távolsága bringával, végig kerékpárúton 13km.
Útvonal
Víztornyokról bővebben:
Wikipédia 
