Szeretnélek elhívni az Esztergom-Búbánatvölgy egyik gyönyörű panorámát nyújtó sziklaszirtjéhez a Rókasziklához. Nagyon szép kilátással rendelkező képződmény, melyet a természet hozott létre. Sokat túráztam a Visegrádi-hegységben, de itt még nem jártam, és mivel megtetszett a hely szeretném Neked is megmutatni!
Rókaszikla
Rókaszikla a Visegrádi-hegység nyugati részén található az Esztergomhoz tartozó Búbánatvölgyhöz közel. A szikla a Majális-forrás felett található, a Dobogó hegy 387 méteres csúcsa alatt 267 méter magasságban. A szikláról gyönyörű kilátás nyílik a Gerecse irányába, illetve a közeli hegyvonulatokra is. Láthatjuk a Búbánatvölgyi-tavakat, illetve a Dédai-tavat is, de felsejlik a Duna is. Szemben a Szamár-hegy 300 méter magas impozáns csúcs van. Balra pedig a Vaskapu-hegy, tőle balra a távolban a Gerecse zárja a látóhatárt. Továbbá láthatjuk még a Burdát (Szlovákia) és a Börzsöny is!
Visegrádi-hegység
A Visegrádi-hegység földtanilag a Börzsönnyel rokon, miocén kori vulkanikus eredetű andezitből épül fel. A Visegrádi-hegység fejlődése a triászig vezethető vissza; a terület több mint 200 millió éven keresztül változatos, főleg tengeri, részben szárazföldi üledékképződés színtere volt. Mai arculatát azonban a fiatal, 14-15 millió éves - középső miocén vulkanizmus alakította ki, a kisebb vulkáni kúpok és lakkolitok mellett egy hatalmas kaldera is rekonstruálható.
A középső miocénban az addigi mocsári környezetben indult meg az a vulkáni tevékenység, ami a hegységet kialakította. A tűzhányó kronológiája kőzettanilag két részre bontható. Korai termékei egyrészt a felszín alatti kis mélységben megszilárduló telérkőzetek, szubvulkáni testek (lakkolitok) vagy lávadómok, dagadókúpok (extrúziók), másrészt ún. freatomagmás robbanásos kitörések nyomán képződött vulkáni törmelékek voltak. Ez utóbbiak a karszt- és rétegvizekkel érintkezve nagyon heves robbanásokat produkálhattak, mert a területet piroklasztitokkal főleg ignimbritekkel borította el. Az első szakasz termékei andezites-dácitos összetételűek. Azonosítható központjaik: Strázsa-hegy, Lencse-hegy, Babos-hegy a dunabogdányi Csódi-hegy stb.
A második szakasz két alfázisának vulkanitjai kőzettanilag piroxén-amfibolandezites, kitöréstermékek szempontjából pedig blokk- és hamuárüledékek, néhol horzsakövek voltak. Az első nagyméretű, jó 10 km átmérőjű andezites rétegvulkán beszakadt peremének maradványa (szomma) a 700 m-es Dobogó-kőig húzódó gerincív, ami kisebb-nagyobb megszakadásokkal az Urak asztalánál át egészen a Nagyvillámig azonosítható. A későbbi vulkáni működések hozták létre a "köveket": a Prédikálószék és a Vadálló-kövek is így jöttek létre. A második alfázist a Keserű-hegyi rétegvulkán reprezentálja, aminek maradványai a Prédikálószék, Keserű-hegy, majd a lepence-völgyi lealacsonyodás után az Öreg-Pap-hegytől a Mátyás-hegyig ereszkedő vulkanitokban ismerhető fel. A hegy tehát 16 és 14 millió évvel ezelőtt keletkezett, fő tömege 14 millió éves és a pleisztocénig eredendően üledékképződéstől mentes terület volt, a jégkorszakban löszfelhalmozódás volt jellemző.
Jó kilátások
Rókasziklát is érintened kell, ha szeretnéd teljesíteni a Jó kilátások nevű túramozgalmat! A mozgalmat a Piliscsabai Természetjáró Egyesület felügyeli. Amennyiben kedved van, s szeretnéd teljesíteni akkor kattints az alábbi képre!
Sajnos a ládát mi sem találtuk :( (hasonlóan az előzőekhez minden környező fát is megvizsgáltunk jó nagy körben), kérjük a képek alapján a megtalálás elfogadását.
Köszönjük szépen!
Murmogóék
Jelszó nélkül megtaláltuk. Köszönjük a lehetőséget. [g:hu 1.6.4]
A rejtekhez a GCMafo-tól jöttünk. Sajnos a ládát nem találtuk meg. A megadott ponton és körkörösen kb 20 méter távolságig minden fát megnéztünk. A fotók alapján egyértelműen beazonosítottuk a rejtekadó fát. Megpróbáltunk telefonon segítséget kérni, ez többszöri próbálkozással sem sikerült. Így a láda pótlása csak egy ötlet maradt.
Néhány fotóval igazolva ott jártunkat, szeretnénk, ha elfogadnád a találatunkat.
Megtaláltam, köszönöm a rejtést! naplementébe, nagyon szép volt. bringával a majális forrástól. utána meredeken letoltam. érdemes elmenni a kilátó helyszínre is, pár száz méter. [Geoládák v3.4.0]
Két és fél hónap után újra ...!!!!!
Két közeli, nagyjából egyidős és nem túl látogatott ládát vettünk célba: GCRszi és GCPOUT (ráadásul mindkettő pecsételős). Mindkét úton sokat emelkedünk és kevesekkel találkoztunk, igaz itt a ládánál Zempoka fogadott minket. A ládától az ereszkedés mellett döntöttünk és jól tettük.
Sikerült feljutnom a Róka sziklára, alaposan megszenvedtem, mivel a piros jelzésről lekeveredtem, és toronyiránt mentem. De az ösztöneim jó felé vezettek, és eljutottam a rejtekhez.
Köszönöm szépen.
N 47° 48,108' E 18° 48,354' 103 m [GCRszi+ingyenes parkoló]
sáv jelzésen megyünk egészen eddig a pontig 
N 47° 47,651' E 18° 49,432' 323 m [GCRszi+Elágazás]
jelet követjük egészen eddig az elágazásig 
