Szeretnélek elhívni az Esztergom-Búbánatvölgy egyik gyönyörű panorámát nyújtó sziklaszirtjéhez a Rókasziklához. Nagyon szép kilátással rendelkező képződmény, melyet a természet hozott létre. Sokat túráztam a Visegrádi-hegységben, de itt még nem jártam, és mivel megtetszett a hely szeretném Neked is megmutatni!
Rókaszikla
Rókaszikla a Visegrádi-hegység nyugati részén található az Esztergomhoz tartozó Búbánatvölgyhöz közel. A szikla a Majális-forrás felett található, a Dobogó hegy 387 méteres csúcsa alatt 267 méter magasságban. A szikláról gyönyörű kilátás nyílik a Gerecse irányába, illetve a közeli hegyvonulatokra is. Láthatjuk a Búbánatvölgyi-tavakat, illetve a Dédai-tavat is, de felsejlik a Duna is. Szemben a Szamár-hegy 300 méter magas impozáns csúcs van. Balra pedig a Vaskapu-hegy, tőle balra a távolban a Gerecse zárja a látóhatárt. Továbbá láthatjuk még a Burdát (Szlovákia) és a Börzsöny is!
Visegrádi-hegység
A Visegrádi-hegység földtanilag a Börzsönnyel rokon, miocén kori vulkanikus eredetű andezitből épül fel. A Visegrádi-hegység fejlődése a triászig vezethető vissza; a terület több mint 200 millió éven keresztül változatos, főleg tengeri, részben szárazföldi üledékképződés színtere volt. Mai arculatát azonban a fiatal, 14-15 millió éves - középső miocén vulkanizmus alakította ki, a kisebb vulkáni kúpok és lakkolitok mellett egy hatalmas kaldera is rekonstruálható.
A középső miocénban az addigi mocsári környezetben indult meg az a vulkáni tevékenység, ami a hegységet kialakította. A tűzhányó kronológiája kőzettanilag két részre bontható. Korai termékei egyrészt a felszín alatti kis mélységben megszilárduló telérkőzetek, szubvulkáni testek (lakkolitok) vagy lávadómok, dagadókúpok (extrúziók), másrészt ún. freatomagmás robbanásos kitörések nyomán képződött vulkáni törmelékek voltak. Ez utóbbiak a karszt- és rétegvizekkel érintkezve nagyon heves robbanásokat produkálhattak, mert a területet piroklasztitokkal főleg ignimbritekkel borította el. Az első szakasz termékei andezites-dácitos összetételűek. Azonosítható központjaik: Strázsa-hegy, Lencse-hegy, Babos-hegy a dunabogdányi Csódi-hegy stb.
A második szakasz két alfázisának vulkanitjai kőzettanilag piroxén-amfibolandezites, kitöréstermékek szempontjából pedig blokk- és hamuárüledékek, néhol horzsakövek voltak. Az első nagyméretű, jó 10 km átmérőjű andezites rétegvulkán beszakadt peremének maradványa (szomma) a 700 m-es Dobogó-kőig húzódó gerincív, ami kisebb-nagyobb megszakadásokkal az Urak asztalánál át egészen a Nagyvillámig azonosítható. A későbbi vulkáni működések hozták létre a "köveket": a Prédikálószék és a Vadálló-kövek is így jöttek létre. A második alfázist a Keserű-hegyi rétegvulkán reprezentálja, aminek maradványai a Prédikálószék, Keserű-hegy, majd a lepence-völgyi lealacsonyodás után az Öreg-Pap-hegytől a Mátyás-hegyig ereszkedő vulkanitokban ismerhető fel. A hegy tehát 16 és 14 millió évvel ezelőtt keletkezett, fő tömege 14 millió éves és a pleisztocénig eredendően üledékképződéstől mentes terület volt, a jégkorszakban löszfelhalmozódás volt jellemző.
Jó kilátások
Rókasziklát is érintened kellett, ha szeretted volna teljesíteni a Jó kilátások nevű túramozgalmat! A mozgalmat a Piliscsabai Természetjáró Egyesület felügyeli. A Pilisi Parkerdő kérésére a bélyegzőhelyet át kellett helyezni! Az új helye a Rám-hegyAmennyiben kedved van, s szeretnéd teljesíteni akkor kattints az alábbi képre!
N 47° 48,108' E 18° 48,354' 103 m [GCRszi+ingyenes parkoló]
sáv jelzésen megyünk egészen eddig a pontig 
N 47° 47,651' E 18° 49,432' 323 m [GCRszi+Elágazás]
jelet követjük egészen eddig az elágazásig 
