WAP :
A láda a lakihegyi középhullámú rádiótorony, A SZIVAR környékére invitálja a ládavadászokat.
Kiindulópontként
N 47° 22,512' E 19° 0,291' [GCszol+parkoló] javasoljuk a toronyhoz vezető út elején található parkolót.
A láda
N 47° 22,459' E 19° 0,187' 102 m [GCszol+geocache] rejtekhelye a kiindulási ponttól a füves területen átsétálva kereshető meg. A láda egy fa tövében található, fakéreggel álcázva. Lehetőleg próbáld ugyanúgy visszarejteni! END WAP
A ládától is szép kilátás nyílik a "big cigar-ra, és a "fél-lambdás vihar antennára" is, de mindkettőt érdemes egy kis sétával jobban is megközelíteni. Az alacsonyabbik (és közelebbi) "vihar antenna" üzemen kívül van, a "nagy szivar" viszont ismét üzemel, ezért a jól láthatóan kijelölt - kb. 200 méter sugarú körön belül ne közelítsétek meg! (életveszély ott sincs, de tiltott!)
Eredményes keresgélést kívánnak a láda gazdái: Cic és Pityulínó
A ládába travel bug helyezhető.
___________________________________________________
Ez a láda egy ipar és müvelődéstörténeti emlékhelyen, a lakihegyi rádióállomás területén van. A hely hangulatát igen jól festi le Presser Gábor "szól a rádió" c. dala. A nagy "szivar" ugyan már "nyugdijba ment" de őrzi a régiek szellemi és műszaki teljesitményét. Az elhelyezésnél az esetleges elektronika-kedvelőkre is gondoltam.
Lakihegy Rádióállomás története
Az 1914-ben eredetileg távíróállomásként létesült, csepeli adóállomás technikai és területi korlátai miatt szükség volt egy új telephelyre. Alapos vizsgálatok után Lakihegyre esett a választás, melyben szerepet játszott a terület elhelyezkedése, terep- és talajviszonyok, a villamosenergia-ellátás egyszerű megvalósításának lehetősége.
Az első, 20 kW teljesítményű Telefunken adó 1928. április 29-én kezdte meg működését a Budapest I műsorának sugárzásával. Az adó két 150 m magas torony közé 136 m magasságban kifeszített T-rendszerű antennára dolgozott.
A vételi lehetőségek kibővítésére 1933. december 2-án üzembe állították a 120 kW-os Standard adót a 314 m magas BLOW-KNOX rendszerű "szivar" alakú, önsugárzó, rácsos szerkezetű antennával.
A háború komoly károkat okozott az állomáson. Elpusztult az épület egy része, a 120 kW-os adó és az adótornyok.
A háború után 1945-ben megkezdődtek a helyreállítási munkálatok. A 20 kW-os Telefunken adó megmenekült a háború pusztításától, és újjáépítése után 1945. szeptember 16-án megkezdte a Budapest I műsor sugárzását. Időközben egy átalakított 1,25 kW-os adó került Lakihegyre, mellyel a Budapest II. műsort sugározták egy 108 m-es varsa antennával. 1946. november 22-én egy, a Vacuumtechnikai és Villamossági Rt. által gyártott 8 kW-os adóberendezés vette át a Budapest II. műsorát az 1040 kHz-es frekvencián. Az újjáépítés során a 20 kW-os adóhoz az állomás akkori személyzete 50 kW-os végfokot épített a lakihegyi és székesfehérvári roncsanyagokból. A megemelt teljesítménnyel 1946. december 21-én indult meg az adás az újjáépült 314 m toronnyal. A torony helyreállítási munkálatait a MÁVAG végezte, mely során a torony 75%-át kellett pótolni, új szigetelők és kikötőkötelek legyártása mellett. A teljes toronyszerkezet 1946. december 20-ra lett üzemkész.
A 120 kW-os nagyadó pótlására 1946. május 1-én megrendelték a 135 kW-os adót a Standard Villamossági Rt.-től. Az adót 1948. november 13-án ünnepélyes keretek között helyezték üzembe, Budapest I. műsorának sugárzására az 546 kHz frekvencián. Az üzembe helyezés a háború előtti teljesítmény növekedését jelentette, jelképezve a lakihegyi rádióállomás újjáépítésének teljes befejezését.
1949. február 1-től a Budapest I. és Budapest II. műsorok a Magyar Rádió Kossuth és Petőfi műsoraiként jelentkeztek be. Ebben az időben az állomás fejlesztése a berendezések korszerűsítésében nyilvánult meg.
Az '56-os események során október 24-én megszakadt az összeköttetés a stúdióval, így az adók először hanglemez-felvételeket és közleményeket sugárzott a helyszínről, majd a parlamenti stúdió vette át a műsorszolgáltatást. Október 27. utáni napokban az adók modulálása vidéki adó vételével (ballempfang) történt. November 4-én minden modulációs összeköttetés megszakadt. Az állomás november 8-án átvette Szolnoktól a Kossuth műsort, majd a modulációs vonalak helyreállítását követően december 7-től a sugárzás zavartalan volt.
A középhullámú adóhálózat tervszerű fejlesztése keretében a Magyar Adócsőgyár által készített 5 kW-os adót állítottak üzembe, mely 1964. szeptember 15-én vette át a Petőfi műsor sugárzását 872 kHz-en a 8 kW-os adótól. A 8 kW-os adót szétszerelték és a helyén egy új, 20 kW teljesítményű, monoblokk felépítésű adót állítottak fel. Az új 20 kW-os adó a 150 m-es toronyból átalakított 117 m magas toronnyal 1965. január 2-án kezdte meg a Petőfi műsor rendszeres sugárzását.
Az ország fő adójának, a lakihegyi 135 kW-os adónak az elöregedése, a KH-sávban bekövetkezett vételi viszonyok romlása miatt az állomás teljes rekonstrukcióra szorult. Ezen program magába foglalta a Kossuth műsor sugárzási teljesítményének megemelését 2 db 150 kW-os parallel kapcsolható adóval, új adóépület építését, a 314 m torony és a tápvonal megerősítését, valamint a 20 kW-os adó számára 2 db 86 m-es toronyból álló irányított antennarendszer létesítését. A kivitelezési munkálatok 1966. szeptember 5-én kezdődtek meg. 1968. augusztus 5-én kezdték meg a 314 m torony szerelését és az új talpszigetelő beépítését.
Az új, 300 kW összteljesítményű, gőzhűtéses adó 1968. december 28-án ünnepélyes keretek között kezdte meg a Magyar Rádió Kossuth műsorának rendszeres sugárzását az 539 kHz-es frekvencián. 1969-ben a gyakori üzemzavarok megelőzése és az ellátottságban mutatkozó problémák megoldása érdekében két egymástól független 120/10 kV-os betáp-hálózatot építettek ki, valamint a 314 m adótorony alatti területen új földhálózat készült. Az adókban alkatrészeket és szerelvényeket cseréltek. A rekonstrukció ellenére a Kossuth műsor ellátottsága továbbra sem érte el a tervezett értéket, ezért Solton felépítették a 2 MW összteljesítményű adót. 1977-1979 között a 2*150 kW-os adó a 314 m-es toronnyal a solti adó előkészített tartalékaként állt rendelkezésre. 1981 áprilisában befejeződtek a BHG által végzett áthangolási munkálatok a 300 kW-os adón, melynek során az üzemi frekvenciát 1341 kHz-re hangolták. Az adó a solti adó tartalékolási feladatai megtartásával 1981 májusától sugározta a Petőfi műsort a 117 m-es antennára, 1983 decembertől, a próbaüzemet követően az új 120 m-es toronyra.
1980-ban kezdték meg a 120 m-es acélcsőből készült, rácsos szerkezetű torony építését, mivel a 314 m-es antenna nem volt alkalmas az 1341 kHz-es frekvencián történő sugárzásra. Az 1981-re tervezett bontást egy évvel elhalasztották. Komoly tiltakozások eredményeként a 314 m tornyot végül nem bontották le, mivel jelentős ipartörténeti és műszaki alkotásnak minősítették és műemléki védelmet kapott. 1986-87 folyamán állagmegóvó és festési munkálatokat végeztek.
A Petőfi műsor 300 kW-os adóval történő sugárzása és a tartalékolási feladatok átszervezése miatt szükség volt a 135 kW-os adó korszerűsítésére és felújítására. A 135 kW-os adó 1341 kHz-en a 300 kW-os, 873 kHz-en a 20 kW-os, 1188 kHz-en a szolnoki adó tartalékolását látta el a 117 m toronyra. 1989. május 22-én - a Petőfi műsorral megosztott műsoridőben - a 20 kW-os adón megindult a Calypso Rádió műsorának sugárzása.
A korszerűsítések folyamatosan zajlottak. 1992-ben az 1.sz 150 kW-os adó RF meghajtó-fokozatába alkatrész-utánpótlási gondok miatt az addigi két cső helyett egy darab nagyobb teljesítményű cső került, majd 1993-ban a 20 kW-os adó RF és HF meghajtó-fokozatának félvezetősre, valamint 1996-ban a végfokozatok csöveinek más típusra való kiváltása történt.
1998. január 2. óta a Petőfi műsor középhullámon történő sugárzásának megszüntetése miatt a 300 kW-os adó jelenleg csak a solti adó tartalék adójaként üzemel.
A rádióállomás 1998-ban ünnepelte fennállásának 70. évfordulóját.
Az adótorony ismét üzemel, most viszont nem rádió műsort, hanem digitális vezérlő jeleket sugároz igen hosszú hullámhosszon.'
