Megye/ország: Veszprém
Elhelyezés időpontja: 2017.07.15 20:30
Megjelenés időpontja: 2017.07.15 21:00
Utolsó lényeges változás: 2025.01.28 13:15
Rejtés típusa: Hagyományos geoláda
Elrejtők: Hörcsög
Ládagazda: Hörcsög Nehézség / Terep: 2.0 / 1.5
Úthossz a kiindulóponttól: 200 m
Megtalálások száma: 792 + 5 sikertelen + 9 egyéb, grafikon
Megtalálások gyakorisága: 2.0 megtalálás hetente
2024.05.27-i egyéb logom: 'A mai napon átnézem a helyszínt és mérlegelem hogy van-e mód, mi több érdemes-e életben tartani ezt a ládát...
Sajnos még mindig nem azt a hangulatot árasztja amit én is megismertem...
Mivel megszüntetni nem szeretném és optimista vagyok, egyszer csak rendbe hozza a város ezt a kis csendes parkot. Marad beteg..."
Mint ládadoki a geoládát utolsó logjai vizsgálata alapján betegre állítottam. Sajnos az utóbbi időbdn keletkezett logok alapján (persze ami nem "szabvány" - applikásióból eleresztett sablon-log volt) a helyszín megváltozott a rejtés óta, vélhetően nem ezt szeretted volna bemutatni eredetileg - így javaslom más rejtési módot, helyszínt keresni a ládának.
További tudnivalók a beteg ládákról:
https://geocaching.hu/documents.geo?id=ladadoki
Köszönettel a rejtésért és a gondoskodásért, üdv: hk
[halaszkiraly, 2024.03.07 11:44]Rejtés
10*16*6 cm-es 0,67 literes zöld fedeles, hagyományos konyhai műanyag doboz a megadott koordinátán. A kőből rakott támfal mögött, annak tetejével egy magasságban avar alatt lapul. Kérlek gondosan rejtsd vissza!
A ládába TravelBug NEM helyezhető.
Megközelítés
Akár Székesfehérvár irányából érkezel, akár a Balaton felől, a nagy körforgalomban N 47° 5,569' E 17° 54,846' 267 m [GCVOKU+körforgalom] a Jutasi út felé (észak felé) kanyarodj és pár száz méteren belül eléred a célterületet, mely Veszprém belvárosában a Cserhát városrészben van.
Parkolás
Veszprémben - mint szinte minden magyar nagyváros központjában - a legtöbb helyen csak fizetős parkolót találsz. Három parkolási zónára van felosztva a belváros (piros, sárga és zöld). Munkanapokon 7-17 óráig kell fizetni, szabad és munkaszüneti napokon, valamint délután öt órától reggel hét óráig díjmentesen lehet parkolni. A legkézenfekvőbb fizetős parkolók a Kopácsi utcában, a Köd utcában és a Bagolyvári utcákban vannak.
A város kisebb-nagyobb vízfolyásai mind a Sédbe ömlenek. A Völgyikút-forrásai is, amelyek a belváros közelében, a Cserhát domb északi részén erednek. Ezek a források táplálták a 30-as években létsített, és a 60-as évek végén megszüntetett Csomay-strandot. A források még most is táplálnak egy vízinövényektől burjánzó kisebb tavat, melyet a Völgyikút ház építésével egy időben alakítottak ki, mintegy utalva a régi medencék víztükrére. Ezek a források nem foglaltak, a víz a földből spontán szivárog, például a kis gyalogos híd közvetlen közelében a támfal alól több helyen. A közparkot két irányból lehet megközelíteni, a Köd utca felől egy családi ház kőkerítése mellett indul lefelé egy lépcsős járda, valamint a Kopácsi utcából egy kellemes lejtős, kanyargós sétaúton - jómagam ezt a megközelítést ajánlom.
Az itt található Völgyikút házat a strand építtetőjének lánya Csomay Zsófia építész tervezte, akit akadémikussá is választottak. Az épületről bővebben: Völgyikút ház
Az egykori Csomay-strand
Az egykori Csomay-strand területét először egy 1855-ös térkép jelöli - ekkor a ma belvárosi térség a település szélét jelentette. 1924-ben legelőként jelzik, majd az elhanyagolt, városi szemétlerakóként és kavicstermelőként használt, vad területen 1933 augusztusában építeni kezdik a strandot.
Az építkezés indulásának évében a munkálatokat lelkesen fogadta a közvélemény, a Veszprémi Hírlap újságírója így kommentálja az eseményeket: "a Völgyikút elhagyott környékén rövid idő alatt kultúrát csinált az emberi akarat", s a cikk írójának szemei előtt megjelenik "Veszprém mint úszóhegemónia" képe.
Ha nagyhatalom nem is lett a város, tény, hogy a harmincas években a strand versenymedencéjében tartotta edzéseit Veszprém NB I-es vízilabdacsapata. A kilencvenes évek közepén, a Naplóban megjelent nosztalgiázó cikkek arról szólnak, hogy a két-háromezer vendég befogadására képes strand a hatvanas évek végéig társadalmi események színhelyéül szolgált. A gyerekmedence közepén lévő szigeten koncerteket szerveztek, minden szombaton bált rendeztek, a látogatók tornaszereket használhattak a füves területen, működött itt büfé, borbély és cukrászda, s itt nyílt lehetőségük a kikapcsolódásra azoknak, akik pénz, idő vagy egyéb lehetőség híján nem utazhattak a Balatonra. A strand területe tehát valóban a köz parkja volt.
A strand a hatvanas évek végéig működött, ám elavultságára és a medencék korszerűtlenségére hivatkozva 1968-ban bezárták. A két medencét építési törmelékekkel töltöttek fel, a terület forrásainak vízhozama és minősége pedig csökkenni kezdett.
Manapság a strandból csak a kőből kirakott támfal látható. Viszont üde színfoltja a városnak és egy meglepően nyugodt, csendes kis sziget a város központjában. videó a strandról 1933 júliusi Magyar Világhiradó felvétele a strand avatásárólkorabeli videó
Veszprém
"A Királynék városa"
Mondják az ország első püspökségét magáénak valló Séd-parti városról, mivel a veszprémi püspökök tiszte volt a mindenkori magyar királyné megkoronázásának joga. A Várhegy 500 méter hosszú sziklagerincén szép polgárházak teremtenek történelmi hangulatot a Várnegyedben, ahol a XI-XIII. században királyi vár állt. Bővebb leírás:
A Hősök Kapuja a bejárat, közelében a Tűztorony (Vár u. 9.), bástyafalán a Veszprémi Panteon. A Dubniczay-palotában (Vár u. 29.) nyertek elhelyezést a Vár-Galéria és a Téglagyűjtemény.
A gyönyörű barokk Érseki Palotában (Vár u. 16) az Érseki Levéltár- és Könyvtár termei engedéllyel látogathatók. A magyar egyháztörténet unikális értékei találhatók a városban: a legrégibb freskók az eredetileg kétszintes, kora gótikus Gizella Kápolnában (Vár u. 18.) ahol egyházművészeti, történeti kiállítás látható és a legrégebbi püspöki templom, az első magyar királyné, a bajor Gizella által 1001-től emeltetett Szent Mihály Bazilika (Vár u.18-20.) - bazilika minor - szentélye és altemploma XIV. századi, gótikus, a Gizella-ereklye Passau város ajándéka.
A Vár utca 31. szám alatti felújított barokk épületben, a Bíró-Giczey házban több mint 1000 m² alapterületen, négy szinten várja az ide látogatókat a Szaléziánum számtalan szolgáltatással, szórakozási és ismeretszerzési lehetőségekkel. Szolgáltatások: négy enteriőr jellegű, freskódíszes barokk terem, liturgikus tárgyak mindennapi használatát bemutató galéria, ostyasütő- és gyertyaöntő műhely, Halimbai Füvesszoba, Halimbárium Gyógynövénykert, hegedűkészítő és -javító látványműhely, kávézó és teaház, vetítőterem, gyermekfoglalkoztató.
A IX.-X. században épült Szent György Kápolna (Vár u. 20.) lehetett az első templom az országban. A klasszicista Piarista Gimnázium, templom és rendház (Vár u. 12-14.) a XVIII. századból való.
A Nagypréposti Ház (Vár u. 18.) az Érseki Kormányzóság Hivatala, a Ferences Templom (Vár u. 33.) oltárképe a Szent Koronát a Magyarok Nagyasszonyának felajánló Szent Istvánt ábrázolja. Halálának 900 éves évfordulóján emléket állított első királyának a magyar nemzet. Szent István és Gizella Királyné szobra a vár völgyre néző végén, a Kilátóbástyán áll, ahonnan pompás panoráma nyílik a Séd-patak feletti karcsú Szent István Völgyhídra, - a magyar mérnökök jelentős alkotása 1938-ból - a város jelképére és a Bakony-hegység közeli csúcsaira. A Cserhát városrész csak modern építészeti megoldásokkal rendelkezik,
de érdemes az Óváros felől a sétálóutcán végigbandukolni, jellemzőek a mai kornak megfelelő szökőkutak és egyéb épített térelemek. Itt található a város legmagasabb épülete is, amit mindenki csak úgy ismer, hogy "húszemeletes". Tervben van a teljes homlokzati felújítása.
Cserhát és az eltűnt Bagolyvár
Veszprém belvárosi városrésze, a terület északi oldalában nyílik a Völgyikút. Itt meg kell említeni egy másik elfeledett, tönkretett természeti látnivalót a Bagolyvárat, mely egy nagy szikla volt Veszprémben a belvárosban a Völgyikút felett. Természetes karsztos dolomit kőzet - mint Veszprém környékén minden szikla. A Bagolyvár nagy részét már a 60-as, 70-es években lebontották, amikor a helyére kezdték építeni a veszprémi vásárcsarnokot (kb. 10 évig épült, 1973-ban lett kész) és a buszpályaudvart. Csak egy kis sziklát hagytak meg, és rögtön helyi védelem alá is helyezték. Aztán az ezredforduló táján az önkormányzat úgy döntött, hogy bővíti a buszpályaudvart, ezért lebontották a maradék sziklát is. Megszüntették a helyi védettséget, majd eldózerolták. Így tűnt el egy védett szikla nyomtalanul. Akit bővebben érdekel a Bagoylvár története, a következő két videót érdemes végignéznie: első rész, második rész Videó a városrészről: Cserhát, első rész, Cserhát, második rész.
A városrészről bővebben:
A Cserhát már a 18. századtól a város iparosnegyede volt. A híres, 1893-as nagy tűzvészt is egy takácsmester kályhájából kipattant szikra okozta. A lángok több száz házat emésztettek fel, olyannyira nagy volt a baj, hogy még Párizsban is jótékonysági koncertet rendeztek a cserháti lakók megsegítésére. A Cserhát részleges bontását már az 1920-as években is tervezték, akkor a Széchenyi-sugárút megépítése miatt. Az ötletet végül elvetették, így a városrész megmaradhatott, sajnos csak egy ideig.
A negyvenes években történt utolsó csatornázást követően már nem engedélyezték a házak felújítását. Ekkor a város szegényebb lakói költöztek ide, sokan a bővizű Völgyikút-patakba hordták a szemetjüket. A házak többsége cseréptetős volt, de még ekkor is akadt köztük nádtetős. Az altiszttől a vasutason át a napszámosig sokféle ember lakott akkortájt a városrészben.
A kétarcú Cserhát a hatvanas évek elején. A Kossuth utca végén már a pártház áll, ám a Lordok háza helyén még a régi épületek adják a kontrasztot (Fotó: Megyei Könyvtár gyűjteménye)
A kétarcú Cserhát a hatvanas évek elején. A Kossuth utca végén már a pártház áll, ám a Lordok háza helyén még a régi épületek adják a kontrasztot (Fotó: Megyei Könyvtár gyűjteménye)
A második világháború bombázásai során aztán az épületek nagy része megrongálódott. Később, 1959-ben Márton István kapott megbízást a városi tanácstól, hogy tervezze meg Veszprém új városközpontját. Csaknem tíz éven át épül az új belváros. Csaknem félezer magánépületet és hat középületet szanálnak. Az egykori gabonapiac helyén felépül a pártház, a hotel, de elkészül a Bástya áruház és a bányatröszt épülete is. A bagolyvár helyén buszpályaudvar fogadja a városba érkezőket, tömbházak nőnek ki a földből. A rekonstrukciós folyamat során körülbelül 410 millió forintból húzzák fel az új, az akkori felfogás szerint modern városközpontot.
A Cserhát városrész 1972-re aztán "kétarcúvá" vált. Már állt a Lordok háza, de egyfajta mementóként még ott volt a romos épületek egy része. Régi és új feszült egymásnak. A belső vasútvonalat már megszüntették, ahogy a régi utcákat és a helyiek körében közkedvelt Csomay-strandot is, amelynek 1932-es felavatásáról a korabeli filmhíradó is beszámolt.
A hetvenes években szerencsére megváltozott a program, s a Kossuth utca északi házsora megmaradhatott. Az új rehabilitáció terveit Ruttkay M. Gyula, a helyi "Veszprém terv" építésze készítette: az akkoriban szokatlanul gondos, a térburkolat kiképzésére, a szobrok és a lámpák elhelyezésére is kiterjedő munkálatok a nyolcvanas évek második felére fejeződtek be. Végezetül egy megemlékezés a városrészről egy régi lakó tollából: Az én Cserhátom
Említést érdemel az 1907. október 15-én felavatott Veszprém-Alsóörs vasútvonal is, melyen 1969. szeptember 30.-án szűnt meg a személyforgalom. Akit érdekel, a következő linken érheti el a remek emlékoldalt: Veszprém-Alsóörs vasútvonal emlékoldala
Mint ládadoki, a geoládát utolsó logjai vizsgálata alapján betegre állítottam. Sajnos az utóbbi időben keletkezett logok alapján (persze ami nem "szabvány" - applikásióból eleresztett sablon-log volt) a helyszín megváltozott a rejtés óta, vélhetően nem ezt szeretted volna bemutatni eredetileg - így javaslom más rejtési módot, helyszínt keresni a ládának.
További tudnivalók a beteg ládákról:
https://geocaching.hu/documents.geo?id=ladadoki
Köszönettel a rejtésért és a gondoskodásért, üdv: hk
Február 7-i meglehetősen csalódott logomat egészítem ki, ugyanis egyik rokonom küldött két régi fotót, amelyeken bátyja, illetve ő maga látható a Csomay-strandon. A fényképek valamikor 1956 vagy '57 nyarán készültek.
Tegnap voltam a helyszínen Adamx89 társaságában. Sajnos az elöttünk keresőkkel teljesen egyet kell èrtenem, mèltóbb is lehetne a környék. Èn bejártam a területet, keresgettem is az avarban, találtam sok nem látható szemetet is, de fél órás keresgélés után feladtam a helyet. Jó lenne egy másik helyre áthelyezni ezt a ládát. A tó sem nagyon nyerte el a bizalmunkat. Inkább más ládák felkutatására indultunk, azért is ma írom le mindezt. [Geoládák v4.2.5]
Voltam a helyszínen, siralmas állapotok vannak. inkább nem is írnék semmi mást, beszéljenek a képek. nagyjából "belőttem" merre lehet a ládika, de érthető okokból eszembe nem jutott hogy megkeressem. Irgalmatlan mennyiségű szemét volt arra is, nem volt gusztusom hozzá.
Ha elfogadod elfogadod, de én ezt ebben a formában biztosan nem fogom megkeresni legközelebb se :)
[Geoládák v4.2.5]
Sajnos a környezet nekünk is ellehetetlenítette a megtalálást és nem mertem a szemétben turkálni így sikertelen volt a keresés! (fotókkal tudom igazolni a próbálkozást így kérem megtaláltnak igazolni) [Geoládák v4.2.5]
Sajnos valóban olyan a környezet, ahogy korábban is írták - minden tele szeméttel. Hosszasan próbálkoztunk az avar áttúrásával (bár ezt csak botokkal mertük megpróbálni), de sikertelenül. Aztán az első adag ürüléket az egyikünk cipőtalpával megtalálva feladtuk a próbálkozást. Sajnáljuk, hogy egy egyébként ennyire szép és meghitt területet az emberi arrogancia és nemtörődömség így le tud zülleszteni. Lehet, hogy a terület állapota miatt érdemes volna megfontolni a láda elhelyezését kicsit arrébb, vagy a virtuálissá alakítását. [Geoládák v3.12.10]
A mai nap egyik nagy csalódása ez a láda, de NEM A REJTŐ HÖRCSÖG MUNKÁJA MIATT!
Veszprémi születésű vagyok, sajnos csak életem első 10 évét tölthettem itt, de mindig visszavágyom, és mindig veszpréminek vallom magamat, hiszen a bővebb családom jórésze is itt él. Nagyon szeretem a szülővárosomat!
A ládaoldal nagyon ígéretes élményt helyezett kilátásba, különösen szeretem az ilyen igényes megelőző helytörténeti kutatómunkát, a közölt régi fotókat, szóval Hörcsög munkája kifogástalan.
Amikor a helyszínre értünk, találtunk egy elhanyagolt, szemetes kis tavacskát, a kis park is csupa szemét. Elkezdtük kersni a ládát a támfalnál, de az aljnővényzet között mindenhol csak szemétre, hulladékra és mocsokra bukkantunk. Annyira kiábrándító volt, hogy néhány perc után otthagytuk az egészet. Mentünk tovább a 'Mellőzött kilátóhelyek' multi első pontjához, de ott is ugyanilyen lehangoló mértékű mocskot találtunk és a második pontot már nem is akartuk felkeresni, elmentünk inkább a GCBABU-t megkeresni Vörösberénybe.
Engem leginkább az ütött szíven, hogy miképp hagyhatják a veszprémiek, akiknek megadatott, hogy egy ilyen gyönyörű városban élhetnek, hogy ez a hely egy mocsokbányává vált ahelyett, hogy olyan hangulatos, kellemes és gondűző lenne, amilyennek kellene lennie?
Hörcsög, ismétlem: a fentiek nem a Te hibád, a munkád kitűnő és köszönetem is érte!