2024.05.27-i egyéb logom: 'A mai napon átnézem a helyszínt és mérlegelem hogy van-e mód, mi több érdemes-e életben tartani ezt a ládát...

Sajnos még mindig nem azt a hangulatot árasztja amit én is megismertem...

Mivel megszüntetni nem szeretném és optimista vagyok, egyszer csak rendbe hozza a város ezt a kis csendes parkot. Marad beteg..."

Mint ládadoki a geoládát utolsó logjai vizsgálata alapján betegre állítottam. Sajnos az utóbbi időbdn keletkezett logok alapján (persze ami nem "szabvány" - applikásióból eleresztett sablon-log volt) a helyszín megváltozott a rejtés óta, vélhetően nem ezt szeretted volna bemutatni eredetileg - így javaslom más rejtési módot, helyszínt keresni a ládának.
További tudnivalók a beteg ládákról:
https://geocaching.hu/documents.geo?id=ladadoki
Köszönettel a rejtésért és a gondoskodásért, üdv: hk

[halaszkiraly, 2024.03.07 11:44]

---

Rejtés

10*16*6 cm-es 0,67 literes zöld fedeles, hagyományos konyhai műanyag doboz a megadott koordinátán. A kőből rakott támfal mögött, annak tetejével egy magasságban avar alatt lapul. Kérlek gondosan rejtsd vissza!

---

A ládába TravelBug NEM helyezhető.

---

Megközelítés

Akár Székesfehérvár irányából érkezel, akár a Balaton felől, a nagy körforgalomban  N 47° 5,569' E 17° 54,846' 267 m [GCVOKU+körforgalom] a Jutasi út felé (észak felé) kanyarodj és pár száz méteren belül eléred a célterületet, mely Veszprém belvárosában a Cserhát városrészben van.

Parkolás

Veszprémben - mint szinte minden magyar nagyváros központjában - a legtöbb helyen csak fizetős parkolót találsz. Három parkolási zónára van felosztva a belváros (piros, sárga és zöld). Munkanapokon 7-17 óráig kell fizetni, szabad és munkaszüneti napokon, valamint délután öt órától reggel hét óráig díjmentesen lehet parkolni. A legkézenfekvőbb fizetős parkolók a Kopácsi utcában, a Köd utcában és a Bagolyvári utcákban vannak.

A legközelebbi ingyenes parkolóhelyek: Balaton Pláza mellett és az Arany János utca. Valamint az ajánlott Eötvös Károly utca  N 47° 5,894' E 17° 54,798' 262 m [GCVOKU+1parkoló]

és lent a Séd partján - a Pajta utcánál - a Históriakertnél  N 47° 5,839' E 17° 54,332' 230 m [GCVOKU+2parkoló] található parkoló.

---

Lejárat a parkba a Kopácsi utca felől (kerékpárral és babakocsival is)  N 47° 5,820' E 17° 54,743' 260 m [GCVOKU+1útpont]
Lejárat a parkba a Köd utca felől (lépcső):  N 47° 5,768' E 17° 54,701' 251 m [GCVOKU+2útpont]
Szép kilátás a veszprémi várra (éjszaka is érdemes megnézni)  N 47° 5,870' E 17° 54,632' 240 m [GCVOKU+szép kilátás]

---

Völgyikút

A város kisebb-nagyobb vízfolyásai mind a Sédbe ömlenek. A Völgyikút-forrásai is, amelyek a belváros közelében, a Cserhát domb északi részén erednek. Ezek a források táplálták a 30-as években létsített, és a 60-as évek végén megszüntetett Csomay-strandot. A források még most is táplálnak egy vízinövényektől burjánzó kisebb tavat, melyet a Völgyikút ház építésével egy időben alakítottak ki, mintegy utalva a régi medencék víztükrére. Ezek a források nem foglaltak, a víz a földből spontán szivárog, például a kis gyalogos híd közvetlen közelében a támfal alól több helyen. A közparkot két irányból lehet megközelíteni, a Köd utca felől egy családi ház kőkerítése mellett indul lefelé egy lépcsős járda, valamint a Kopácsi utcából egy kellemes lejtős, kanyargós sétaúton - jómagam ezt a megközelítést ajánlom.
Az itt található Völgyikút házat a strand építtetőjének lánya Csomay Zsófia építész tervezte, akit akadémikussá is választottak. Az épületről bővebben: Völgyikút ház

Az egykori Csomay-strand

Az egykori Csomay-strand területét először egy 1855-ös térkép jelöli - ekkor a ma belvárosi térség a település szélét jelentette. 1924-ben legelőként jelzik, majd az elhanyagolt, városi szemétlerakóként és kavicstermelőként használt, vad területen 1933 augusztusában építeni kezdik a strandot.

Az építkezés indulásának évében a munkálatokat lelkesen fogadta a közvélemény, a Veszprémi Hírlap újságírója így kommentálja az eseményeket: "a Völgyikút elhagyott környékén rövid idő alatt kultúrát csinált az emberi akarat", s a cikk írójának szemei előtt megjelenik "Veszprém mint úszóhegemónia" képe.

Ha nagyhatalom nem is lett a város, tény, hogy a harmincas években a strand versenymedencéjében tartotta edzéseit Veszprém NB I-es vízilabdacsapata. A kilencvenes évek közepén, a Naplóban megjelent nosztalgiázó cikkek arról szólnak, hogy a két-háromezer vendég befogadására képes strand a hatvanas évek végéig társadalmi események színhelyéül szolgált. A gyerekmedence közepén lévő szigeten koncerteket szerveztek, minden szombaton bált rendeztek, a látogatók tornaszereket használhattak a füves területen, működött itt büfé, borbély és cukrászda, s itt nyílt lehetőségük a kikapcsolódásra azoknak, akik pénz, idő vagy egyéb lehetőség híján nem utazhattak a Balatonra. A strand területe tehát valóban a köz parkja volt.

A strand a hatvanas évek végéig működött, ám elavultságára és a medencék korszerűtlenségére hivatkozva 1968-ban bezárták. A két medencét építési törmelékekkel töltöttek fel, a terület forrásainak vízhozama és minősége pedig csökkenni kezdett.

Manapság a strandból csak a kőből kirakott támfal látható. Viszont üde színfoltja a városnak és egy meglepően nyugodt, csendes kis sziget a város központjában. videó a strandról
1933 júliusi Magyar Világhiradó felvétele a strand avatásáról korabeli videó

Veszprém

"A Királynék városa"
Mondják az ország első püspökségét magáénak valló Séd-parti városról, mivel a veszprémi püspökök tiszte volt a mindenkori magyar királyné megkoronázásának joga. A Várhegy 500 méter hosszú sziklagerincén szép polgárházak teremtenek történelmi hangulatot a Várnegyedben, ahol a XI-XIII. században királyi vár állt. Bővebb leírás:



Cserhát és az eltűnt Bagolyvár

Veszprém belvárosi városrésze, a terület északi oldalában nyílik a Völgyikút. Itt meg kell említeni egy másik elfeledett, tönkretett természeti látnivalót a Bagolyvárat, mely egy nagy szikla volt Veszprémben a belvárosban a Völgyikút felett. Természetes karsztos dolomit kőzet - mint Veszprém környékén minden szikla. A Bagolyvár nagy részét már a 60-as, 70-es években lebontották, amikor a helyére kezdték építeni a veszprémi vásárcsarnokot (kb. 10 évig épült, 1973-ban lett kész) és a buszpályaudvart. Csak egy kis sziklát hagytak meg, és rögtön helyi védelem alá is helyezték. Aztán az ezredforduló táján az önkormányzat úgy döntött, hogy bővíti a buszpályaudvart, ezért lebontották a maradék sziklát is. Megszüntették a helyi védettséget, majd eldózerolták. Így tűnt el egy védett szikla nyomtalanul. Akit bővebben érdekel a Bagoylvár története, a következő két videót érdemes végignéznie: első rész, második rész Videó a városrészről: Cserhát, első rész, Cserhát, második rész.

A városrészről bővebben:

A Cserhát már a 18. századtól a város iparosnegyede volt. A híres, 1893-as nagy tűzvészt is egy takácsmester kályhájából kipattant szikra okozta. A lángok több száz házat emésztettek fel, olyannyira nagy volt a baj, hogy még Párizsban is jótékonysági koncertet rendeztek a cserháti lakók megsegítésére. A Cserhát részleges bontását már az 1920-as években is tervezték, akkor a Széchenyi-sugárút megépítése miatt. Az ötletet végül elvetették, így a városrész megmaradhatott, sajnos csak egy ideig.

A negyvenes években történt utolsó csatornázást követően már nem engedélyezték a házak felújítását. Ekkor a város szegényebb lakói költöztek ide, sokan a bővizű Völgyikút-patakba hordták a szemetjüket. A házak többsége cseréptetős volt, de még ekkor is akadt köztük nádtetős. Az altiszttől a vasutason át a napszámosig sokféle ember lakott akkortájt a városrészben.
A kétarcú Cserhát a hatvanas évek elején. A Kossuth utca végén már a pártház áll, ám a Lordok háza helyén még a régi épületek adják a kontrasztot (Fotó: Megyei Könyvtár gyűjteménye)
A kétarcú Cserhát a hatvanas évek elején. A Kossuth utca végén már a pártház áll, ám a Lordok háza helyén még a régi épületek adják a kontrasztot (Fotó: Megyei Könyvtár gyűjteménye)
A második világháború bombázásai során aztán az épületek nagy része megrongálódott. Később, 1959-ben Márton István kapott megbízást a városi tanácstól, hogy tervezze meg Veszprém új városközpontját. Csaknem tíz éven át épül az új belváros. Csaknem félezer magánépületet és hat középületet szanálnak. Az egykori gabonapiac helyén felépül a pártház, a hotel, de elkészül a Bástya áruház és a bányatröszt épülete is. A bagolyvár helyén buszpályaudvar fogadja a városba érkezőket, tömbházak nőnek ki a földből. A rekonstrukciós folyamat során körülbelül 410 millió forintból húzzák fel az új, az akkori felfogás szerint modern városközpontot.
A Cserhát városrész 1972-re aztán "kétarcúvá" vált. Már állt a Lordok háza, de egyfajta mementóként még ott volt a romos épületek egy része. Régi és új feszült egymásnak. A belső vasútvonalat már megszüntették, ahogy a régi utcákat és a helyiek körében közkedvelt Csomay-strandot is, amelynek 1932-es felavatásáról a korabeli filmhíradó is beszámolt.
A hetvenes években szerencsére megváltozott a program, s a Kossuth utca északi házsora megmaradhatott. Az új rehabilitáció terveit Ruttkay M. Gyula, a helyi "Veszprém terv" építésze készítette: az akkoriban szokatlanul gondos, a térburkolat kiképzésére, a szobrok és a lámpák elhelyezésére is kiterjedő munkálatok a nyolcvanas évek második felére fejeződtek be. Végezetül egy megemlékezés a városrészről egy régi lakó tollából: Az én Cserhátom

Említést érdemel az 1907. október 15-én felavatott Veszprém-Alsóörs vasútvonal is, melyen 1969. szeptember 30.-án szűnt meg a személyforgalom. Akit érdekel, a következő linken érheti el a remek emlékoldalt: Veszprém-Alsóörs vasútvonal emlékoldala

Felhasznált források: vehir.hu, wikipedia, youtube, vportre.hu.

Kellemes kikapcsolódást, jó szórakozást kívánok! :)

Gratulálok a P1-hez tablettának!