FAQ
4121. Permi kőzetek a Zselicben (GCPERM)

Jellegzetes zselici táj (kilátás a P- mellől)

Jellegzetes zselici táj (kilátás a P- mellől)

A Farkas-gödör szurdoka

A Farkas-gödör szurdoka

Szikla a Farkas-gödörben

Szikla a Farkas-gödörben

A Farkas-gödör erecskéjének ágya

A Farkas-gödör erecskéjének ágya

A Farkas-gödör forrása

A Farkas-gödör forrása

Az Isten-kút völgy szurdokfala

Az Isten-kút völgy szurdokfala

A vízmosás pereméről nézve

A vízmosás pereméről nézve

Durva kavicsos homokkő

Durva kavicsos homokkő

Segítség - 1

Segítség - 1

Átkelő a Sándor-patakon

Átkelő a Sándor-patakon

Riolit-kibúvás

Riolit-kibúvás

Segítség - 2

Segítség - 2

Csillagmoha a sziklákon

Csillagmoha a sziklákon
Szélesség N 46° 6,353'
Hosszúság E 17° 55,657'
Magasság: 225 m
Megye/ország: Baranya
Térképen: TuHu - OSM - GMaps
Koordináták letöltése GPS-be
Közeli ládák
Közeli pontok

Elhelyezés időpontja: 2016.02.07 12:30
Megjelenés időpontja: 2016.02.11 07:17
Utolsó lényeges változás: 2016.04.02 10:04
Utolsó változás: 2020.09.29 12:59
Rejtés típusa: Multi geoláda (2H)
Elrejtők: Ajtony & Zerind HUN
Ládagazda: Ajtony
Nehézség / Terep: 2.0 / 3.5
Úthossz a kiindulóponttól: 1200 m
Megtalálások száma: 66 + 2 egyéb, grafikon
Megtalálások gyakorisága: 0.2 megtalálás hetente

A geoláda megtekinthető a geocaching.com-on is.


Permi kőzetek a Zselicben
A kétállomásos multi a Zselic két különleges helyét kapcsolja össze. Hazánkban ritka az óidőből származó kőzetek felszíni kibukkanása, a fiatal Zselicben pedig egyedülálló kétféle jellegzetes permi kőzet egymáshoz közeli kihantolódása.
1) Az első állomás ládája (20 cm * 12 cm * 8 cm) a Gyűrűfűhöz közeli Istenkút-völgyben rejtőzik egy fatönkben: N 46° 6,353'; E 17° 55,657'
2) A második állomás kis méretű ládáját (5 cm* 5 cm) egy riolit szikla alatti résben keresd: N 46° 6,504'; E 17° 56,198'
Jelszó: a fenti sorrendben a két jelszórészlet egybeírva.
Az első pont nagyon rossz műholdvételi körülményei miatt fényképes és bővebb írásos segítséget is találsz a leírásban.
3) Nincs rejtés a Farkas-gödör homokkő szurdoknál, de akit érdekel Hazánk földjének múltja, az talán nem hagyja ki a felkeresését.

A ládába utazó ügynök, vándorbogár, geoérme helyezhető. Ha még nem tudod, hogy ezek micsodák, feltétlenül olvasd el ezt a leírást!

A zselici homokkövek
A Zselicben szinte kizárólag "sárgafölddel" találkozhatunk, de ha nagyon keressük, nagy ritkán háromféle homokkő kibúvásaira is találhatunk völgyek oldalában. Egyik fajtájuk közel 300 millió évvel ezelőtt (perm időszak) keletkezett. Újabb, nagyjából 8-10 millió éves miocén homokkő kibúvás található Hajmás határában, a legfiatalabbak pedig a miocén második felében és a pliocénben keletkeztek a Pannon-tó üledékeinek egyes rétegeiben.
A permi kőzet a felszínen csak Dinnyeberki körzetében található.
A Kővágószőlős-környéki merész homokkő-sziklaszirtekkel nem vetélkedhetnek ezek a perm időszakból származó zselici homokkő-előfordulások, amely a Szerkövek fordítottjai: nem a környezetből kiálló szirtek, hanem a környezetbe bevésődött szurdokok. Mégis, a természetet járók figyelmére érdemesek - ha másért nem, de szépségük miatt biztosan. A zselici homokkő-szurdokok és a riolit kibukkanás a geológusok és az ilyesmi iránt érdeklődő amatőrök Mekkájának számítanak szervezett túrák keretében is.

Ez már az igazi Zselic
A Zselic keleti határa a mai álláspont szerint a Bükkösdi-víz (Okor) patakvölgyét kijelölő szerkezeti árok. A szomszédos Mecsekben a homokkő kibúvások nem számítanak ritkaságnak, viszont Dinnyeberki környékén a DDP- Piros sáv turistajel mentén haladva már hamisítatlan zselici táj vesz körül bennünket. Egy szokványos zselici dombtetőről körülnézve, a láthatárt körös-körül közel vízszintesen, észak-dél irányban hosszan elnyúló, nagyjából azonos magasságú dombhátak sora zárja, és ez itt  N 46° 6,405' E 17° 57,050' 232 m [GCPERM+Fennsík] is így van.
A multi pontjai pedig ettől nyugatabbra, mélyen a Zselicben vannak.
A DDP- mellől nézve a dinnyeberki dombhátak fölött keletre feltűnő sátor formájú hegyek már a Mecsekhez tartoznak, délnyugatra pedig a horvátországi hegyek kéklenek a távolban.

A multi gyalogos részéhez kiindulópontként javasolt megállóhely: a Sándor-patak völgyének rétje, ahol Dinnyeberki felől óvatosan autózható, kőszórással javított keskeny út vezet Gyűrűfűre.  N 46° 6,470' E 17° 56,136' 162 m [GCPERM+Parkoló]
Az erdőlátogatási és közlekedési korlátozásokat tekintve ez a segédlet hasznos lehet.

Az Istenkút-völgy permi homokkő kihantolódása
Nagyobb méretű kibukkanás az egykori Csigolya község területén tárul elénk.  N 46° 6,367' E 17° 55,637' 225 m [GCPERM+homlokfal] A durva kavicsos vörös homokkő konglomerátum egy vízmosás katlanjának homlokfalából bukkan elő, a köveken megtelepedett kövi fodorkákkal és páfrányokkal. A homokkő-falon csapadékos időben kis vízesés folyik alá.
Megközelítés
Az Istenkút-forrás vízmosásos völgyét követjük felfelé (előbb nyugatra, majd délre), egyre kevésbé járatos, majd elvesző útelágazásokon, míg a forrástól jó fél kilométernyire a völgy összeszűkül, és a homlokfalhoz érünk.
A láda egy élő fával egybenőtt fatönkben található a vízmosás keleti peremén (az egész völgyre jellemző rossz műholdvétel miatt segítséget találsz a képek között).  N 46° 6,353' E 17° 55,657' 235 m [GCPERM-1] Ha a völgy alján megállsz a homlokfallal szemben 20 méternyire, akkor a rejtő fatönk balra fent van a partoldal tetejéhez közel a lankásabb részen. Egy jótanács: nem mindig az egyenes a legrövidebb: főleg nedves időben könnyebb a kerülő, mint a meredek partoldal megmászása.

A gyűrűfűi riolit kibukkanás
A Sándor-patak völgyétől keletre emelkedő oldalban a lepusztult puhább rétegek alól kis méretű sziklatömbökként bukkan elő az ősi vulkáni riolit, amely a környékbeli vörös homokkő anyakőzete.
Megközelítés
A kiépített vízmércénél a patak könnyen átléphető. A ládika szikla alatti résben lapul, riolit kövekkel biztosítva a kicsúszás ellen.  N 46° 6,504' E 17° 56,198' 175 m [GCPERM-2] Kérlek, hogy ne az álcázó kövek közül vigyél kőzetmintát.

A Farkas-gödör szurdok permi homokkő kihantolódása
A vízmosás nem csak a felszíni puha rétegekbe mélyült, hanem a vörös homokkő rétegeit is kikezdte az erózió. A szurdok oldalfalán a homokkő felső rétegeiben finom szemcsézetű töredezett kőzet tűnik fel, míg az erecske tovább már nem mélyülő ágyát szálban álló, durva szemcsézetű kemény homokkő képezi.
Megközelítés
Felkeresése a terepnehézség miatt nem gond nélküli. A helyszín a Dél-Dunántúli piros sávról (DDP-) közelíthető meg. Térkép alapján úgy tűnhet, hogy a faluból észak felé toronyiránt is lehetne menni, de hamarosan vissza kellene fordulnod magánterület kapujánál. A DDP-ről a fennsíkon a  N 46° 6,636' E 17° 56,946' 230 m [GCPERM+Szurdok kezdete] pontnál érdemes letérni (rövidebb lenne már hamarabb a szántáson átvágni az erdőszegély felé, de a felszántott fennsík magánterület); a bozóton áttörve az itt induló Farkas-gödör nevű szép szurdok partját lefelé követve érhetjük el a szurdok homokköves szakaszát. A szurdok mélye nagyobb esőzés idején nem igen járható a lezúduló víz miatt. Száraz időszakban is szivárog egy ott eredő erecske forrásvize. A vízmosás alját vörös homokkő ágy képezi.  N 46° 6,498' E 17° 57,350' 195 m [GCPERM+Farkas-gödör homokköve]

A Zselic tágabb vidékének földtani múltja
A zselici "sárgaföld", a közelebbi múlt tanúja.
Mintegy 10 millió évvel ezelőtt a megsüllyedt Kárpát-medence legnagyobb részét a nyílt tenger lassan elzáródó öble, a kiédesedő vizű Pannon-tó töltötte ki, amelyből a középhegységek - így a Mecsek is - szigetként emelkedtek ki. A Pannon-tó süllyedékét a beléömlő folyók néhány millió év alatt agyagos-homokos hordalékkal síksággá töltötték fel. A homokos rétegekben helyenként meszes kötésű puha homokkő-padok is képződtek. Ezek a pannon kőpadok nem túl gyakran a völgyek oldalában a felszínre is bukkannak. A későbbi korokban a szálló porból képződő, helyenként vastag löszréteg is rakódott a felszínre. A Zselic dombjai alapvetően ezekből az anyagokból épülnek fel.
A Zselic jellemző formavilága úgy jött létre, hogy a feltöltött síkság megemelkedése után a természeti erők (lefolyó víz, földcsuszamlások) völgyek hálózatát mélyítették a fennsíkba, de a dombhátak közelítőleg megőrizték a fennsík eredeti magasságát.
A Pannon-tó idősebb kőzetekből álló egykori fenekét a Zselicben jellemzően több száz méter vastagon borítja a "sárgaföld", de a feltöltött süllyedék határvidékén az ősi kőzetek a felszín közelében maradtak, és a puhább tavi üledékek lepusztulása révén néhol ki is bukkannak. A multi a perm időszak első feléből származó kőzetekhez vezet.

A Zselic területe a perm időszakban
Permi kőzetek a sárgaföld alatt
Emberi mértékkel mérve az idők mélységes távolában, 300 millió évvel ezelőtt kezdődött az 50 millió évig tartó perm időszak, az óidő utolsó szakasza.
Földünk több mint 4 milliárd évéhez képest ez nem is tűnhet olyan réginek - ha az ismert legrégebbi szilárd kőzet kialakulása utáni időt egy napnak vesszük, akkor a perm időszak éjfél előtt kevesebb, mint 2 órával kezdődött. Mégis végtelenül távoli és idegennek tűnő táj fogadna bennünket, ha időutazásunk során oda juthatnánk. Ebben az időszakban még nem fejlődtek ki a zárvatermő virágos növények, és ismeretlenek még a madarak meg az emlősök - a szárazföldeken a hüllők és kétéltűek uralkodtak. A perm időszak végén aztán az akkori élővilág fajainak döntő többsége rövid időn belül kihalt. Ez a perm és a triász határán bekövetkezett, a Földünk történetében ismert legnagyobb kihalás az általában elfogadott elméletek szerint gigantikus méretű vulkanikus tevékenység következménye. A dinoszauruszok uralmának végét jelentő, 65 millió évvel ezelőtti közismert kihalás ehhez képest korlátozott méretűnek számít.
A perm időszak kezdetén a déli sarktól az északiig terjedő egyetlen óriási földrészben, a Pangeában egyesült gyakorlatilag az összes szárazföld, amelyet keletről a Paleotethys tenger határolt. Ekkor a kontinens keleti részén, az afrikai és az európai kőzetlemez találkozási helyének körzetében, az egyenlítői övezetben feküdt Hazánk földje. A kőzetlemezek mozgása és az óceán közelsége gyökeres változások sorát hozta erre a tájra. A kőzetlemezek vándorlása, szétnyílása, egymásra torlódása, süllyedése és emelkedése, a hegységképződések és -lepusztulások időszakosan a tenger uralmát vagy éppen szárazulattá válást, máskor vulkáni tevékenységet hoztak magukkal. Az éghajlat szélsőséges változásai hol trópusi, hol félsivatagi környezetet eredményeztek. Ennek megfelelően az ebből az időből származó kőzetek rendkívül változatosak: tengeri üledékek, félsivatagos éghajlatra utaló édesvízi vörös homokkő és vulkanikus eredetű riolit egyaránt előfordulnak a Mecsek és a Zselic térségében. Ezek a tektonikus változások a perm időszak előtt és után is folyamatosak voltak, ezért még régebbi és újabb eredetű kőzetek is fellelhetők a Zselic süllyedékének aljzatán, néhol felszínre is kerülnek. Ilyet helyet találhatni Hetvehely-Gorica térségében, ahol fiatalabb, triász mészkő és dolomit több feltárása, Nagyvátytól és Nyugotszenterzsébettől északra pedig korábbi, karbon időszaki gránit kibúvások rejtőznek.
Az óidőből származó kőzetek a Zselic térségében leginkább csak mélyfúrások során jelentkeznek, mivel a fiatalabb üledékek azokat általában több száz méter vastagságban takarják a megsüllyedt medencefenék fölött.
A tágabb környék rendkívül szép tájképi elemét jelentik a felszínen jelentkező különböző homokkő-alakzatok (Zsongor-kő, Babás-szerkövek, Sasfészek, Istenkút-völgy, Farkasgödör-szurdok). Ezek, gyakran hasonló megjelenésük ellenére, különböző korúak és eredetűek.

A dinnyeberki és gyűrűfűi homokkő eredete
Ennek a szárazföldi-folyami eredetű középső-perm kori homokkőnek (legalább az egyik) anyakőzete egy kora-perm kori vulkáni eredetű hatalmas hegység. A kiterjedt vulkáni tevékenység riolit anyaga (Gyűrűfűi Riolit Formáció) mélyfúrásokból még az Alföldről is ismert. Egyetlen természetes feltáródása a multi második állomása. A vulkáni hamuszórásból keletkezett és összesült, szemcsés szövetű riolit kőzetből álló hegység lepusztulása, majd a törmelékek leülepedése, összetömörödése és ásványi oldatok hatására történő összecementeződése során szemmel láthatóan réteges kőzet képződött. A rétegzettség alapján könnyen megkülönböztethető az itteni homokkő a hasonló színű riolittól. Ezek a homokkövek nem egyöntetűek: vannak, amelyek durva kavicsokat is tartalmaznak, de vannak a Farkas-gödörben kis szilárdságú, nagyító nélkül egyenletes szövetűnek látszó kövek is, amelyek amatőr szemmel a bodai feltárás (Nyugat-Mecsek) késő-perm kori aleurolitjához (agyagkő) hasonlíthatók - a színét nem számítva.


Források
A fenti nagyon erősen egyszerűsített - de reményeink szerint lényegretörő - leírásokhoz az alábbi forrásokat használtuk fel:
[1] A Délkelet-Dunántúl földtani fejlődéstörténete
[2] A magyarországi paleozoikum
[3] A Nyugat-Mecsek földtani képződményei
[4] Az élővilág története és ''A Nagy Kihalás''

Köszönetnyilvánítás
Ez úton köszönjük Konrád Gyulának (PTE), és Fridrich Ágnesnek (Lovastanya, Gyűrűfű) hogy megmutatták ezeket a különleges helyeket, és K.Gy. észrevételeivel segített a helyes értelmezésben.
Állapot: kereshető

KRW értékelés (23 db): környezet: 4.59 rejtés: 4.62 web: 4.95 átlag: 4.72

-
történelmi nevezetesség, várrom, épület
+
szép kilátás, érdemes panorámát fényképezni
+
különleges látványosság, helyszín
-
speciális koordináta-érték vagy magasság
-
vízpart, tó/folyó, forrás van a környéken
-
település belterületén van a láda
-
van a közelben (pár száz méteren belül) lakott terület
+
havas, jeges időben, fagypont alatti hőmérsékleten is kereshető a láda
+
nyáron, a legnagyobb kánikulában is ajánlott környék
-
hegyen, csúcson, nagy dombon van a láda (a környékhez képest)
-
megközelíthető járművel néhány száz méteren belül
-
a javasolt kiindulóponttól fél órán belül elérhető
-
mozgáskorlátozottaknak, babakocsival érkezőknek is ajánlott
+
gyerekbarát láda
+
igénybe veszi a cipőt, ruhát a környék (csalános, bogáncsos, sáros)
-
a láda megszerzéséhez sziklát kell mászni (gyerekkel nyakban kizárt)
-
sötétben is érdemes keresni
+
a GPS-t zavaró sűrű erdő, sziklafal, magas épület, stb. van
-
szokatlan méretű/alakú a láda (az ajándékok miatt fontos)
-
el lehet menni kerékpárral a ládáig (vagy látástávolságban hagyható)?
-
GPS nélkül is érdemes megkeresni
+
kereshető egész évben
+
kereshető 24 órában
-
a látnivalóért fizetni kell


N.Zs. 2022.10.02 18:07 - Megtaláltam KRW környezet: 5 rejtés: 5 web: 5 átlag: 5.00 súly: 4.55
Köszönjük az élményt. Részletes beszámoló otthonról. [Geoládák v3.12.10]

Egy újabb gyöngyszem ez a hely, újabb élmény.
Hol a vízmosás peremén hol a vízmosásban haladtunk.
A végéhez érve kicsúcsosodott a látvány és a ládához kimászáson gondolkodhattunk.
Találtunk egy alkalmas helyet még az egész heti eső után felázott talajon is, és olyan jól sikerült a felfelé menet, hogy túlmentünk a dobozon. Visszafelé ereszkedve vettük észre a fatönköt, amiben a Mr Zerge által kihelyezett doboz lapult.

A Farkas-gödör homokkő szurdok is érdekel. Mindenképp vissza kell jönni...

IMG_2697IMG_2698
IMG_2699IMG_2700
IMG_2701IMG_2702
IMG_2703IMG_2713
IMG_2714IMG_2717
IMG_2718IMG_2719
lábas képIa nap végén
IMG_2705 
Mr Zerge 2022.09.23 10:40 - Megtaláltam
Megtaláltam, részletesen később. [Geoládák v3.12.10]

Némi sártól eltekintve most elég jól járható a völgy túrabakancsban. Még az egyik oldalról a másikra eljutás is elég könnyen megoldható. Érdekes a kanyargó szurdok.
A ládát kicseréltem új egyesületi cseredobozra.
Üdv Mr Zerge.

Korigumi 2022.09.19 20:02 - Megtaláltam
Megtaláltam, köszönöm a rejtést! [Geoládák v3.12.10]

Ásványvadász 2022.09.04 14:53 - Megtaláltam KRW környezet: 5 rejtés: 5 web: 5 átlag: 5.00 súly: 4.19
Megtaláltuk. Köszönjük a lehetőséget. [g:hu 1.6.4]
Az első ponton a külső és a belső doboz is beázott, benne a logfüzet erősen nedves.
A második pontnál picit megijedtünk, mert nem találtunk ládát, de azután csak meglett a jelszóhordozó.

kectam 2022.08.06 13:20 - Megtaláltam
4 napos zselici csavargás Anita, Bea, Judith, Molka, kópé1993, LionDaddy és pliptai társaságában. Idei bázisunk Almamelléken volt, ahonnan csillagtúráztunk. A szokásos frenetikus hangulat mellé szokatlan meleg társult, de ez nem vette el kedvünket a környék felfedezésétől.
A GCIKUT-tól indultunk az első, majd a második pontra. A Sándor-patakon egy nagy fán lehet átkelni, mert a csalán mindent beborít. Nyáron nehezen járható.

Judith 2022.08.06 13:20 - Megtaláltam
Megcsíptem!
Zselici geotúra alkalmából!

molka 2022.08.06 13:20 - Megtaláltam
Megtaláltam, köszönöm a rejtést! [Geoládák v3.12.6]

LionDaddy 2022.08.06 13:20 - Megtaláltam KRW környezet: 4.5 rejtés: 4 web: 5 átlag: 4.50 súly: 4.49
2020 és 2021 zempléni geotúrái után idén a Zselicre esett társaságunk - Anita, Bea, Judith, Molka, kectam, kópé1993 és pliptai - választása. Ennek megfelelően almamelléki szállásunkról csillagtúráztunk az ott töltött 2 napon, de odafelé és hazafelé is keresgéltük a ládákat. 32/22. találat.
Az első pontnál parkolva, majd a GCIKUT ládát is megkeresve indultunk a második ponthoz. Felváltva haladtunk a vízmosás peremén vagy éppen a vízmosásban attól függően, hol véltük járhatóbbnak az utat. A végéhez érve meglepő volt a hasadékok és vízmosások által összezárt kiszélesedés. A ládához viszont innen kimászni nem volt egyszerű feladat. Érdekes hely, tetszett!

Köszi a rejtést!
[g:hu+ 2.9.11]

20220804_07_00265 
kópé1993 2022.08.06 13:20 - Megtaláltam
Megtaláltam, köszönöm a rejtést! [Geoládák v3.12.10]

pliptai 2022.08.06 13:20 - Megtaláltam
Megtaláltam, köszönöm a rejtést! [Geoládák v3.12.10]

szamosszamoca 2022.07.10 12:45 - Megtaláltam
Pécsről kerékpárral közelítettük meg a helyszínt. Az országúti kerékpár nem volt jó választás. A Dinnyeberkiből Gyűrűfű felé vezető utat nem nagyon szerette. Az 1. ponton a ládában a logbook lapjai a nedvességtől összeragadtak, így nem írtunk bele. A környéken a madár se jár, pontosabban csak a madár jár, illetve repül. Köszönjük a rejtést.

BRita72 2022.07.03 14:08 - Megtaláltam
Megtaláltam, köszönöm a rejtést! [Geoládák v3.12.10]

Totht737 2022.07.03 14:08 - Megtaláltam
Megtaláltam, köszönöm a rejtést! [Geoládák v3.12.10]

Szőkekapitány 2022.03.27 15:59 - Megtaláltam
Köszönöm szépen a rejtést.

Moncsiroli 2022.01.29 10:40 - Megtaláltam KRW környezet: 5 rejtés: 5 web: 5 átlag: 5.00 súly: 3.46
Remek túra volt,találékony rejtés. Köszönöm az élményt

Kukucska 2022.01.20 11:48 - Megtaláltam
Megtaláltam, köszönöm a rejtést! [Geoládák v3.12.5]

copfocska 2022.01.16 14:11 - Megtaláltam
Megtaláltuk, köszönjük a rejtést! [Geoládák v3.12.5] gyonyoru volgy, Dinnyeberkibol turazva kozelitettuk meg, mar elkezdett kibujni az illatos hunyor es hovirag, nehany het mulva visszaterunk megnezni oket ismet :) az 1. pontnál teljesen el van azva a logbook, a jelszo rendben van.

aceespepee 2021.08.22 23:59 - Megtaláltam
megtaláltam :)

RUNiko 2021.07.29 12:33 - Megtaláltam
Köszönöm az élményt!:) [Geoládák v3.11.3]

eltájoló 2021.07.29 12:32 - Megtaláltam
mmvi) Mindkét helyszín kellemes, erdei rész. Jó volt letérni, mert az úton már nagyon meleg volt.
A ládák is rendben a helyükön vannak. Köszi a rejtést.

Pogánypeti 2021.06.10 09:36 - Megtaláltam KRW környezet: 5 rejtés: 5 web: 5 átlag: 5.00 súly: 4.26
Megtaláltam, köszönöm a lehetőséget. A többit majd otthonról! [g:hu 1.6.4]
Dinnyeberkiből indultam gyalog a multi 2. pontjához. A pataknál a nagy dudvától nem találtam a vízmércét, egy vastag kidőlt fán egyensúlyoztam át magam a Sándor-patak felett a túloldalra. A kibúvást és a virtuálist viszont hamar megtaláltam, sőt, visszafelé már a vízmércét is, úgyhogy most egyszerűbb volt a patakon való átkelés... :D
A 2. pont felé tartva útba ejtettem az Isten-kúti pihenőt, ahol a GCIKUT ládát is megkerestem. Találat után gyalogoltam be az Istenkút-völgyben lévő homokkő szurdokhoz. Készítettem pár fényképet, közben kerestem a ládát, de nem találtam. Elolvasva a leírást, már rögtön tudtam, hogy merre kell mennem, s azonnal meg is találtam a ládát (a Logbook nedves!). Onnan fentről is készítettem pár képet, majd megindultam visszafelé az Isten-kúthoz, ahonnan Gyűrűfűre ballagtam tovább, a GCoko ládáért...
Köszi a rejtést, tetszett mindkét helyszín! :)

Sándor-patak völgyeÁtegyensúlyoztam a patak felett
Riolit-kibúvás a 2. pontnálRiolit-kibúvás a 2. pontnál
Riolit-kibúvás a 2. pontnálVisszafelé a vízmércénél mentem
Isten-kútIstenkút-völgy
A permi homokkő kihantolódásA permi homokkő kihantolódás
FentrőlIstenkút-völgy fentről
Visszafelé az Istenkút-völgybenIstenkút-völgy
nmárti 2021.06.01 10:41 - Megtaláltam KRW környezet: 4 rejtés: 4 web: 4 átlag: 4.00 súly: 4.58
Kellemes erdei séta, érdekes látnivalók. Köszönöm a rejtést!

Farekék 2021.04.05 17:38 - Megtaláltam KRW környezet: 5 rejtés: 5 web: 5 átlag: 5.00 súly: 4.03
Megtaláltam. Kellemes erdei sétával. Szép, érdekes hely mindentől távol.
Köszönöm a lehetőséget.

20210405_16241720210405_165413
20210405_16580120210405_165830
20210405_170147 
Csabiq 2021.02.21 10:05 - Megtaláltam
HEURÉKA! Köszönöm a rejtést! Szarvasokkal, nyuszival, mókussal, medvehagymával, hóvirággal,
illatos hunyorral teli édenkert. A hunyort kaszálni lehetne, annyi van. Első ponton a ládát szárazra töröltem, a másodiknál Ajtony kérésére az általa igényesen legyártott jelszóhordozó geokövet kihelyeztem. Nagyszerű túra volt Boni kutyával. Utat sem tévesztettünk, elég egyértelmű volt merre lesz a láda. Persze ilyen szimattal...[Geoládák v3.9.6]

Béla 53 2020.11.24 16:11 - Megtaláltam
Megtaláltam.
Köszönöm a lehetőséget.
[g:hu+ 2.5.1 teszt]


A lista az oldal alapbállításának megfelelően nem mutatja az összes bejegyzést (68 db), az összes megjelenítéséhez kattints ide.

Az alapbeállítást (25 db) felülbírálhatja a felhasználói beállítás, amelyet bejelentkezve a felhasználói adatok között tudsz megváltoztatni.

Bejelentkezés név:  jelszó:   [regisztráció]

Felhasználónevedet és jelszavadat a turistautak.hu oldalon is használhatod!

[fejlesztési ötletek] [grafikonok] [szavazások] [jogi tudnivalók] [e-mail] [impresszum]