Az adott koordinátán, a fazekas bemutató teremben található egy olyan konyhai tároló edény, amely illeszkedik a környezetéhez, de mintázata nem eredeti nádudvari. (Inkább geocaching.) Ha felfedezted, logolhatsz. Ha a mester segítségét kéred, többet is láthatsz.
Nyitva tartás: minden nap 8-18 óráig.
A belépés díjtalan, a mester a 20/423-1850-es telefonon érhető el.
Ha nyitva tartási időn kívül érkezel, vagy valamilyen okból a műhely nincs nyitva, van alternatív láda. Fekete, vonzó jelenség a bejáratnál lévő villanyoszlopon. De csak, ha későn érkezel. Kár kihagyni. A ládába TravelBug helyezhető.
Parkolás: Az adott koordináta közelében könnyen leállhatsz. A belvárosban is könnyen találsz parkolóhelyet. Minden kanyarodásnál vigyázz a kerékpárosokra!
Kerékpárút: a településen végig fut. Vigyázz, a kerékpárúton nagyobb a forgalom, mint az úttesten. Itt mindenkinek több van két kerékkel.
"A fazekas mesterséget úgy tartják, hogy ördögi mesterség. Mert az ördög feltalálta a korongot, kitanálta, hogy ezen korsót is lehet csinálni. Megtalálta hozzá az agyagot is, el is készítette. Akkor felült a korongra, felütötte maga elibe az agyagot, elmarkolta, mint mái napig is szoktuk, mindenesetre száraz kézzel. Mindannyiszor, ahányszor maga elibe ütötte a korongra, elmarkolta, mindig a kezibe maradt. Erre fel, kezdett dühösködni, hogy hiszen mán minden megvan hozzá és mégsem akar sikerülni a korsó. Ráhajlott a korongra amin az agyag vót, mérgiben elkezdett ríni. Elcsordult a könnye, rá az agyagra. Persze a korong szaladt, a nedvessíg által megcsúszott rajta a keze. Így kitanálta, hogy vízzel lehet a korsót megcsinálni. Ezír híjják ördögi mestersígnek, mert a cserépnek víz a lelke, tűz égeti ki belőle." (A dédnagyapa, idősebb Fazekas Lajos lejegyzett mondása.)
Nádudvar
A Hortobágy és a Sárrét határán fekvő ősi mezőváros nevét az árterekben mindenhol előforduló nádról és az ebből kerített udvarokról kapta. Aki sohasem járt ebben a városban, az is ismeri, vagy érezte az ízét. A nádudvari fekete cserépedények hajdan senkinek a konyhájából, vitrinjéből nem hiányozhattak és a nádudvari kenőmájas, vagy az itt nevelt sertés-, marha-, pulykahús az egész országban kapható volt. A híres Vörös Csillag MGTSZ 1950 óta ontotta a húsipar alaptermékeit és jogutódja (NAGISZ Zrt.) teszi ezt ma is. Az az igazság, hogy errefelé olyan jó zsíros földek vannak, hogyha azt keni valaki a kenyérre, tán az is ízletes. Egy szó, mint száz, itt a földből meg lehet élni. Így - egy mai szóhasználattal élve - itt mindenki ősi őstermelő. A KITE Zrt. elődje pedig a hetvenes években tagszövetkezeteivel 1, 4 millió hektáron (nem elírás!), azaz Magyarország termőterületeinek közel egyharmadán gazdálkodott.
Fazekas dinasztia
De volt itt másféle "föld" is, méghozzá az agyag. Ebből készült a földből élők minden otthoni eszköze. A korsók, kanták, locsolók, bodonok. A nádudvari fazekasság története is a hódoltság idejére vezethető vissza. Egy helyi szájhagyomány alapján a török szultán isztambuli háreméből egy fekete csalikorsó mentette meg a nádudvari főbíró szép lányát. Csak olyan edényért engedte szabadon a váradi pasa, amelyikben borrá változik a víz is. Elkészítették a kétfenekű csalikorsót, amelyikben egyszerre lehetett bort és vizet tartani, s ezt vitték el a pasának váltságdíjként.
Írásos adatok már 1714-ben említik először a nevében és mesterségében is egyaránt fazekas Fazekas családot. Ettől kezdve a családban folyamatosan öröklődik apáról fiúra a fekete kerámia készítésének mestersége, mind a mai napig. Egészen az 1930-es évekig a mindennapi élethez tartozó edényeket készítettek. Ekkor a népművészet és így a nádudvari fazekasság is fordulóponthoz érkezett. Ebben a munkában úttörő szerepet vállalt néhai Fazekas Lajos (1895-1959) és felesége, Csizmadia Ilona, akik az ősi motívum kincset modern formába öntötték.
Napjainkban, dédunokájuk ifj. Fazekas István (1976) képviseli a nádudvari fazekasság legfiatalabb generációját. Műhelyében fazekas termékek mellett néprajzi gyűjtemény is megtekinthető. A műhely mellett található egy kiállító terem. Az 1896-ban épült iparos ház több generáción át szabóműhelyként funkcionált. Ez a ház az utolsó ilyen jellegű épület Nádudvaron, amelyet még meg lehetett menteni.
Ez a láda ebben a kiállító teremben található!
A belépés díjtalan, a mester a 20/423-1850-es telefonon érhető el.
A fekete kerámia
Az agyagbányászástól az égetésig ugyanúgy készülnek az edények, mint néhány száz évvel ezelőtt. Cserépkészítéshez alkalmas jó minőségű agyag közel két méter mélyen található a föld felszíne alatt. Ezt az agyagot kibányásszák, majd beviszik az udvarra, ahol vízzel felkeverik, hogy jó folyós állagú legyen.
Szitákon átszűrik, hogy a szennyeződések kikerüljenek belőle, majd egy kádban 2-3 hónap alatt kiszárad a megtisztított agyag. Ezután egy pinceszerű helyiségben minimum 2-3 évig érlelik. Aztán kerül be a műhelybe, ahol korongon készül el minden tárgy. Néhány nap alatt teljesen megszárad az edény és ekkor következik a nádudvari fekete kerámia egyik különlegessége, a mintázás. Ez egy folyami kaviccsal történik. A kavics nyomán fényes barna színű lesz az edény fala. Ez gyakorlatilag a felület tömörítését jelenti. A lemintázott edények kerülnek be a katlanba, ahol megkapják jellegzetes fekete színüket.
Az égetés technikája ugyanúgy működik, mint több száz, vagy ezer évvel ezelőtt. A fatüzelésű kemencében 8-10 órai folyamatos tüzelés által elérik a 900-950 fokos hőmérsékletet! Ekkor az addig termelődött füstöt és kormot belefojtják a kemencébe, mely ráég az edények felületére. Ez a füstöléses eljárás adja meg a nádudvari kerámiára oly annyira jellemző csillogó fekete színt.
Köszi a rejtést. Zárva volt de becsöngettünk a műhelybe. A mester munkát abbahagyva bemutatta nekünk a műhelyt, a régi családi gyűjteményt és utána a bemutató termet is. Nagy élményben volt részünk. Köszönöm hogy megmutatták ezt a csodálatos helyet.
Megtaláltam, köszönöm a rejtést! [Geoládák v3.11.3]
Elég későn értem már ide és a bemutató terem már zárva volt. Még tanácstalankodtam, hogy mit csinálja és olvasgattam a ládaleírást, a fazekasmester észrevett, kijött hozzám az utcára segíteni. Így a végén nem csak a bemutató termet, hanem a műhelyt is megnéztem, még a családjával is találkoztam. Ez egy kellemes élmény volt, másoknak is javaslom a kiállítás megtekintését és egy beszélgetést a mesterrel. Annyira belemerültem a beszélgetésbe, hogy fényképezni elfelejtettem.
Nagyon különleges rejtés, eddigi kereséseink kiemelkedő élménye volt. A fazekasmester hosszan és lelkesen mesélt nekünk arról a szakmáról, ami immáron dinasztiákat átölelő, s ami a szíve csücske - és ez látszik is. Akinek van lehetősége, hogy a műhelybe átmenjen, megnézze az ottani kiállítást (felmenők fazekasmunkái), illetve a kemencét és egyúttal az udvaron áthaladjon, meglesheti, hogy ott milyen szép vagy aranyos dolgok bújnak meg (pl. egy malac). Érdemes bekukucskálni, mi mindent készítettek a korábbi mesterek - pl. a tölcsért... :)
Jó szívvel ajánlom ezt a helyet, megéri betérni!
Megtalaltuk. A mester korbevezetett es megmutatta a muhelyet is, nem csak a kiallitast. Remek program, szep hely es mesterseg. Koszonjuk a rejtest, igazan egyedi lada!
Az alternatív ládát 2m magasan keresd. Ezúton is köszönöm a mester részletes és érdekfeszítő bemutatóját! Nem csak a kiállítást, de a műhelyt és az égetést is megnézhettem, sőt, egy néni éppen a mintákat dörzsölte egy korsóra. Sok egyéb régiség is szépen gyűlik...
N 47° 25,728' E 21° 10,025' 101 m [GCNADU+alternatív láda]
