* Vicces tény, de Bózsva ezen részét Csehországnak hívják. :-D (ld. tuhu, cartographia) Ennek eredete az, hogy a 17-18. századig itt cseheknek nevezett husziták laktak. A falu régi lakói a mai napig használják ezt az elnevezést.
Nagy Érdekes Szikla! Ha kedved szottyan még meg is mászhatod, csak ügyelj arra, hogy le ne pottyanj! Ideális sütkérezőpont, egy nyugis helyen!
A szikla
Egy hangulatos és kevésbé ismert kilátóponthoz hívlak titeket.
Itt található a "Kőember", vagy másik nevén Emberkő-szikla. N 48° 27,889' E 21° 27,630' [GCEMKO+Ember-kő]
Valaha magasabb volt a kőember, akkor még a faluból is lehetett látni a fák fölé magasodó fejét. A fej letört, a fák megnőttek, de sokan tudják, hogy a hegyről még mindig a kőember nézi Bózsvát...szól a régi történet.
A helyszín nagyon hasonló a Zemplénben található többi krioplanációs formát mutató kilátóponthoz. (Például a Málnás-völgyi-kő-höz.)
Kőzettani magyarázat a sziklaformára
A krioplanációs formák a pleisztocén jégkorszakok során keletkeztek, jellemzően a hegységek magas övezetében. A fagypont körüli hőmérsékleten a fagyás-olvadás ismétlődésével a felszínre bukkanó alapkőzet repedéseibe behatoló, majd ott megfagyó víz megrepesztette a vulkáni anyagot. A fagy okozta aprózódás eredményeként a hegycsúcsokon és a meredek hegyoldalakon idővel sziklafalak, sziklatornyok preparálódtak ki. A falakról leváló kisebb-nagyobb kőzetdarabok részben a sziklák előterében halmozódtak fel, részben a hegyoldalakon és a völgyek alján alkotnak vékonyabb-vastagabb törmeléktakarót, ún. kőmezőt. Hazánk legszebb krioplanációs formái a Zempléni-hegységben vannak, mivel a tetőrégióban sokfelé előforduló, lemezes szerkezetű andezit kőzet kedvezett a folyamatnak. A legszebb forma együttesek közül a turistaútvonalak érintik például a Sólyom-bércet, az Amádé-sziklákat, a Szkalka-sziklát, a Kerek-kőt, a hejcei Sólyom-kőt, a Nagy-Péter mennykőt és a Pengőkőt.
Feketefenyő (Pinus nigra)
A sziklánál több feketefenyő is tanyázik, ezért éreztem értelmét ennek a bejegyzésnek.
Elterjedési területe rendkívül változatos, Észak-Afrikában is megtalálható. Hazánkban nem őshonos, de igénytelensége miatt sokfelé ültetik. Pionír erdőtársulások alkotója.
A hazai erdőterületekből mintegy 4%-ot foglal el. Kevésbé fényigényes, és jóval több szárazságot képes elviselni, mint a külalakban hozzá hasonló erdeifenyő. Magas talajvízszintű területeken nem marad meg. Alacsony tápanyagtartalmú talajokon is szépen növekszik. Erdészeti hasznosítása a kopárfásításoknál történik, ahol erős gyökerükkel megkötik a talajt és megakadályozzák az eróziót. Kérge barnásszürke, idősebb korában vastag, hosszúkás cserepekre töredezik. Tűi kettesével állnak, jóval hosszabbak az Erdei fenyőénél és nem csavarodottak. Tobozának felülete fényes, 5-8 centiméter hosszú, tojásdad alakú. Gyökere mélyre hatoló karógyökér, amelyből később erős oldalgyökerek erednek.
A Zemplénről
Az 1800 km2 kiterjedésű zempléni-hegység az Alföld északi peremén húzódó 220 km hosszúságú Északi-középhegység legkeletibb tagja.
A Zempléni-hegység területileg legnagyobb és legjelentősebb tájegysége a Hernád, illetve a Bodrog-völgy, valamint az Erdőbényei-medence és a Bózsva-völgy között elterülő Háromhutai-csoport. Közel négyszög alakú rögdarab, mely maga is további rögök halmazából áll. Nevét onnan nyerte, hogy a rög középpontjában elhelyezkedő tektonikus medencékben három Huta nevű település található: Ó-, Közép- és Újhuta. A felszíni formák változatossága következtében a Háromhutai-hegycsoport a Zempléni-hegység tájképi szépségekben leggazdagabb, legvadregényesebb része. Legmagasabb pontja a Gergely-hegy 783 m magas csúcsa, továbbá a Borsó-hegy (747 m) és a Nagy-Péter-mennykő (709 m). Szinte külön csoportként hat a Sátoraljaújhelytől nyugatra elterülő kúpok sorozata - Sátor-hegy (460 m), Magas-hegy (514 m), - melynek tagjai egyetlen vulkáni kráternek széttagolt maradványai. Ezeken a kúpokon a szakaszos vulkáni tevékenység következtében létrejött réteges szerkezet jól tanulmányozható.
Rögök sorozatából áll a Zempléni-hegység legészakibb része, a Bózsva-völgytől északra elterülő Nagy-Milic-csoport is. Központi magja az országhatáron fekvő Nagy-Milic (895 m), a Zempléni-hegység legmagasabb csúcsa, amelyből két hegycsoport nyúlik délre, közrefogva a Hegyköz medencéjét. A nyugati vonulat a Pál-hegy, Kánya-hegy és Fehér-hegyből, a keleti vonulat pedig a Tolvaj-hegy, a Hársas-hegy és Korom-hegyből áll.
Megtaláltam, köszi! :) NFC-vel...
Kéktúra során nem vállaltam be ezt a kitérőt, most eljöttem érte a Vágáshuta-Mikóháza túra után, mert pont erre jött busz. :D
Megtaláltam, köszönöm a rejtést! Bővebben később. [Geoládák v4.0.3] Újhely Csúcsai terepfutó kihívás után kerestük fel a sziklát Bózsváról indulva szuper időben. A táv nem hosszú és a terep sem nehéz. Fentről szép kilátás nyílik a füzéri várra. A hegygerincre vezető út elején gyönyörű, mesébe illő mohaszőnyeg út vezet. Köszi!
Kéktúra-hétvége Gyönggyel. A bózsvai szállásunktól elérhető távolságban van ez a pont, emiatt úgy döntöttünk, hogy már az érkezés napján felkeressük. Nagyon szép helyet mutat be, és maga a láda is rendben van. Ahogyan többen írták, nem adja magát ingyen, fel kell magunkat küzdeni érte, de megéri. Köszönjük a rejtést!