A láda egy fa tövében, kövek alatt lapul.

---

Megközelítés

Kovácsvágáson a főútról itt kell letérni a hegy felé:  N 48° 26,890' E 21° 31,746' [GCJANO+Letérés]
Egy szép nagy kiépített parkolóban lehet hagyni az autót.  N 48° 26,863' E 21° 31,559' [GCJANO+Parkoló]

Innen visz fel a hegyre, avagy a fellegekbe összesen 1034 db lépcsőfok :) (ha jól számoltuk: 967 db falépcső a hegyoldalba + 4 db betonlépcső + 63 db falépcső a kilátóban )
Babakocsival esélytelen a feljutás, bringa még talán feltolható, vagy inkább nyakban felvihető.

Szép Kilátás! Távcső ajánlott azoknak, akik látni szeretnék a füzéri várvédők pajzsán a rozsdát!

A kilátó

283 méterrel magasodik Kovácsvágás fölé a Jánosvára hegy. Ezt most sikerült még 20 méterrel megtoldani, hiszen 2015 május 1-jén avatták fel a hegy tetején a János vára kilátót.  N 48° 27,043' E 21° 31,343' [GCJANO+Kilátó]
Azt azonban nem árt tudni a kilátó meglátogatása előtt, hogy egy 470 méter hosszú lépcsősor vezet fel odáig. Ez még nem is lenne baj, de ezalatt a 470 méternyi távolság alatt 72 méter szintkülönbséget kell leküzdeni, ami egy kis matekozással könnyen kiszámítható, átlagosan 6,5 méterenként kell egy méter magasságot is bejárni, ami az átlagolásnak köszönhetően néha kicsit kevesebb, de annál gyakrabban jóval több. Ezért vagy sok pihenőt kell közbeiktatni, vagy jó erőnléttel rendelkezni.
A feljutás során akár WC-re is tehetünk egy "kis-kitérőt", illetve megpihenhetünk ezen a ponton:  N 48° 26,999' E 21° 31,453' [GCJANO+Pihenő]

Kovácsvágás

A község a nevét valószínűleg onnan nyerte, hogy az első letelepülők az általuk kiirtott erdők helyén "vágásokon" építették lakóhelyüket. A 14-15. században a Pelsőczi Bebek - család tulajdona. Az 1427. évi portális összeírásban 19 kapuval szerepel. A 15. században a Perényiek birtoka volt, Giskra János hadai Vágást is gyakran nyugtalanították, ezért neki is adózott, míg Mátyás meg nem törte hatalmát. A tizenöt éves háború, illetve a Bocskai-szabadságharc idején a török, a felkelő és a német csapatok elpusztították. 1726-ban 3 igazolt nemes lakott Vágáson, 1833-ban 924 magyar lakosa, s nagy szénégető telepe volt, 1851-ben 940 (352 katolikus, 638 református) lelket számlált. A határában lévő Som-hegyben vasbánya említtetik. 1869-től 1920-ig 964-ről 740-re esett a lakosság száma. A második világháború előtt két tanerős református elemi iskolájuk, Hangya Fogyasztási Szövetkezetük, Levente és Polgári Lövész Egyesületük volt. 1952-ben alakult meg az első termelőszövetkezet, mely 2 évig működött. 1960-ban ismét megalakult a tsz, amely 1968-ban összevonás során Pálházával egyesült. Az iskola alsó és felső tagozata 1968-ban Pálházához került. A község önállóságának megszűntével megindult az elnéptelenedés, elöregedés, így 1994. január 1-én, a község lélekszáma 637 fő volt.

A Zemplénről

A hegységet hivatalosan Zempléni-hegységnek, a földtani irodalomban Tokaji-hegységnek nevezik. Ez utóbbi pontosabbnak tekinthető, mivel a hegység keleti fele található csak Zemplénben, a nyugati Abaúj területére esik, a névadó Zemplén település pedig ma Szlovákiában található.
Az Északi-középhegységhez tartozik. Legmagasabb hegyeként a Nagy-Milicet (895 m) szokták megjelölni. A 100 legmagasabb magyar hegycsúcs listáján 4 zempléni található.
Vulkanikus eredetű, kőzetanyaga riolit és andezit, illetve ezek tufája. A vulkánosság fiatalabb, mint az Északi-középhegység többi tagjáé, a miocén korszak végén alakult ki. Leglátványosabban fennmaradt vulkáni tevékenység tanújelét mutató hegye a Kopasz-hegy (Tokaji-hegy). Délkeleti és délnyugati része puha tufa, amelyet vastag lösz borít, ez a Hegyalja nevű híres szőlőtermő vidék.

Egyéb infók

Húsz méterrel magasodott a Jánosvára
Kovácsvágás honlapja
Kovácsvágás - Wiki
Zemplén - Wiki

Ládatörténet