A nem hagyományos "láda" az információs táblához közel, pár méterre az úttól, egy korhadt bükkfa-csonk hatalmas odvában várja megtalálóit. Kérlek körültekintően loggoljatok, nehogy valaki meglesse a rejteket!
Kütyüszerű ajándék működése

Nedves időben felfelé, ill. lefelé kissé csúszós! Én szóltam:)

---

Megközelítés

Klastrompusztán itt parkolhattok le:  N 47° 42,081' E 18° 50,091' [GCARIA+Parkoló] A parkolótól dél fele induljatok az országos kék jelzésen, kevesebb, mint 200 méter után keleti irányba, a hegy fele térjetek le a piros barlang jelzésre.  N 47° 42,006' E 18° 50,104' [GCARIA+Letérés] Ez az út egy kereszteződésig visz el, ahol a kettéváló gyalogösvényből a jobbra tartót, a sziklák alattit válasszátok. Igen meredeken, kőzúzalékon, egy juhar-csoport gyökerei között kapaszkodjatok fel a dachsteini mészkő alkotta szirtek falában ásító Legény-barlang szájához.

Sötét Izgalmas Barlangok! FejLÁMPA vagy szentjánosbogár ajánlott a barlang bejárásához!

Ariadne-barlangrendszer

A Pilis hegység névadó csúcsának 756 méter magas tömbje a Dunazug-hegyvidék legkiemelkedőbb pontja. Ennek északnyugati, meredek oldalában található a függőleges sziklafalakkal, magasra törő sziklabordákkal tagolt Csévi-szirtek. Itt található az Ariadne-barlangrendszer, mely Magyarország harmadik leghosszabb (15 100 méter) és negyedik legnagyobb vertikális (204 méter) kiterjedésű barlangja.
A Csévi-szirtek hat barlangjának (Leány-barlang, Legény-barlang, Ariadne-barlang, Rejtekút-barlang, Vacska-barlang és a Kőoszlopos-barlang) fokozatos összekötésével jött létre. Összesen 7 bejárata van.  N 47° 41,897' E 18° 50,643' [GCARIA+LEZÁRVA Vacska-barlang]
Ami a lezárt ajtókon túl van...

Ezek közül a Legény- és a Leány-barlang érhető el turistaúton, bejárati csarnokuk bárki számára megtekinthető, ezért ezek túránk célpontjai.

A Csévi-szirtek területe fokozottan védett és ezért a kijelölt turistautakról letérni csak engedéllyel szabad.

Legény- és Leány-barlang

A Legény-barlang bejáratánál őrködő kőris mellől szép kilátás nyílik a Kétágú-hegy, a Strázsa-hegyek, Kesztölc, a dorogi medence és a távoli Gete-hegy irányába, sőt egy kis párkányról még a Gerecse is feltűnik.  N 47° 41,964' E 18° 50,655' [GCARIA+Legény-barlang]
A környező falvak szlovák lakossága által Klapec-barlangnak (klapec=legény, fiúgyermek) is nevezett Legény-barlang hatalmas - 7 m magas, 4 m széles - bejárata tágas előcsarnokba vezet, a barlang belső járataiba azonban csak egy szűk nyíláson át lehet bejutni (ami le van zárva!).
A labirintusszerű, szétágazó járatok cseppköves termekbe és mély aknákhoz vezetnek. Ez utóbbiak közül legmélyebb a Sárlyuk (45 m), ahonnan külső segítség nélkül még kötélen sem lehet kijutni. A barlang egyes részeiben a kőzeten átszivárgó víz vasas szennyeződése vörösre színezte a cseppköveket (Vörös-terem).

A Legény-barlang közelében, északi irányban kb. 50 m-re található a Leány-barlang tágas nyílása.  N 47° 42,001' E 18° 50,665' [GCARIA+Leány-barlang] Az előcsarnokból a barlang belső részeibe egy szűk hasadékon át lehet bejutni (szintén lezárva!). A labirintusos folyosók által összekötött kisebb-nagyobb termek falán cseppkő- és kristályképződmények díszlenek. A barlangrendszer többnyire sáros, alsó járataiba csak kötél segítségével (6 m-es cseppkőfal) lehet leereszkedni.

A barlangokat "testvérbarlangként" szokták emlegetni, nemcsak közelségük, hanem kialakulásuk azonos jellege miatt. Mindkettő a feltörő hévizek kőzetoldó tevékenysége során jött létre.
A Legény-barlang az újkőkor emberének telephelye volt, e korból származó feketecserép-töredékek kerültek elő. A római korban és a népvándorlás idején a környék lakosságának nyújtott viszonylag jól védhető menedéket. A Leány-barlangból egy római kori fésű, valamint hun és magyar kardok mellett a középkorból származó hamispénzverő eszközök és pénzérmék kerültek elő (érdekes, hogy mennyire sok barlang látott el hasonló funkciókat:).

Kialakulása

Termálkarsztos eredetű, a feláramló karsztvíz hatására vízalatti oldódással, keveredési korrózióval keletkezett a járatok zöme, amikor a Pilis hegynek ez a része még nem emelkedett ki környezetéből. Később a hegység kiemelkedése miatt a karsztvízszint egyre mélyebbre került, így a meglévő barlangjáratok fokozatosan szárazra kerültek, az újabb járatok keletkezése pedig mélyebbre tevődött. Lefelé haladva tehát egyre fiatalabb barlangszakaszokkal találkozunk, a járatok jellege is ennek megfelelően változik. A járatok zömében jelentős mennyiségű cseppkő képződött, amely akár teljesen el is zárta az összeköttetéseket.

Kutatástörténete és érdekes kutatási módszerek

A barlangrendszer 2010. december 12-én jött létre a Vacska-Rejtekút-barlangrendszer és a Leány-Legény-Ariadne-barlangrendszer összekötésével, ekkor a hossza 11 700 méter volt. Azóta a Legény-barlangban történt jelentős továbbjutás 2011 márciusában, amikor a denevérek "útmutatását" követve több mint egy kilométer, képződményben gazdag járatot sikerült feltárni. Az új rész neve a Denevér-ág lett, ezzel a barlang hossza meghaladta a 13 km-t. Azóta kisebb (100 méteres nagyságrendű) feltárások történtek a Leány-barlang régi részén is, illetve a Vacska-barlang belső szakaszain, így 2013 év végére a barlangrendszer hossza elérte a 14 kilométert.

A Csévi-szirtek barlangjai között a kapcsolatot úttörő módon lég-nyomjelzéses vizsgálattal mutatták ki. Ennek keretében inert, ártalmatlan jelzőgázt eresztettek be nyáron az Ajándék-barlangba, a feltételezett rendszer legmagasabban nyíló barlangjába, majd mintákat vettek a többi, alacsonyabban fekvő bejáraton kiáramló huzatból. Sikerült is kimutatni a gázt először az Indikációs-barlangban, majd a Leány-barlangban is.

Új barlangrészek feltárását célozták a geoelektromos mérések (ellenállás mérések). A sokpontos ellenállásmérés eredményeként megkapjuk a mérővonal alatti szelvény fajlagos ellenállás-térképét, amelyből egyenes következtetést lehet levonni a légteres járatok elhelyezkedésére, hiszen a levegő ellenállása végtelen, a kőzeté pedig valamilyen véges érték. A mérésekkel két helyen is sikerült jelentős méretű ismeretlen járatokat kimutatni, ám ezek feltárása és ezzel a mérések gyakorlati bizonyítása még nem történt meg. Biztató eredmény azonban, hogy a már megismert barlangjáratok feletti mérések azok helyét pontosan kimutatták.

A Vacska-barlang feltárása során figyelték meg a barlangkutatók, hogy az ismeretlen járatokba továbbvezető szűk részeken jellegzetes barna bevonat található. Ezt a denevérek okozzák, de még nem derült ki, hogy tudatosan kijelölik, vagy spontán alakul ki a közlekedésük során. A kutatók megfigyelései alapján a mészkővel reagáló vizeletük okozhatja. Azóta a denevér kijelölésnek elnevezett jelenség - a huzat mellett - a feltáró kutatás fontos útmutatását adja. Kiderült, hogy a Csévi-szirtek barlangjaiban ezek az útvonalak, nem csak a szűk helyeken, hanem teljes hosszban ki vannak jelölve, így vezérfonalként vezetik be a barlangkutatókat az új járatokba, még az olyan helyeken is, ahol egyéb jel nem utal a barlang folytatására. Az Ariadne-barlangrendszerben már több kilométer felfedezés köszönhető ennek a megfigyelésnek, de 2013-ban a Szopláki-ördöglyukban és a Csodabogyós-barlangban is a denevér kijelölésnek köszönhetően történtek jelentős feltárások.
 N 47° 41,929' E 18° 50,624' [GCARIA+Lezárt bejárat]

Egyéb infók

Ariadne fotógaléria
A pilisi barlangok kialakulása
Ariadne barlangjai-20 év a Pilis mélyén - VIDEO
Ariadne fonala
Ariadne-barlangrendszer - adatok
Elképesztő méretű barlangrendszer rejtőzik a Pilis mélyén
Ariadne-barlangrendszer - Wiki
Csévi-szirtek az Ariadne-barlangrendszer poligonjával
A Csévi-szirtek - Wiki
Pilisjárók a barlangoknál
A PILISI CSÉVI-SZIRTEK ALATT - TURISTA MAGAZIN CIKK
ÉLMÉNYTÚRA A CSÉVI-SZIRTEK KÖRÜL - TURISTA MAGAZIN CIKK
A PILISI CSÉVI-SZIRTEK ALATT - TURISTA MAGAZIN CIKK

Ládatörténet