A tájháznál, palánk mögött, 1 méter magasan, hengeres láda bedugva. "Gázos" találat. Csak logbook van benne, vigyél magaddal tollat! Ha muglis a helyzet, de látod a bot végét, akkor hamar megleled a pótjelszót is, gravírozott kis táblán.

---

A ládába TravelBug nem helyezhető.

---

Miért éppen Szentistván?

Kedves kesser-vándor, jogosan ötlik fel benned a kérdés, hogy nevén kívül mi érdekes még ebben a helyben? Múltja? Jelene? Önmagában talán egyik sem, de együtt számomra különlegessé teszi. Hogyan váltak belgák és hollandok "tős-gyökeres" falubelivé egy vérbeli matyó településen, miért akarta Kína európai cargo központját telepíteni oda, ahol István nádor 1315-ben Szent István tiszteletére templomot állíttatott, ahol a túzok fészkel? Miért lesz időről időre ez a kis település a világ közepe?

Mi is történt?

Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, a 3. számú főútvonaltól és az autópályától délre, pár kilométerre van Szentistván. A község határában 5-6000 éves leleteket is találtak, melyek itt élő emberekre (dákok, szarmaták) utalnak. Ernye bán fia, István nádor 1315 tájt Szent István tiszteletére építtet itt templomot. A községet is erről nevezték el, mai neve 1396-ban Senth Isthuán alakban volt ismeretes. A török többször feldúlta, olyannyira, hogy az 1641-es összeírás alkalmával lakatlan volt a vidék. Igazán csak II. Rákóczi Ferenc szabadságharca után népesedett be. Szentistván egészen 1945-ig megmaradt az egyház, az Egri káptalan birtokában.

Mitől matyó?

A matyók és a palócok, jóllehet külön etnikumként tartjuk számon őket, genetikailag egységes népcsoportként határozhatók meg, amelyek a szlávokhoz állnak közel, csupán eltérő vallásuk miatt van különböző nevük.
Matyónak a Miskolctól 40 km-re nyugatra, a Bükk-vidék és az Alföld találkozásánál fekvő Mezőkövesd lakosságát nevezzük. A korábbi kutatások és elsősorban az itt élők vélekedése alapján Tard és Szentistván települések lakóit is matyónak mondták, bár viseletükben, hímzésükben mindhárom eltér egymástól.
Mezőkövesd Mátyás királytól kapott mezővárosi rangot és 1472-ben, Szent László napján a király járt is a városban, ezért sokan úgy tartják, a Mátyást szerető matyók a király nevének becézett alakjából kapták nevüket.
Néprajzkutatók szerint azonban inkább csúfnévről lehet szó, amellyel eredetileg a környék református lakóitól vallási-kulturális értelemben elkülönülő katolikus mezőkövesdieket illették, de később ez a csúfolódó jelentésárnyalat feledésbe merült.

Milyen ma?

Szentistván, a három "matyó" település egyike, a Bükk és az Alföld találkozásánál helyezkedik el. Határában tájvédelmi körzet van (a Bükki Nemzeti Park része), melyet "Kis-Hortobágy"-nak is neveznek. A túzok fészkelő helye, s a szájhagyomány szerint éjszaka, valahol a település határában hallható a csend "hangja".
Sokan vásároltak már itt pihenőházat, s szép kirándulásokat tehetnek a közeli Tisza-tó, a Bükk, a "Kis-Hortobágy" környékén, a 8 km-re lévő Zsóry-fürdőben strandolhatnak, gyógyulhatnak. Közülük nagyon sokan a Benelux államokból érkeznek, leginkább hollandok. "Bevándorlásuknak" - hihetetlen - állítólag a klímaváltozás az oka. Megunva a zsúfoltságot és a mélyföld veszélyeit - ha a tenger szintje megemelkedik, "eláraszthatja" Hollandiát - "piripénzért" saját ingatlanokat vásároltak a faluban vésztartaléknak, nyugdíjas napokra, vagy csak a pihenés kedvéért.
A falu határában - ronda mementóként - az egykori laktanya épületei meredeznek.  N 47° 47,283' E 20° 37,487' 140 m [GCMSZI+laktanya]
Nem látszik rajtuk, hogy egykor ez volt a világ közepe, mert a szovjet hadsereg állománycseréjét itt bonyolította le Közép-Európa leghosszabb kifutópályáján. Ezért került szóba néhány éve, hogy Kína itt építi ki európai cargo központját. Sajnos, vagy hála az égnek, nem lett belőle semmi.
Természetesen Szentistvánon minden Szent István nevét kapja: a templom, az iskola, és a gyógyvizet adó forráskút is.  N 47° 46,436' E 20° 39,598' 140 m [GCMSZI+forrás]
A matyó örökséget rejtő tájház közelében találod a ládát.  N 47° 46,448' E 20° 39,432' 140 m [GCMSZI+tájház] A tájház előtt megállva indulj keresni.

Hol a túzok?

A Mátyás király utcán tovább haladva a  N 47° 46,073' E 20° 40,190' 140 m [GCMSZI+Kereszteződés] pontnál elhagyva a települést a kis-Hortobágy felé vehetjük az irányt. Az út minősége - mondjuk úgy - nem egyenletes. A körzet "pusztai részen" igen sok elhagyott folyómeder található, melyekben mára a feltöltődés révén mocsári növényzet alakult ki. Ez egyetlen hatalmas gyepterület, melyet a kanyargó mocsarak szabdalnak fel, míg a peremeken és a pusztai gyepek közé zárványként ékelődve szántóterületek találhatók. A száraz gyepterületek ősi löszpusztarétek, melyeket hagyományosan legeltetéssel hasznosítottak, hasznosítanak. Fajai részben alföldi jellegűek (pl. macskahere, hengeresfészkű peremizs, nyúlánk sárma), másrészt a Bükkaljáról a patakok segítségével "lehordott" sztyepp- és erdőssztyepp fajok (pl. agárkosbor, tavaszi hérics, közönséges borkóró, parlagi rózsa). Jellemző feltűnő fajaik közül kiemelhetők a tavasszal virágzó kamilla és a nyárvégi puszta képét meghatározó sóvirág. Növényföldrajzi szempontból értékes fajai a kígyófarkfű, az erdélyi és a vékony útifű, a bárányparéj és a heverő seprűfű. Ezek mellett számos más dekoratív védett növény is előfordul, így a fátyolos nőszirom, a réti iszalag, a bugás hagyma és a macskahere.
A pusztai tömbben az állatok közül leghamarabb a színpompás pillangókat vehetjük észre. Előfordul itt a farkasalmalepke, a fecskefarkú pillangó és a kardospillangó. A gazdag madárvilág különösen értékes tagja a túzok, melynek kb. 40-50 példányos állománya él itt. A fokozottan védett ragadozó madarak közül több párban költ a kerecsensólyom és a hamvas rétihéja, 50-100 pár között mozog a kékvércse állománya. Az 50-60 páros szalakóta állomány, valamint a körülbelül ugyanekkora számú kis őrgébics a költés szempontjából a terület legjellemzőbb pusztai élőhelytípusait részesíti előnyben. Emlősök közül védett fajok a molnárgörény és a hermelin. A puszta kiemelkedően értékes faja a magasfüvű részeken, illetve a zárványszerűen kialakított szántók parlagjain élő háromcsíkos egér.

Forrás:

A település honlapja

A Borsodi Mezőség Tájvédelmi Körzet oldala a Bükki Nemzeti Park honlapján

Közelben lévő ládák: GCMESE



Ládakarbantartás
2016.07.08. Pótoltam az elveszett ládát.
2016.08.13. A láda eltűnt. Újrarejtés új helyen, víz és muglibiztos.
2017.01.16. Új ládát tettem ki.
2020.12.29. Ládaellenőrzés. Minden rendben.
2021.09.29. Örökbe fogadtuk a ládát (Monesz&Tibi).