Elhelyezés időpontja: 2016.02.26 13:27
Megjelenés időpontja: 2016.03.11 21:50
Utolsó lényeges változás: 2016.03.11 21:50
Utolsó változás: 2020.03.30 00:17
Rejtés típusa: Hagyományos geoláda
Elrejtők: skiccpausz
Felhasználó: skiccpausz Nehézség / Terep: 2.5 / 1.5
Úthossz a kiindulóponttól: 5200 m
Megtalálások száma: 286 + 4 egyéb, grafikon
Megtalálások gyakorisága: 1.0 megtalálás hetente
A COVID-19 koronavírus miatt kialakult járványügyi helyzet miatt, bizonyító erejű képpel megtámogatott, jelszó nélküli logot is elfogadok megtalálásként. A lényeg, hogy nem kell a ládához hozzányúlnod a jelszóért, elég csak egy fotót készíteni a rejtekről, illetve a környezetéről.
A 12 x 10 cm-es piros tetős láda egy facsoport egyik fájának földközeli odvában található, kövekkel álcázva.
A ládába TravelBug NEM helyezhető.
Megközelítés
Két útvonal lehetőséget ajánlok a Meszes-hegy megközelítéséhez:
KELET FELŐL (5,2 km lankás, de hosszabb)
Nagykovácsi felől érkezve az autót itt lehet leparkolni N 47° 34,614' E 18° 52,430' [GCaCO3+Parkoló]. Tömegközlekedők a 63-as busszal tudnak Budapestről (Hűvösvölgyből) kijutni Nagykovácsiba.
Innen a sárga jelzésen induljatok el! Ezen a ponton N 47° 35,319' E 18° 50,197' [GCaCO3+Letérés] térjetek át a jelzésről balra, egy murvás útra. Kicsivel több, mint fél km múlva egy földútra térjetek át, itt: N 47° 35,304' E 18° 49,803' [GCaCO3+2-Letérés]. Ez az út már egyenesen (na jó kicsit kanyarogva:) a Meszes-hegy csúcsára visz. Bringásoknak mindenképp ezt az útvonalat ajánlom!.
Csodaszép Körpanoráma! Távcső ajánlott azoknak, akik látni szeretnék a pilistetői túrázók bakancsára épp felkapaszkodó kullancsot!
A Meszes-hegy
A Meszes-hegy a Budai-hegység keleti részének páratlanul szép kilátású pontja. N 47° 35,476' E 18° 48,845' [GCaCO3+Kilátás] A panoráma a Pilistetőtől a Gerecsén és a Vértesen át a Biatorbágy feletti dombokig terjed. Kifehérlő dolomitsziklás, kopáros bordáit messziről látod, ahogy az M1 autópályán jössz Budapest felé. Ligeterdős hátsága az ősi érintetlenség benyomását kelti, a fák elszáradva, "állva halnak meg".
Egy kellemes "másodlagos" kilátás vár titeket a Cseresznyés-völgy fölé magasodó dolomit sziklákról. N 47° 35,248' E 18° 49,165' [GCaCO3+2-Kilátás] Ha jól meresztgetitek szemeiteket, még az Ilona-lakot is láthatjátok a szemközti hegyen!
A Budai TK - "Avagy 2 és fél millió ember zöld szigete."
A budai hegyek az egyik legkedveltebb kiránduló és turista helyek közzé tartoznak. Éppen ezért a fokozott természetvédelem itt ezeken a helyeken igencsak fontos. Tulajdonképpen a Budai-hegység, a maga sűrű erdőborítottságával, melynek nagy részét a tölgyes elegyes állományok alkotják, tulajdonképpen a főváros tüdejének is tekinthető. A változatos alapkőzetű triász kori dolomit és mészkő felszíneken számos csak erre a tájra jellemző és itt honos növényfaj fordul elő. Itt találhatjuk a magyar gurgolyát, a budai imolát, a budai berkenyét vagy éppen a budai nyúlfarkfüvet. A déli oldalakon, melyek gyorsan felmelegednek, nyílt sziklafüves gyeptársulások fordulnak elő. Itt él a magyar méreggyilok, a magyar gurgolya és az István király-szegfű. Állatvilága is rendkívül gazdag, köszönhetően a változatos biotópoknak. Így találkozhatunk a fehérhátú fakopánccsal, a szarvasbogárral, a magyar tarszával, vagy éppen a budai szakállas mollyal, csak hogy néhány fontosabb fajt említsek. A látogatóknak több turista útvonal is a rendelkezésükre áll, a tartalmas kikapcsolódáshoz. Ajánlott a Nagy-Szénás tanösvény, Jági tanösvény, Sas-hegyi tanösvény.
Állatvilága
A vadgazdálkodási célból túlzott létszámban tartott vadállomány az erdőgazdálkodás és a természetvédelem számára is érzékeny károkat okoz. Jó példa erre a Meszes-hegy térségében elterjedt muflon (Ovis musimon), a házi juh őse, amelyet napjainkra sok helyre, így hazánkba is betelepítettek. A szárazabb hegyvidéki erdőket kedveli. Éjjel és nappal is aktív, vándorol. Kisebb csapatban él, amelyet egy öreg jerke vezet. Füvekkel, lágyszárú növényekkel táplálkozik. A sziklás területen gyakran gyökerestül tépi ki a füvet, emiatt a meredek oldalakról a víz lemossa a talajt. A környéken vaddisznó, szarvas, őz és egyéb vad is él.
A dolomit
(CaMg(CO3)2 - kalcium-magnézium-karbonát)
A csúcstól északi irányba a Mária-völgyben két kisebb felhagyott dolomitbánya is található. N 47° 35,761' E 18° 48,981' [GCaCO3+dolomitbánya]
Illetve a Meszes-hegy fő felépítő kőzete a dolomit. Ezért gondoltam néhány szót ejteni a ládaoldalon a dolomitról.
Üledékes kőzet. Ránézésre nagyon hasonlít a mészkőhöz. Színe: szürke, fehér, sárga, rózsaszín, ritkán barnás, fekete. A mészkőtől abban különbözik, hogy apró dolomit kristálykái erősen csillognak, így külseje olyan, mint a kockacukoré. Néha sejtes, üreges szerkezetű. A gyenge savak nehezebben oldják, mint a mészkövet. Szemcséi sokszor igen lazán kapcsolódnak egymáshoz, és málláskor vagy meleg víz hatására homokká vagy dolomitlisztté esnek szét. A dolomit magnéziumtartalmú tengervízben képződik, a legtöbb a földtörténeti középkorban jött létre. Hazánkban elterjedt kőzet a Dunántúli-középhegységben (Balaton-felvidék, Vértes, Pilis, Gerecse, Budai-hegység), ezenkívül előfordul a Bükkben is. A kohászatban a magas hőmérsékleten kiégetett és zsugorított dolomitot aprítva vagy téglává formálva ipari kemencék bélelésére használják. Felhasználják az üvegiparban és a vegyiparban is.
Gyerekekkel közös kirándulás közben megtaláltam, köszönöm a rejtést! Bővebben később. Tamás [Geoládák v3.10.5]
A Budajenőről indultunk, majd jelzetlen utakon a GCiLAK ponton át a legrövidebb és egyben meredek ösvényen jutottunk fel ide. Nagyszerű nap volt! A kereszt közelében találkoztunk egy kedves 90 éves bácsival, aki egyedül járta az erdőt. Mint büszkén elmesélte, ő a második legidősebb aranyjelvényes túravezető az országban.
Érthetetlen módon a ládába valaki csokoládét is rakott.
A Fehér út első pontjától ide élmény volt lejönni, mert végre volt egy kis lejtő... :) Itt még azt gondoltam, hogy az Ilona-lak felé is eltekerek, de módosítani kellett egy kicsit, mert elszaladt az idő és az energiám is fogytán volt... Így is sikerült 75 km-t tekerni 1800 m szintkülönbséggel, mert a Hármashatár-hegyre nem is, de a Virágos-völgybe azért még feltekerte, csak, hogy ne a főúton keljen tekerni... :)
Köszi a rejtést!
Megtaláltuk! 🙂
A délutánra igért eső előtt gondoltuk gyorsan felkeressük ezt a pontot a GCiLAK együtt.
Az ajánlott parkolótól indultunk, a hegyhez közeledve egyre elszörnyülködőbb hatást váltott ki a meredek murvás kapaszkodó, ösvény. Azért fellihegtünk. A panoráma kitűnő, bár egy kicsit párás volt az idő. Az Ilona házhoz haladva, a meredek leereszkedést fától- fáig oldottuk meg.
Köszönjük a lehetőséget! [Geoládák v3.9.0]
A mai húsvéti körtúrám második ládájaként nem a rejtő által ajánlott utakon jöttem, hanem az előző, Ilona-laki ládától. Az otthoni tervezéskor kézenfekvőnek tűnt ez a közelítés, hiszen légvonalban alig 1 km a két helyszín, és a tuhu-s térkép utat is jelzett a kettő között, bár igaz, csak egy apró pontsorral. Aztán az Ilona-laktól elindulva már láttam, hogy ez nem lesz könnyű menet, mert hamar nyilvánvalóvá vált, hogy a meredek lejtmenetet egy még meredekebb, egyes helyeken kb. 45 fokos hegyoldalon való falmászás fogja követni. Kisebb problémát okozott már az is, hogy a lejtmenet utolsó szakaszán a térképen jelzett ösvényt egy kerítéssel körbevett rész vágta el, és így egy meredek kerülőt kellett tenni, de itt még szerencsésen leértem. A két hegy közötti dűlőútra leérve a tuhus térkép által jelzett két lehetőségről kiderült, hogy azok nem valódi ösvények, hanem lényegében a hegyoldalban kell menni - és totál ránagyítva az ösvényként jelzett pontsorra a Locuson feltűnt a "Vízmosás, meredek!" figyelmeztetés is, amit addig nem észleltem, most meg már mindegy volt... A feljutással ezzel együtt nem lett volna komoly probléma, ha nem a könnyű terepre való futócipőm van rajtam, főként pedig, ha nem dolomitból lett volna a hegy, amelyen már csak nyomokban volt néhány fűcsomó és cserje, talaj híján pedig a morzsalékos, gyorsan aprózódó dolomitliszten haladni viszont erősen csúszásveszélyes volt... Így az utolsó 20 méteres emelkedőt kb. 10 perc alatt, a két láda közötti bő 1 km-t pedig 1 óra alatt sikerült megtennem - de így is örültem, hogy nagyobb baj nem történt. Ezt előre tudva már nem ebben az irányban terveztem volna az utat...
A csúcsra felérve ugyanakkor meg kellett állapítanom, hogy skiccpausznak ez a ládája is remek helyre vitt, a leírás és a fotók egyáltalán nem túlzóak, meseszép a kilátás, és én is csak javasolni tudom a hely felkeresését. De, ha rám hallgatnak, inkább a skiccpausz által javasolt útvonalak valamelyikén. Lefelé már én is ezt (pontosabban a nyugati irányból való feljövésre javasoltat) választottam, mert ez vezetett a mai túrára tervezett harmadik láda, GCdob (azaz a Zajnát-tető) felé. Ez is elég meredek, de ez nagyrészt még növényzettel borított, így sokkal kevésbé csúszós, mint amin feljöttem, így ezen a szakaszon egy-két szembejövő turistával is találkoztam.
Megtaláltam, köszönöm a rejtést! Kemény menet volt felfelé a Zajnát-tető felől, de nagyon megérte, mert a tetőről csodálatos a kilátás és tényleg jól esett a csend.
egy facsoport egyik fájának földközeli odvában található, kövekkel álcázva.
N 47° 34,614' E 18° 52,430' [GCaCO3+Parkoló]
sárga jelzésen induljatok el! Ezen a ponton 
N 47° 35,319' E 18° 50,197' [GCaCO3+Letérés]
Csodaszép Körpanoráma! Távcső ajánlott azoknak, akik látni szeretnék a pilistetői túrázók bakancsára épp felkapaszkodó kullancsot! 
N 47° 35,476' E 18° 48,845' [GCaCO3+Kilátás]
N 47° 35,761' E 18° 48,981' [GCaCO3+dolomitbánya]
