Megye/ország: Pest
Elhelyezés időpontja: 2016.02.26 13:27
Megjelenés időpontja: 2016.03.11 21:50
Utolsó lényeges változás: 2016.03.11 21:50
Utolsó változás: 2023.01.15 18:43
Rejtés típusa: Hagyományos geoláda
Elrejtők: skiccpausz
Ládagazda: skiccpausz Nehézség / Terep: 2.5 / 1.5
Úthossz a kiindulóponttól: 5200 m
Megtalálások száma: 380 + 5 egyéb, grafikon
Megtalálások gyakorisága: 0.8 megtalálás hetente
A láda egy facsoport egyik fájának földközeli odvában található, kövekkel álcázva.
A ládába TravelBug NEM helyezhető.
Megközelítés
Két útvonal lehetőséget ajánlok a Meszes-hegy megközelítéséhez:
KELET FELŐL (5,2 km lankás, de hosszabb)
Nagykovácsi felől érkezve az autót itt lehet leparkolni N 47° 34,614' E 18° 52,430' [GCaCO3+Parkoló]. Tömegközlekedők a 63-as busszal tudnak Budapestről (Hűvösvölgyből) kijutni Nagykovácsiba.
Innen a sárga jelzésen induljatok el! Ezen a ponton N 47° 35,319' E 18° 50,197' [GCaCO3+Letérés] térjetek át a jelzésről balra, egy murvás útra. Kicsivel több, mint fél km múlva egy földútra térjetek át, itt: N 47° 35,304' E 18° 49,803' [GCaCO3+2-Letérés]. Ez az út már egyenesen (na jó kicsit kanyarogva:) a Meszes-hegy csúcsára visz. Bringásoknak mindenképp ezt az útvonalat ajánlom!.
Csodaszép Körpanoráma! Távcső ajánlott azoknak, akik látni szeretnék a pilistetői túrázók bakancsára épp felkapaszkodó kullancsot!
A Meszes-hegy
A Meszes-hegy a Budai-hegység keleti részének páratlanul szép kilátású pontja. N 47° 35,476' E 18° 48,845' [GCaCO3+Kilátás] A panoráma a Pilistetőtől a Gerecsén és a Vértesen át a Biatorbágy feletti dombokig terjed. Kifehérlő dolomitsziklás, kopáros bordáit messziről látod, ahogy az M1 autópályán jössz Budapest felé. Ligeterdős hátsága az ősi érintetlenség benyomását kelti, a fák elszáradva, "állva halnak meg".
Egy kellemes "másodlagos" kilátás vár titeket a Cseresznyés-völgy fölé magasodó dolomit sziklákról. N 47° 35,248' E 18° 49,165' [GCaCO3+2-Kilátás] Ha jól meresztgetitek szemeiteket, még az Ilona-lakot is láthatjátok a szemközti hegyen!
A Budai TK - "Avagy 2 és fél millió ember zöld szigete."
A budai hegyek az egyik legkedveltebb kiránduló és turista helyek közzé tartoznak. Éppen ezért a fokozott természetvédelem itt ezeken a helyeken igencsak fontos. Tulajdonképpen a Budai-hegység, a maga sűrű erdőborítottságával, melynek nagy részét a tölgyes elegyes állományok alkotják, tulajdonképpen a főváros tüdejének is tekinthető. A változatos alapkőzetű triász kori dolomit és mészkő felszíneken számos csak erre a tájra jellemző és itt honos növényfaj fordul elő. Itt találhatjuk a magyar gurgolyát, a budai imolát, a budai berkenyét vagy éppen a budai nyúlfarkfüvet. A déli oldalakon, melyek gyorsan felmelegednek, nyílt sziklafüves gyeptársulások fordulnak elő. Itt él a magyar méreggyilok, a magyar gurgolya és az István király-szegfű. Állatvilága is rendkívül gazdag, köszönhetően a változatos biotópoknak. Így találkozhatunk a fehérhátú fakopánccsal, a szarvasbogárral, a magyar tarszával, vagy éppen a budai szakállas mollyal, csak hogy néhány fontosabb fajt említsek. A látogatóknak több turista útvonal is a rendelkezésükre áll, a tartalmas kikapcsolódáshoz. Ajánlott a Nagy-Szénás tanösvény, Jági tanösvény, Sas-hegyi tanösvény.
Állatvilága
A vadgazdálkodási célból túlzott létszámban tartott vadállomány az erdőgazdálkodás és a természetvédelem számára is érzékeny károkat okoz. Jó példa erre a Meszes-hegy térségében elterjedt muflon (Ovis musimon), a házi juh őse, amelyet napjainkra sok helyre, így hazánkba is betelepítettek. A szárazabb hegyvidéki erdőket kedveli. Éjjel és nappal is aktív, vándorol. Kisebb csapatban él, amelyet egy öreg jerke vezet. Füvekkel, lágyszárú növényekkel táplálkozik. A sziklás területen gyakran gyökerestül tépi ki a füvet, emiatt a meredek oldalakról a víz lemossa a talajt. A környéken vaddisznó, szarvas, őz és egyéb vad is él.
A dolomit
(CaMg(CO3)2 - kalcium-magnézium-karbonát)
A csúcstól északi irányba a Mária-völgyben két kisebb felhagyott dolomitbánya is található. N 47° 35,761' E 18° 48,981' [GCaCO3+dolomitbánya]
Illetve a Meszes-hegy fő felépítő kőzete a dolomit. Ezért gondoltam néhány szót ejteni a ládaoldalon a dolomitról.
Üledékes kőzet. Ránézésre nagyon hasonlít a mészkőhöz. Színe: szürke, fehér, sárga, rózsaszín, ritkán barnás, fekete. A mészkőtől abban különbözik, hogy apró dolomit kristálykái erősen csillognak, így külseje olyan, mint a kockacukoré. Néha sejtes, üreges szerkezetű. A gyenge savak nehezebben oldják, mint a mészkövet. Szemcséi sokszor igen lazán kapcsolódnak egymáshoz, és málláskor vagy meleg víz hatására homokká vagy dolomitlisztté esnek szét. A dolomit magnéziumtartalmú tengervízben képződik, a legtöbb a földtörténeti középkorban jött létre. Hazánkban elterjedt kőzet a Dunántúli-középhegységben (Balaton-felvidék, Vértes, Pilis, Gerecse, Budai-hegység), ezenkívül előfordul a Bükkben is. A kohászatban a magas hőmérsékleten kiégetett és zsugorított dolomitot aprítva vagy téglává formálva ipari kemencék bélelésére használják. Felhasználják az üvegiparban és a vegyiparban is.
Megtaláltam Cooper kutyával, köszönöm a rejtést! [Geoládák v4.5.3] A téli tavaszt kihasználva egy Nagykovácsiból kiinduló kört terveztem (Gcfeut_1, Gcaco3, Gcilak). A logokat olvasva - az Ilona-lak és a Meszes-hegy közötti meredek, nehezen járható szakaszra való tekintettel - megfordítottam az útvonalat. Mégis csak egyszerűbb felfelé menni a meredeken, mint lecsúszni rajta. Ez be is vált, szépen fel lehetett baktatni a láda felé. Az ösvény szépen adta magát, könnyen meglehetett találni, jó irányból sütötte a nap, így még csúszós sem volt. A láda környéke hangulatos és nagyon csendes.
Szuper hely ,köszönöm! Nem sikerült megtudnom, milyen a csend hangja. Hidegfront viharos szél, a saját gondolatait sem hallja az ember! Perbál felől a gerincen felmenni még csak-csak, lemenni Ilona lak felé kicsit nedves terepen nemigen ajánlott. A nagy csúszásnyomot én hagytam figyelmeztetésül.
Perbálból indultunk. Először felmásztunk a Csend hangjai ládához, majd innen mentünk át az Ilona lakhoz.
A láda megtalálása után a tető kilátópontjánál Archi vadul szaladgált és szaglászott, amelynek fő oka az alattunk lévő hegyi kecskecsorda volt. A csorda kis kecskéket is tartalmazott, nagyon cukik voltak.
A parkolóhoz visszafelé sétálva az erdei úton is hatalmas kos csorda vonult át Tőlünk 50-100 méterre. Annyian voltak, hogy még Archi is megszeppenve állt mellettünk. :))))
Jó hely. Köszönjük!
GCdob után jöttünk fel ide, végül ez volt a nap zárótalálata. Gyönyörű a panoráma, illetve a környezet is. Az emelkedő elég kaptatós volt így ebből az irányból, de fent a keresztnél lehetett egyet fújni.
De jó hogy déli irányból kerestük. :P Perbál felől jó kis kaptató lett volna ebben a nyálkás időben. Klassz hely, nem csoda hogy ide került ez a kereszt.
Köszi a rejtést!
Megvan, köszi!
Nagykovácsi szélétől indulva a sárgán, később jelzetlenül egy tizennégy kilométeres GCFEUT-GCACO3-GCILAK-Nagykovácsi kör jutott mára, egy kellemes átmozgató edzés és kutyázás ma délelőttre.
A fehérúti multiláda után a sárgán tovább, a Zajnát-hegy alatt visszakanyarodva, előbb a murvás bicikliúton, majd a Meszes-hegy meredek oldalának egy ösvényen nekiindulva toronyiránt fel a kereszthez. Remek körpanoráma van innen, és valóban teljes csend és nyugalom. A rejtés kissé messze esik a látnivalótól, de rendben megvan a helyén.
A lista az oldal alapbállításának megfelelően nem mutatja az összes bejegyzést (385 db), az összes megjelenítéséhez kattints ide.
Az alapbeállítást (25 db) felülbírálhatja a felhasználói beállítás, amelyet bejelentkezve a felhasználói adatok között tudsz megváltoztatni.
egy facsoport egyik fájának földközeli odvában található, kövekkel álcázva.
N 47° 34,614' E 18° 52,430' [GCaCO3+Parkoló]
sárga jelzésen induljatok el! Ezen a ponton 
N 47° 35,319' E 18° 50,197' [GCaCO3+Letérés]
Csodaszép Körpanoráma! Távcső ajánlott azoknak, akik látni szeretnék a pilistetői túrázók bakancsára épp felkapaszkodó kullancsot! 
N 47° 35,476' E 18° 48,845' [GCaCO3+Kilátás]
N 47° 35,761' E 18° 48,981' [GCaCO3+dolomitbánya]
