Megközelítés

Két útvonal lehetőséget ajánlok a Meszes-hegy megközelítéséhez:

KELET FELŐL (5,2 km lankás, de hosszabb)
Nagykovácsi felől érkezve az autót itt lehet leparkolni  N 47° 34,614' E 18° 52,430' [GCaCO3+Parkoló]. Tömegközlekedők a 63-as busszal tudnak Budapestről (Hűvösvölgyből) kijutni Nagykovácsiba.
Innen a sárga jelzésen induljatok el! Ezen a ponton  N 47° 35,319' E 18° 50,197' [GCaCO3+Letérés] térjetek át a jelzésről balra, egy murvás útra. Kicsivel több, mint fél km múlva egy földútra térjetek át, itt:  N 47° 35,304' E 18° 49,803' [GCaCO3+2-Letérés]. Ez az út már egyenesen (na jó kicsit kanyarogva:) a Meszes-hegy csúcsára visz. Bringásoknak mindenképp ezt az útvonalat ajánlom!.

NYUGAT FELŐL (3,2 km rövidebb, de kaptatósabb)
A másik megközelítési lehetőség Perbál keleti határából indul.  N 47° 35,565' E 18° 46,133' [GCaCO3+2-Parkoló] Szintén a sárga jelzésen közelítjük a csúcsot, csak a másik irányból. Ezen a ponton N 47° 35,664' E 18° 48,199' [GCaCO3+3-Letérés] kell áttérni a murvás útra , majd itt  N 47° 35,583' E 18° 48,574' [GCaCO3+4-Letérés] szinte toronyiránt indulhat a csúcstámadás.

Csodaszép Körpanoráma! Távcső ajánlott azoknak, akik látni szeretnék a pilistetői túrázók bakancsára épp felkapaszkodó kullancsot!

A Meszes-hegy

A Meszes-hegy a Budai-hegység keleti részének páratlanul szép kilátású pontja.  N 47° 35,476' E 18° 48,845' [GCaCO3+Kilátás] A panoráma a Pilistetőtől a Gerecsén és a Vértesen át a Biatorbágy feletti dombokig terjed. Kifehérlő dolomitsziklás, kopáros bordáit messziről látod, ahogy az M1 autópályán jössz Budapest felé. Ligeterdős hátsága az ősi érintetlenség benyomását kelti, a fák elszáradva, "állva halnak meg".

Egy kellemes "másodlagos" kilátás vár titeket a Cseresznyés-völgy fölé magasodó dolomit sziklákról.  N 47° 35,248' E 18° 49,165' [GCaCO3+2-Kilátás] Ha jól meresztgetitek szemeiteket, még az Ilona-lakot is láthatjátok a szemközti hegyen!

A Budai TK - "Avagy 2 és fél millió ember zöld szigete."

A budai hegyek az egyik legkedveltebb kiránduló és turista helyek közzé tartoznak. Éppen ezért a fokozott természetvédelem itt ezeken a helyeken igencsak fontos. Tulajdonképpen a Budai-hegység, a maga sűrű erdőborítottságával, melynek nagy részét a tölgyes elegyes állományok alkotják, tulajdonképpen a főváros tüdejének is tekinthető. A változatos alapkőzetű triász kori dolomit és mészkő felszíneken számos csak erre a tájra jellemző és itt honos növényfaj fordul elő. Itt találhatjuk a magyar gurgolyát, a budai imolát, a budai berkenyét vagy éppen a budai nyúlfarkfüvet. A déli oldalakon, melyek gyorsan felmelegednek, nyílt sziklafüves gyeptársulások fordulnak elő. Itt él a magyar méreggyilok, a magyar gurgolya és az István király-szegfű. Állatvilága is rendkívül gazdag, köszönhetően a változatos biotópoknak. Így találkozhatunk a fehérhátú fakopánccsal, a szarvasbogárral, a magyar tarszával, vagy éppen a budai szakállas mollyal, csak hogy néhány fontosabb fajt említsek. A látogatóknak több turista útvonal is a rendelkezésükre áll, a tartalmas kikapcsolódáshoz. Ajánlott a Nagy-Szénás tanösvény, Jági tanösvény, Sas-hegyi tanösvény.

Állatvilága

A vadgazdálkodási célból túlzott létszámban tartott vadállomány az erdőgazdálkodás és a természetvédelem számára is érzékeny károkat okoz. Jó példa erre a Meszes-hegy térségében elterjedt muflon (Ovis musimon), a házi juh őse, amelyet napjainkra sok helyre, így hazánkba is betelepítettek. A szárazabb hegyvidéki erdőket kedveli. Éjjel és nappal is aktív, vándorol. Kisebb csapatban él, amelyet egy öreg jerke vezet. Füvekkel, lágyszárú növényekkel táplálkozik. A sziklás területen gyakran gyökerestül tépi ki a füvet, emiatt a meredek oldalakról a víz lemossa a talajt. A környéken vaddisznó, szarvas, őz és egyéb vad is él.

A dolomit

(CaMg(CO3)2 - kalcium-magnézium-karbonát)
A csúcstól északi irányba a Mária-völgyben két kisebb felhagyott dolomitbánya is található.  N 47° 35,761' E 18° 48,981' [GCaCO3+dolomitbánya]
Illetve a Meszes-hegy fő felépítő kőzete a dolomit. Ezért gondoltam néhány szót ejteni a ládaoldalon a dolomitról.
Üledékes kőzet. Ránézésre nagyon hasonlít a mészkőhöz. Színe: szürke, fehér, sárga, rózsaszín, ritkán barnás, fekete. A mészkőtől abban különbözik, hogy apró dolomit kristálykái erősen csillognak, így külseje olyan, mint a kockacukoré. Néha sejtes, üreges szerkezetű. A gyenge savak nehezebben oldják, mint a mészkövet. Szemcséi sokszor igen lazán kapcsolódnak egymáshoz, és málláskor vagy meleg víz hatására homokká vagy dolomitlisztté esnek szét. A dolomit magnéziumtartalmú tengervízben képződik, a legtöbb a földtörténeti középkorban jött létre. Hazánkban elterjedt kőzet a Dunántúli-középhegységben (Balaton-felvidék, Vértes, Pilis, Gerecse, Budai-hegység), ezenkívül előfordul a Bükkben is. A kohászatban a magas hőmérsékleten kiégetett és zsugorított dolomitot aprítva vagy téglává formálva ipari kemencék bélelésére használják. Felhasználják az üvegiparban és a vegyiparban is.

Egyéb infók

Simon and Garfunkel - The Sound of Silence
Budai TK
Pilisjárók a Meszes-hegyen
Pilisjárók a Meszes-hegyen 2
A dolomitról
A mészről
Nagykovácsi honlapja
Perbál honlapja

Így nézett ki a ládaelőd, Pupu gondozásában