Wap: Kétpontos multiláda
A Fekete-leni-forrás közelében találjuk a multi első pontját, egy 13*10*5 cm méretű műanyag dobozt, egy turistaút melletti mélyedés oldalában.
N 48 02.275 E 20 28.715
Második pont: sziklafal mellett álló fa földszinti üregében orvosságos dobozt keress (a kesserösvény segít). N 48 02.586 E 20 28.276

A Börzsönyi-források, Pilis, Visegrádi-hg. források, Mátrai-források ládasorozat után a Bükk sem maradhat ellátatlanul forrásos láda ügyileg. A ládasorozat 10 hagyományos vagy multi ládából és egy bónusz ládából áll. A Gcbkza bónusz láda helyének megismeréséhez a sorozat (Gcbk01 - Gcbk10) minden ládáját meg kell találnod és be kell jelentened a megtalálást a gc.hu oldalon. Amíg ez nem történik meg a Gcbkza ládaoldalon nem láthatóak a záróláda koordinátái és akkor sem jelenthetsz be megtalálást a záróládára, ha más forrásból hozzájutottál a jelszóhoz. A sorozat tagjainak bejelentése után láthatóvá válnak a záróláda koordinátái.

Megközelítés

A multi pontjai az Eger-Lillafüred összekötő útról közelíthetők meg legkönnyebben.
Bár a legrövidebb út a Tamás-kúti kulcsosháztól vezet a forrásokhoz, a környéken nem lehet biztonságosan, szabályosan parkolni, ezért a mintegy 800 méterre levő Hereg-réti parkolót ajánlanám.  N 48° 2,718' E 20° 28,810' 257 m [GCbk02+Parkoló]
A parkolóból a kék kereszt jelzésen induljunk déli irányba a Tamás-kút felé, majd a Tamás-kutat elérve térjünk rá a kék sáv, kék ferde sáv jelzésre.
A Fekete-leni-forrás közelében találjuk a multi első pontját, egy 13*10*5 cm méretű műanyag dobozt, egy a turistaút melletti mélyedés oldalában
 N 48° 2,275' E 20° 28,715' 472 m [GCbk02-1]
A kék ferde sáv jelzésen továbbhaladva érjük el az Imó-kői forrást. Az ösvény jelzése itt kék forrásra vált. Jellegzetes repedt szikla melletti fa földszinti üregében orvosságos dobozt keress.  N 48° 2,586' E 20° 28,276' 508 m [GCbk02-2] A pótjelszót a forrás melletti ismertető táblán találjátok.  N 48° 2,551' E 20° 28,264' 505 m [GCbk02+pótjelszó]

A kék forrás jelzésen továbbhaladva keresztezzük a a kék kereszt jelzést, amin elérjük a parkolót.

Az Imó-kői forrást működés közben bemutató videót
itt találjátok.

A Bükk hegység időszakos karsztforrásai

A Bükk-hegység mészkőplatójának déli pereme alatt 440-500 méteres magasságban négy időszakos karsztforrás fakad.
A Lök-völgy Fekete-len felé futó mellékvölgyében 440 méteren fakad Fekete-leni időszakos karsztforrás. E forrásoktól nyugatra 4-5 kilométeres távolságban lépnek felszínre a Vörös-kői időszakos karsztforrások.
A Vörös-kői felső forrás rövid ideig, 3-4 hétig, míg a többi 2-3 hónapig, sőt a Vörös-kői-alsó és a Fekete-leni-forrás 4-6 hónapig is ad vizet. A legkisebb vízhozamú a Fekete-leni-forrás a maga 45 l/sec vízhozamával, míg az Imó-kői a legbővebb vízhozamú (220 l/sec)
Az Imó-kői forrásbarlang a Lök-völgy völgyfőjében, 450 tengerszint feletti magasságban nyílik a felső triász répáshutai mészkőből álló Imó-kő sziklafalának déli peremén, a mészkő és a vízzáró agyagpala határán. A barlang bejáratából tavaszi időszakban, illetve az év csapadékosabb periódusaiban nagy hozamú patak tör a felszínre.
Az időszakosan aktív forrásbarlang mintegy 30 m hosszúságban feltárt, mélysége kb. 10 méter. Vízgyűjtőterülete a Bükk-fennsík középső részén és déli oldalán van. A Szalajka és a Garadna-forráséval határos. A földtani felépítés és a nyomjelzéses vizsgálatok alapján a vízgyűjtője a Nagy-fennsíki Zsidó-rét térsége, valamint az Imó-kő mögötti nemkarsztos terület. A forrás a Bükk-fennsík összefüggő karsztvízrendszerének déli irányba áramló vizét hozza időszakosan felszínre.
Az időszakos forrásműködés oka, hogy a hegység belsejében levő karsztvíz szintje hóolvadáskor - vagy rövid idő alatt beszivárgó jelentősebb csapadékmennyiség hatására - megemelkedik. Ha a magasabban lévő karsztvízszint eléri a forrás fakadási szintjét, felszínre tör és ezt követően jelentkezik a vízhozam csúcsértéke.
Vízhozam mérések adatai alapján az időszakos karsztforrás átlagos vízhozama 8 liter másodpercenként, az eddig mért legnagyobb vízhozam 220 liter/másodperc volt.
A forrás általában márciusban-áprilisban a tavaszi hóolvadás idején aktív, de előfordulhat októberi és júniusi aktív időszak is. Enyhe telet követően, amikor a csapadék nem halmozódik fel, hanem fokozatosan beszivárog a mészkőbe, a tavaszi aktív szakasz elmaradhat.
Előfordulhatnak hosszabb inaktív periódusok is - pl. a forrás 1928-1935 között egyáltalán nem működött.

A Bükk-hegység vízrajza

Napjainkban mintegy 770 mm csapadék hullik a Bükk felszínére éves átlagban.
A vízzáró agyagpalából illetve a vulkanikus kőzetekből felépített területeken a csapadékvíznek csak kis százaléka szivárog be a talajba. Az ilyen módon beszivárgó víz kis talajvízforrásokban vagy rétegforrásokban tör a felszínre, amelyek vízhozama igen csekély, mindössze néhány liter percenként.

A rétegforrások mellett jelentősek még a vulkanit és üledékes kőzetekből fakadó hasadékforrások, melyek vízhozama elérheti 200 liter percenkénti értéket is. Egyesek erdészházak, turistaházak, kisebb üdülők vízellátására is alkalmasak (Hármaskút, Csurgó, Bánkút, Sebesvíz stb.).

A mészkőből álló területeken a csapadék kb. 20-40 százaléka szivárog be a mészkő hasadékaiba és vesz részt a felszín alatti karszt kialakításában. A legjelentősebbek a mészkőből fakadó karsztforrások, melyek akár több 10 négyzetkilométeres vízgyűjtőről nyerik vizüket és vízhozamuk percenként a több tízezer literes értéket is elérheti.

A karsztforrások zöme a hegységperemen fakad, de a hegységet kettéosztó Szinva- és Garadna-völgyben is jelentős források találhatók. Ezek vízhozama a több ezer litert is eléri percenként. A legnagyobbak Miskolc-Tapolcán és Egerben találhatók. (Ezekre különféle létesítmények épültek, így eredeti formájukban már nem láthatók, így a ládasorozatban nem is szerepelnek.) A források vizének hőmérséklete általában a fakadási szinttel fordítottan arányos, a leghidegebbek (6-7 °C) a fennsíki régióban, a legmelegebbek a hegységperemi erózióbázison fakadnak (Eger, Miskolc-Tapolca, Diósgyőr, Sály, Kács, Mónosbél). Az itteni források hőmérsékletének alakításában már a mélybe zökkent, fiatal üledékekkel fedett mélykarsztból feláramló meleg karsztvizek is szerepet játszanak. A meleg vizek a hideg víznél lényegesen több időt töltenek a felszín alatt áramolva, ezt radiokarbon izotóp kormeghatározások egyértelműen igazolták.
Ezek szerint például az egri források vize 7300 évvel ezelőtt hullott le csapadék formájában a Bükk felszínére és szivárgott be a kőzet résrendszerébe.

A hegység forrásai egyenetlenül oszlanak el: a fennsíkon kevés a forrás (Bán-kút, Csipkés-kút), a Központi-Bükk oldalában, illetve az Északi- és Déli-Bükkben feltörő karsztforrások viszont általában bővizűek, bár vízhozamuk - a csapadéktól függően - erősen ingadozó. A Déli-Bükk határát képező törésvonal mentén meleg vizű források fakadnak (Eger, Miskolctapolca).

Forrás:
bnpi.hu valamint a forrásoknál elhelyezett ismertető táblák.

Ládatörténet:
2019.11.24 A 2. ponton eltünt ládát a mai napon pótoltam.
2023.09.10 A 2. pont tönkrement ládáját cseréltem.