WAP:
Kétpontos multiláda
1. 10*15*8 cm méretű műanyag doboz a Gyula-forrás közelében egy fatuskó üregében.
A viharkárok miatt a Meteor-forrás jelenleg csak nagyon nehezen megközelíthető, ezért a multi ideiglenesen hagyományos ládává alakul.
N48 06,390 E20 29,464
2. Feliratot keress egy fatörzsön levő objektumon kb. 1.5-2 méter magasan!
N48 06,765 E20 30,736
A
Börzsönyi-források,
Pilis, Visegrádi-hg. források,
Mátrai-források ládasorozat után a Bükk sem maradhat ellátatlanul forrásos láda ügyileg. A ládasorozat 10 hagyományos vagy multi ládából és egy bónusz ládából áll. A
Gcbkza bónusz láda helyének megismeréséhez a sorozat (Gcbk01 - Gcbk10) minden ládáját meg kell találnod és be kell jelentened a megtalálást a gc.hu oldalon. Amíg ez nem történik meg a
Gcbkza ládaoldalon nem láthatóak a záróláda koordinátái és akkor sem jelenthetsz be megtalálást a záróládára, ha más forrásból hozzájutottál a jelszóhoz. A sorozat tagjainak bejelentése után láthatóvá válnak a záróláda koordinátái.
Megközelítés
Parkolni Bánkúton, a Fehér Sas panzió előtti területen tudtok.
N 48° 5,873' E 20° 28,920' 890 m [GCbk10+1Parkoló]
Síszezonban a bánkúti bekötőút le lehet zárva, ekkor Szentléleken próbálkozhattok a parkolással.
N 48° 7,248' E 20° 31,549' 740 m [GCbk10+2Parkoló]
A bánkúti parkolóból a S+
jelzésen indulunk a Gyula-forrás felé.
A
N 48° 6,361' E 20° 29,593' 750 m [GCbk10+Gyula-forrás felé] pontban ágazik el a sárga forrás
turistajelzés, amin haladva kb. 200 méter után érjük el a Gyula-forrást.
A láda egy korhadt fatuskó föld közeli üregében rejtőzik.
Visszatérünk a S+ jelzésre, amin két kilométert teszünk meg N 48° 6,673' E 20° 31,019' 600 m [GCbk10+Meteor-forrás felé] a sárga forrás jelzés elágazásáig. Innen már csak nem egész 400 méter a forrás, amelynek közelében egy fán, kb. 1.5 méter magasan levő objektumon levő felirat lesz a jelszó második része.
A forrásokról
A Gyula-forrás Erdey Gyula emlékét őrzi, aki az első gondnoka volt a Bánkúti turistaháznak, a Magyar Turista Egyesület (MTE) diósgyőri Bükk osztály alapítótagja, több kiváló Bükk útikalauz szerzője. A forrást 1955-ben foglalták.
A Meteor-forrást a Miskolci Vörös Meteor Turista Egyesület tartja karban. A foglalás éve nincs feltüntetve, csak egy emléktábla található a forráson: A Meteor forrás avatásának 20. évfordulóján Szabady József a forrás szellemi megteremtőjének emlékére.
A forrás környékén asztalok, padok és tűzrakóhely is található.
A Bükk-hegység vízrajza
Napjainkban mintegy 770 mm csapadék hullik a Bükk felszínére éves átlagban.
A vízzáró agyagpalából illetve a vulkanikus kőzetekből felépített területeken a csapadékvíznek csak kis százaléka szivárog be a talajba. Az ilyen módon beszivárgó víz kis talajvízforrásokban vagy rétegforrásokban tör a felszínre, amelyek vízhozama igen csekély, mindössze néhány liter percenként.
A rétegforrások mellett jelentősek még a vulkanit és üledékes kőzetekből fakadó hasadékforrások, melyek vízhozama elérheti 200 liter percenkénti értéket is. Egyesek erdészházak, turistaházak, kisebb üdülők vízellátására is alkalmasak (Hármaskút, Csurgó, Bánkút, Sebesvíz stb.).
A mészkőből álló területeken a csapadék kb. 20-40 százaléka szivárog be a mészkő hasadékaiba és vesz részt a felszín alatti karszt kialakításában. A legjelentősebbek a mészkőből fakadó karsztforrások, melyek akár több 10 négyzetkilométeres vízgyűjtőről nyerik vizüket és vízhozamuk percenként a több tízezer literes értéket is elérheti.
A karsztforrások zöme a hegységperemen fakad, de a hegységet kettéosztó Szinva- és Garadna-völgyben is jelentős források találhatók. Ezek vízhozama a több ezer litert is eléri percenként. A legnagyobbak Miskolc-Tapolcán és Egerben találhatók. (Ezekre különféle létesítmények épültek, így eredeti formájukban már nem láthatók, így a ládasorozatban nem is szerepelnek.) A források vizének hőmérséklete általában a fakadási szinttel fordítottan arányos, a leghidegebbek (6-7 °C) a fennsíki régióban, a legmelegebbek a hegységperemi erózióbázison fakadnak (Eger, Miskolc-Tapolca, Diósgyőr, Sály, Kács, Mónosbél). Az itteni források hőmérsékletének alakításában már a mélybe zökkent, fiatal üledékekkel fedett mélykarsztból feláramló meleg karsztvizek is szerepet játszanak. A meleg vizek a hideg víznél lényegesen több időt töltenek a felszín alatt áramolva, ezt radiokarbon izotóp kormeghatározások egyértelműen igazolták.
Ezek szerint például az egri források vize 7300 évvel ezelőtt hullott le csapadék formájában a Bükk felszínére és szivárgott be a kőzet résrendszerébe.
A források között különösen ismertek a dél-bükki időszakos karsztforrások (Imó-kői-, Fekete-leni-, Vöröskői-alsó-, Vöröskői-felső-forrás), melyek aktivitása a karsztvízszint emelkedésével, csökkenésével áll összefüggésben. Hasonló működésű, kevéssé látványos időszakos források a Hór-völgyben több helyen is előfordulnak, ugyancsak közismert a Lillafüreden fakadó Soltészkerti-forrás, mely a Létrás-tető és István-lápa térségének vizeit hozza felszínre.
A hegység forrásai egyenetlenül oszlanak el: a fennsíkon kevés a forrás (Bán-kút, Csipkés-kút), a Központi-Bükk oldalában, illetve az Északi- és Déli-Bükkben feltörő karsztforrások viszont általában bővizűek, bár vízhozamuk - a csapadéktól függően - erősen ingadozó. A Déli-Bükk határát képező törésvonal mentén meleg vizű források fakadnak (Eger, Miskolctapolca).
Források:
bnpi.hu 
