Megye/ország: Borsod-Abaúj-Zemplén
Elhelyezés időpontja: 2016.06.26 11:00
Megjelenés időpontja: 2016.06.29 10:02
Utolsó lényeges változás: 2017.09.02 10:12
Utolsó változás: 2018.02.09 19:53
Rejtés típusa: Hagyományos geoláda
Elrejtők: Attibati
Ládagazda: Attibati Nehézség / Terep: 2.0 / 2.0
Úthossz a kiindulóponttól: 4000 m
Megtalálások száma: 267 + 3 sikertelen + 1 egyéb, grafikon
Megtalálások gyakorisága: 0.6 megtalálás hetente
WAP: Kétpontos multiláda
1. 10*15*8 cm méretű műanyag doboz a Gyula-forrás közelében egy fatuskó üregében. A viharkárok miatt a Meteor-forrás jelenleg csak nagyon nehezen megközelíthető, ezért a multi ideiglenesen hagyományos ládává alakul.
N48 06,390 E20 29,464 2. Feliratot keress egy fatörzsön levő objektumon kb. 1.5-2 méter magasan!
N48 06,765 E20 30,736
A Börzsönyi-források, Pilis, Visegrádi-hg. források, Mátrai-források ládasorozat után a Bükk sem maradhat ellátatlanul forrásos láda ügyileg. A ládasorozat 10 hagyományos vagy multi ládából és egy bónusz ládából áll. A Gcbkza bónusz láda helyének megismeréséhez a sorozat (Gcbk01 - Gcbk10) minden ládáját meg kell találnod és be kell jelentened a megtalálást a gc.hu oldalon. Amíg ez nem történik meg a Gcbkza ládaoldalon nem láthatóak a záróláda koordinátái és akkor sem jelenthetsz be megtalálást a záróládára, ha más forrásból hozzájutottál a jelszóhoz. A sorozat tagjainak bejelentése után láthatóvá válnak a záróláda koordinátái.
A bánkúti parkolóból a S+ jelzésen indulunk a Gyula-forrás felé.
A N 48° 6,361' E 20° 29,593' 750 m [GCbk10+Gyula-forrás felé] pontban ágazik el a sárga forrás turistajelzés, amin haladva kb. 200 méter után érjük el a Gyula-forrást.
A láda egy korhadt fatuskó föld közeli üregében rejtőzik.
Visszatérünk a S+ jelzésre, amin két kilométert teszünk meg N 48° 6,673' E 20° 31,019' 600 m [GCbk10+Meteor-forrás felé] a sárga forrás jelzés elágazásáig. Innen már csak nem egész 400 méter a forrás, amelynek közelében egy fán, kb. 1.5 méter magasan levő objektumon levő felirat lesz a jelszó második része.
A forrásokról
A Gyula-forrás Erdey Gyula emlékét őrzi, aki az első gondnoka volt a Bánkúti turistaháznak, a Magyar Turista Egyesület (MTE) diósgyőri Bükk osztály alapítótagja, több kiváló Bükk útikalauz szerzője. A forrást 1955-ben foglalták.
A Meteor-forrást a Miskolci Vörös Meteor Turista Egyesület tartja karban. A foglalás éve nincs feltüntetve, csak egy emléktábla található a forráson: A Meteor forrás avatásának 20. évfordulóján Szabady József a forrás szellemi megteremtőjének emlékére.
A forrás környékén asztalok, padok és tűzrakóhely is található.
A Bükk-hegység vízrajza
Napjainkban mintegy 770 mm csapadék hullik a Bükk felszínére éves átlagban.
A vízzáró agyagpalából illetve a vulkanikus kőzetekből felépített területeken a csapadékvíznek csak kis százaléka szivárog be a talajba. Az ilyen módon beszivárgó víz kis talajvízforrásokban vagy rétegforrásokban tör a felszínre, amelyek vízhozama igen csekély, mindössze néhány liter percenként.
A rétegforrások mellett jelentősek még a vulkanit és üledékes kőzetekből fakadó hasadékforrások, melyek vízhozama elérheti 200 liter percenkénti értéket is. Egyesek erdészházak, turistaházak, kisebb üdülők vízellátására is alkalmasak (Hármaskút, Csurgó, Bánkút, Sebesvíz stb.).
A mészkőből álló területeken a csapadék kb. 20-40 százaléka szivárog be a mészkő hasadékaiba és vesz részt a felszín alatti karszt kialakításában. A legjelentősebbek a mészkőből fakadó karsztforrások, melyek akár több 10 négyzetkilométeres vízgyűjtőről nyerik vizüket és vízhozamuk percenként a több tízezer literes értéket is elérheti.
A karsztforrások zöme a hegységperemen fakad, de a hegységet kettéosztó Szinva- és Garadna-völgyben is jelentős források találhatók. Ezek vízhozama a több ezer litert is eléri percenként. A legnagyobbak Miskolc-Tapolcán és Egerben találhatók. (Ezekre különféle létesítmények épültek, így eredeti formájukban már nem láthatók, így a ládasorozatban nem is szerepelnek.) A források vizének hőmérséklete általában a fakadási szinttel fordítottan arányos, a leghidegebbek (6-7 °C) a fennsíki régióban, a legmelegebbek a hegységperemi erózióbázison fakadnak (Eger, Miskolc-Tapolca, Diósgyőr, Sály, Kács, Mónosbél). Az itteni források hőmérsékletének alakításában már a mélybe zökkent, fiatal üledékekkel fedett mélykarsztból feláramló meleg karsztvizek is szerepet játszanak. A meleg vizek a hideg víznél lényegesen több időt töltenek a felszín alatt áramolva, ezt radiokarbon izotóp kormeghatározások egyértelműen igazolták.
Ezek szerint például az egri források vize 7300 évvel ezelőtt hullott le csapadék formájában a Bükk felszínére és szivárgott be a kőzet résrendszerébe.
A források között különösen ismertek a dél-bükki időszakos karsztforrások (Imó-kői-, Fekete-leni-, Vöröskői-alsó-, Vöröskői-felső-forrás), melyek aktivitása a karsztvízszint emelkedésével, csökkenésével áll összefüggésben. Hasonló működésű, kevéssé látványos időszakos források a Hór-völgyben több helyen is előfordulnak, ugyancsak közismert a Lillafüreden fakadó Soltészkerti-forrás, mely a Létrás-tető és István-lápa térségének vizeit hozza felszínre.
A hegység forrásai egyenetlenül oszlanak el: a fennsíkon kevés a forrás (Bán-kút, Csipkés-kút), a Központi-Bükk oldalában, illetve az Északi- és Déli-Bükkben feltörő karsztforrások viszont általában bővizűek, bár vízhozamuk - a csapadéktól függően - erősen ingadozó. A Déli-Bükk határát képező törésvonal mentén meleg vizű források fakadnak (Eger, Miskolctapolca).
Útban Bánkútra, ahová a GCMM04 miatt jöttünk, ide is beugrottunk a régi úton. A vízműnél hagytam Roy-t és elbandukoltam a forrásig. Tényleg jó a vízfolyama, bár az is igaz, hogy éjszakánkánt most is esett az elmúlt napokban. A Bükk mindig gyönyörű és bár régen nem jártam erre, minden olyan csodásnak és ismerősnek tűnt. A láda tényleg a másik oldalon volt. Köszi a rejtést!
A Régi közút felől közelítettünk, az autót a Vízmű épületénél hagytuk. Anya már nem jött velünk...
A sárga pötty jelzésen kb. félúton találkoztunk a forrás vizével is, amit kerülgettünk jobbról-balról, hogy aztán a forrást megközelítve bóklásszunk egyet a rossz oldalon. Sajnos a térkép nem jó helyre visz, így csak logolvasás után jöttünk rá, hogy a forrásvíz jobb partján kell keresni, valahol itt: N 48° 6,38' E 20° 29,473'. Mondjuk, elég egyértelmű az óriási mohás tuskó.
Visszafelé még gyártottunk néhány elméletet, hogy hova tűnik hirtelen a víz, mert sem egy víznyelőt, sem oldalágat nem láttunk, de egyszercsak megszakad a vizes rész. Meg akartuk kérdezni a MI-t is, de nem adott értékelhető választ... Szóval ez maradt talány!
Megtaláltam, köszönöm a rejtést! [Geoládák v4.5.9]
Végre sikerült feljutni busszal Bánkútra, nem késtek a vonataink. Pompás idő volt a mai ládázáshoz, ez volt a nap első találata. Örültem, hogy Feri és Gyula is eljutott a Gyula-forráshoz - köszönjük a rejtést!
Régóta nézegettem a GCB900 ládát, és gondolkodtam, hogy hogy keressem meg. Mivel az OKT bejárásom óta sok új láda lett a környéken, gondoltam, itt az idő egy új bejáráshoz. Háromnapos túrát csináltam: első nap Bélapátfalva-Bánkút (kitérőkkel), második nap maradék GCB900-as és egyéb útba eső pontok körtúrában, harmadik nap Bánkút-Dédestapolcsány.
A GCB900 befejezése után még leszaladtam ide is, hogy holnap reggel már ne kelljen. A doboz rendben megvolt, bár valóban az út másik oldalán - gigantikus, mohás fatönköt kell keresni, valójában nem bonyolult, csak a pontatlan koordináta bizonytalanított el elsőre. Fentről, Bánkútról jöttem, az utolsó sípálya után pártíz méterrel balra egy jól járható, síkban vezető, széles földút tér le az S+ jelzésről (az OSM alapú térképek is jelzik), így sokkal kevesebb szintveszteséggel jutottam el a forrásig, mint ha a S+/SO jelzést követtem volna végig.
Megtaláltam, köszönöm a rejtést! [Geoládák v4.5.8]
A megyei magasságok esemény láda miatt érkeztünk, de ezt a ládát sem hagytuk sorsára! Lesétáltunk, majd kicsit fel a dobozkáért! A gps jel ugrált az appban, de inkább ráhallgattunk mint a térképen való elhelyezkedésre! Jól tettük, mert így pontosan odavezetett a rejtekhez! A doboz rendben volt, gyors logolás után idultunk is vissza Bánkútra a buszhoz! Közben az eső is eleredt!
Levadásztam, köszönöm a rejtést! [Geoládák v4.5.8]
Ma a Bükköt céloztuk meg, Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye legmagasabb pontjáért. Hosszú volt az autóút Bánkútig, de szép tájon haladt és szép zenét hallgattunk. Az erdőben gyönyörű napsütés és rengeteg hóvirág fogadott, igazi tavaszi kirándulás volt, végig pólóban. Két közeli multipont megkeresése után jutottunk fel a fő célponthoz, majd egy kisebb kört téve elsétáltunk a Gyula-forráshoz. Hazafelé megálltunk még Dédestapolcsányban, ahova gyerekkori emlékek kötnek. Köszönjük!