A multi négy nyilvános pontból áll:
1. N48 01.263 E18 55.511 - 15x10x5 cm-es doboz különös fa üregében
2. N48 00.825 E18 57.642 - 3 cm átmérőjű, 5 cm magas henger bal hátul bent fent
3. N48 00.700 E18 58.460 - 3 cm átmérőjű, 5 cm magas henger jobb hátul bent fent
4. N48 00.646 E19 00.602 - 3 cm átmérőjű, 5 cm magas henger jobb hátul kint lent
A négy részlet együtt adja a bejelentéshez szükséges jelszót.
A ládába TravelBug
nem helyezhető.
Megközelítés
Az útvonal a Nagy-völgy Zoo
kerékpárút vonalát járja be, melynek minősége azért hagy némi kívánnivalót. A Kalakocs és Oszlopó környéki rész kátyús és saras.
Az általam javasolt kiindulópont az autóval érkezők számára a Matracszállásnál található terület.
N 48° 1,660' E 18° 54,915' 190 m [GCBEV+parkoló]
Természetesen Nagyoroszi felől is bejárható az útvonal, csak az autósok figyeljenek a "mindkét irányból behajtani tilos" táblákra, mert ez egy
sorompókkal védett erdészeti magánút!
A vasút nyomvonala nem az út volt! Attól 10 és 50 méter között változik a távolsága a patakfelöli oldalon. Az eredeti nyomvonal nehezen vagy inkább sehogy sem járható, mivel sok helyen benőtte a szeder és persze az erdő. A patakátkelőknél még megtalálhatjuk a hídpilléreket, és néhány helyen a töltés is látszódik.
Történet
A Pest megyei Bernecebaráti község közelében, a Nagy-völgyben építettek keskeny nyomközű kisvasutat, amit 1912-ben fejeztek be. A kisvasút azzal a céllal épült ki, hogy a Börzsönyben kitermelt faanyagot elszállítsa onnan a településre, ahonnan átrakás után tovább szállíthatták, vagy a helyi fűrésztelepen vágták fel igény szerint.
Fekvése és adottságai a
kemenceihez voltak hasonlóak. Ezt a vonalat is a Wolfner-Schanczer és fiai cég építette. A legnagyobb különbséget mégis a jelenlegi állapot mutatja, mivel a kemencei vonal legalább még részben működik. A két vonal szinte mindenben rokon, bár fizikai kapcsolatban soha nem volt a két vasút. Azonban az Érsekség az átvétel után egy üzemegységként kezelte a két vonalat.
A vasút a falu szélétől indulva
N 48° 1,263' E 18° 55,511' 215 m [GCBEV-1], délkeleti, majd keleti irányban, a Szántó-hegy, Kakukk-bérc és a Mészdomb, István-hegy között induló Nagy-völgyben futott a Vár-patak mentén. 1910-12 között épült ki a 600 mm nyomközű BERNECEBARÁTI - OSZLOPÓ - DRINÓ fővonal 5,7 km hosszban. Ugyanekkor készült el a kalakocsi mellékvonal 2,3 km-e is
N 48° 0,825' E 18° 57,642' 240 m [GCBEV-2].
Az ezt követő években öt szárnyvonal épült ki a fővonalból kiágazva, amelyek együttes hossza 11,2 km-t tett ki. Köztük az oszlopói vonalak
N 48° 0,708' E 18° 58,439' 265 m [GCBEV-3]. A szárnyvonalak többségét is a Wolfner-Schanczer vállalat építette meg, de ezeket az 1920-as évek végéig felszámolták a tarvágások miatt.
1953-ban szükségessé vált a fővonal meghosszabbítása, így azt tovább építették Deszkáspusztáig, ami 2,8 km-es új vonalat jelentett
N 48° 0,646' E 19° 0,602' 305 m [GCBEV-4]. Sokáig megmaradtak a lóvontatásnál, mivel ezek a vonalak nem csatlakoztak nagyvasúthoz,így nem volt érdemes nagyobb fejlesztésbe fogni. A vonatot itt is csak hegymenetben kellett vontatni, a teli kocsik - fékkel biztosítva - legördültek a fűrésztelepre. A kemencei és az itteni vonalon 29 teherkocsit használtak. A fát, csakúgy mint Kemencén, teherautóra rakták és Drégelypalánk MÁV állomásra szállították.
1954-ben a vasút egy
MD-40 típusú motormozdonnyal gyarapodott.
A kedvező fejlemények ellenére 1966-67-ben a mellékvonalak után a Drinó-Deszkás, majd 1968-69-ben a Bernecebaráti-Oszlopó vonal sorsa is a felszedés lett. Járműveit más erdei vasutakra vitték, vagy szétvágták. Ezzel egyidőben Bernecebaráti és Kemence községek környékéről - egy kisebb szakasztól eltekintve - eltűntek az erdei vasutak.
Források és ajánlott irodalom
Kisvasut.hu
Vasutmania
Börzsönyi Helikon
Börzsöny.hu
