WAP
Hagyományos 5x10x15 cm-es geoláda a megadott ponton, tuskó oldalában, faszelet mögött vár rátok.
A ládába TravelBug
nem helyezhető.
A rejtés az "Erdészek emlékére" láda sorozat egyik tagja. A GCEEZ záróláda helyének megismeréséhez szükséged lesz a sorozat mind a 23 ládájának megtalálásához.
Megközelítés
Aki autóval jön, annak itt érdemes megállnia
N 47° 45,886' E 18° 54,444' 113 m [GCAFF1+ingyenes parkoló]
Felhívás!
Fokozottan védett természetvédelmi terület. A turistaútról letérni tilos! Bárminemű, a természet védelmét megzavaró tevékenység a geoláda megszűnését eredményezi.
Ajánlott útvonal
A megadott parkolóból a piros
sáv jelzésen (Téry út) megyünk egészen eddig a pontig
N 47° 44,751' E 18° 52,986' 359 m [GCAFF1+Elágazás] innen már a piros
kör turistaúton megyünk a forrásig, illetve a geoládáig. Menet közben érintjük a Körtvélyesnek nevezett rétet, ahonnan is csodás kilátás nyílik a Keserű-hegy/Prédikálószékre.
A rét szélén vannak asztalok/padok, ahol is kicsit meg lehet pihenni. Utunkat folytatva elérjük a Kristófcsik Ottó-kopjafát (ez a kopjafa egy egykori erdőmérnöknek állít emléket). A kopjafát, s így az emlékhelyét itt találod
N 47° 44,795' E 18° 52,988' 361 m [GCAFF1+Kristófcsik Ottó-kopjafa]
Kedves Ládász!
Szeretnélek Téged elhívni ide a Visegrádi-hegységbe, azon belül is az Árpád fejedelem-forráshoz, vagy más néven a Fényes-forráshoz! A bővizű forrás a Komárom-Esztergom-megyei Dömös település felett található.
Árpád fejedelem, avagy Fényes-forrás
Árpád fejedelem - forrás, avagy más néven Fényes-forrás, Dömös település felett található az Árpádvár nevű hegycsúcs oldalában. A forrás bővizű, hűs és szerencsére iható. Többek közt ez a forrás is táplálja a Lukács-árokban lévő patakot.
A forrás közelében található egy esőház, mely cudar időben menedéket ad az embernek, illetve a közelében van asztal, pad melyen a vándor elfogyaszthatja a magával hozott elemózsiát.
Szalonnasütésre is van lehetőség, persze mikor megengedett a tűzgyújtás a kijelölt helyeken!
A közeli Árpád-vár története
Dömöstől délnyugatra, a Rám-szakadék és a Lukács-árok felső (déli) végei között emelkedő 484 méter magas kúp alakú hegy tetején kis méretű, Árpád-kori vár maradványai találhatók. Az északkeleti-délnyugati tengelyű ovális hegytető peremét lepusztult fal maradványa övezi. A falon kívül eltömődött árok nyomai figyelhetők meg. Az északkeleti harmadnál kiemelkedő, részben mesterségesen kialakított, 3-4 méter magas sziklatömb látható. A vár belső területén található domborulatok, mélyedések régi épületek maradványait rejtik magukban. A vár területén faragott kövek, tetőcserepek és XII-XIII. századi cserepek kerültek elő.
A vár területéről a XIX. században nagyszámú faragott követ hordtak el. 1961-ben XII-XV. századi cserepek, XIII-XIV. századi rombuszmetszetű vas nyílcsúcs, XIV. századi sarkantyú, 1963-ban középkori tetőcserép-töredékek, XIII-XV. századi cserepek és vasszeg kerültek be az esztergomi múzeumba.
A várról okleveles adatot nem ismerünk. A felszíni leletek szerint a XII-XV. században lakták, pontosabb korhatározást csak ásatás hozhat. Nedeczky Gáspár, aki Pád vagy Árpád-várának nevezi - azzal a királyi kastéllyal azonosítja, amely I. Béla királynak kedves mulatóhelye volt, ami 1063-ban összeomlott I. Béla feje fölött s őt romjai alá temette. Hasonló nézetet vall Zolnay László is, aki szintén királyi nyaralóként említi. Először Bél Mátyás, Vályi András és Fényes Elek említik munkáikban, akik még "Árpás-hegy"-nek nevezik, s a rajta látható falromokról is megemlékeznek. 1864-1867-ben tűnik fel a Pád-vár, az Árpád-hegy és az Árpád-vára elnevezés.
Kiegészítő források
Wikipedi.hu
Várbarát.hu
Akinek kedve van az megkeresheti a Geobébi jóvoltából létrehozott 3 pontos multiládát is!
Részletekért kattints a képre!
Remélem hogy tetszett a forrás, s környezete!
Igyál egy jót, érezd magad jól!
További sok szép ládaélményt kívánok!
Ládatörténelem
2016.09.25: Mr.Zerge kicserélte a törött ládát! Köszönöm szépen!
