Elhelyezés időpontja: 2016.04.13 13:50
Megjelenés időpontja: 2016.04.15 21:09
Utolsó lényeges változás: 2021.02.24 22:35
Utolsó változás: 2021.02.24 22:42
Rejtés típusa: Hagyományos geoláda
Elrejtők: Blue Mali
Ládagazda: Blue Mali Nehézség / Terep: 2.0 / 2.5
Úthossz a kiindulóponttól: 3500 m
Megtalálások száma: 270 + 2 sikertelen + 2 egyéb Megtalálások (havi bontásban): A legaktívabb hónap 2016-05 volt 28 'Megtaláltam' loggal, OFF
Megtalálások gyakorisága: 0.8 megtalálás hetente
A láda tudomásunk szerint fokozottan védett területre esik.
Fokozottan védett természetvédelmi területen csak a turistautakon és az esetleges erdészeti feltáró utakon szabad közlekedni, azokról letérni vagy a természetet bármilyen egyéb módon károsítani tilos.
WAP
Meredeken keresd, fatuskó odvában az egyesületi-méretű dobozt!
A ládába TravelBug nem helyezhető.
A rejtés az "Erdészek emlékére" láda sorozat egyik tagja. A GCEEZ záróláda helyének megismeréséhez szükséged lesz a sorozat mind a 23 ládájának megtalálásához.
Fokozottan védett természetvédelmi terület. A turistaútról letérni tilos! Bárminemű, a természet védelmét megzavaró tevékenység a geoláda megszűnését eredményezi.
Ajánlott útvonal
A megadott parkolóból a piros sáv jelzésen (Téry út) megyünk egészen eddig a pontig N 47° 44,751' E 18° 52,986' 359 m [GCAFF1+Elágazás] innen már a piros kör turistaúton megyünk a forrásig, illetve a geoládáig. Menet közben érintjük a Körtvélyesnek nevezett rétet, ahonnan is csodás kilátás nyílik a Keserű-hegy/Prédikálószékre.
A rét szélén vannak asztalok/padok, ahol is kicsit meg lehet pihenni. Utunkat folytatva elérjük a Kristófcsik Ottó-kopjafát (ez a kopjafa egy egykori erdőmérnöknek állít emléket). A kopjafát, s így az emlékhelyét itt találod N 47° 44,795' E 18° 52,988' 361 m [GCAFF1+Kristófcsik Ottó-kopjafa]
Kedves Ládász!
Szeretnélek Téged elhívni ide a Visegrádi-hegységbe, azon belül is az Árpád fejedelem-forráshoz, vagy más néven a Fényes-forráshoz! A bővizű forrás a Komárom-Esztergom-megyei Dömös település felett található.
Árpád fejedelem, avagy Fényes-forrás
Árpád fejedelem - forrás, avagy más néven Fényes-forrás, Dömös település felett található az Árpádvár nevű hegycsúcs oldalában. A forrás bővizű, hűs és szerencsére iható. Többek közt ez a forrás is táplálja a Lukács-árokban lévő patakot.
A forrás közelében található egy esőház, mely cudar időben menedéket ad az embernek, illetve a közelében van asztal, pad melyen a vándor elfogyaszthatja a magával hozott elemózsiát.
Szalonnasütésre is van lehetőség, persze mikor megengedett a tűzgyújtás a kijelölt helyeken!
A közeli Árpád-vár története
Dömöstől délnyugatra, a Rám-szakadék és a Lukács-árok felső (déli) végei között emelkedő 484 méter magas kúp alakú hegy tetején kis méretű, Árpád-kori vár maradványai találhatók. Az északkeleti-délnyugati tengelyű ovális hegytető peremét lepusztult fal maradványa övezi. A falon kívül eltömődött árok nyomai figyelhetők meg. Az északkeleti harmadnál kiemelkedő, részben mesterségesen kialakított, 3-4 méter magas sziklatömb látható. A vár belső területén található domborulatok, mélyedések régi épületek maradványait rejtik magukban. A vár területén faragott kövek, tetőcserepek és XII-XIII. századi cserepek kerültek elő.
A vár területéről a XIX. században nagyszámú faragott követ hordtak el. 1961-ben XII-XV. századi cserepek, XIII-XIV. századi rombuszmetszetű vas nyílcsúcs, XIV. századi sarkantyú, 1963-ban középkori tetőcserép-töredékek, XIII-XV. századi cserepek és vasszeg kerültek be az esztergomi múzeumba.
A várról okleveles adatot nem ismerünk. A felszíni leletek szerint a XII-XV. században lakták, pontosabb korhatározást csak ásatás hozhat. Nedeczky Gáspár, aki Pád vagy Árpád-várának nevezi - azzal a királyi kastéllyal azonosítja, amely I. Béla királynak kedves mulatóhelye volt, ami 1063-ban összeomlott I. Béla feje fölött s őt romjai alá temette. Hasonló nézetet vall Zolnay László is, aki szintén királyi nyaralóként említi. Először Bél Mátyás, Vályi András és Fényes Elek említik munkáikban, akik még "Árpás-hegy"-nek nevezik, s a rajta látható falromokról is megemlékeznek. 1864-1867-ben tűnik fel a Pád-vár, az Árpád-hegy és az Árpád-vára elnevezés.
Akinek kedve van az megkeresheti a Geobébi jóvoltából létrehozott 3 pontos multiládát is!
Részletekért kattints a képre!
Remélem hogy tetszett a forrás, s környezete!
Igyál egy jót, érezd magad jól!
További sok szép ládaélményt kívánok!
Ládatörténelem
2016.09.25: Mr.Zerge kicserélte a törött ládát! Köszönöm szépen!
2020.11.20: Köszönöm szépen Ellfeleknek a segítséget!- Blue Mali
2021.02.24: A láda ismét kereshető feketelnek köszönhetően! :)
Állapot: kereshető
-
történelmi nevezetesség, várrom, épület
-
szép kilátás, érdemes panorámát fényképezni
-
különleges látványosság, helyszín
-
speciális koordináta-érték vagy magasság
+
vízpart, tó/folyó, forrás van a környéken
-
település belterületén van a láda
-
van a közelben (pár száz méteren belül) lakott terület
+
havas, jeges időben, fagypont alatti hőmérsékleten is kereshető a láda
+
nyáron, a legnagyobb kánikulában is ajánlott környék
-
hegyen, csúcson, nagy dombon van a láda (a környékhez képest)
-
megközelíthető járművel néhány száz méteren belül
-
a javasolt kiindulóponttól fél órán belül elérhető
-
mozgáskorlátozottaknak, babakocsival érkezőknek is ajánlott
+
gyerekbarát láda
-
igénybe veszi a cipőt, ruhát a környék (csalános, bogáncsos, sáros)
-
a láda megszerzéséhez sziklát kell mászni (gyerekkel nyakban kizárt)
-
sötétben is érdemes keresni
-
a GPS-t zavaró sűrű erdő, sziklafal, magas épület, stb. van
+
szokatlan méretű/alakú a láda (az ajándékok miatt fontos)
-
el lehet menni kerékpárral a ládáig (vagy látástávolságban hagyható)?
Születésnapi ládázás (6 év után újra magamban) GCPV01 - GCSFV - Rám-szakadék - GCAFF1 - GCLuki útvonalon (az utóbbi kettő közti erdei utat nem sikerült felfedeznem, így vissza a zöld/sárga elágazáshoz). Összesen 19 km, 600 m szintemelkedés 4 és fél óra alatt hűvös, de nagyjából száraz időben, napsütés nélkül, néha meg-meglebbenő szellőben (panoráma mára nemigen jutott).
Eredetileg GCSFV-től GCLuki felé gondoltam indulni, de aztán elcsábított a Rám-szakadék (már lassan 15 éve nem jártam benne, és most senki sem járt arra rajtam kívül) és amikor felértem jobbnak tűnt ide vennem az irányt. Gondoltam, majd innen leereszkedem GCLuki-hoz, de nem sikerült rálelnem az OMP-n szereplő ösvényre.
Utolsó rejtés a sorozatból, nem volt nálam cseredoboz, törött cserélni kell.
Köszi szépen a lehetőséget, jó volt itt lenni, igaz egy kicsit csúszós volt.
Nagyon jól jött ez a bővizű forrás; azon túl hogy a kulacsainkat is feltöltöttük, le tudtam mosni magamról a koszt, amit a Rám-szikla ládájának keresése közben magamra szedtem. Ettünk is egyet itt, nagyon jó kis hely - köszönjük a rejtést!
Megtaláltuk! 🙂
Egy laza túrát terveztünk a mai napra, nem az lett belőle. A Téri-út 1.es pontja után kerestük fel ezt a ládát, majd bőszen megindultunk a Lukács árok ládájáért, mivel egyetlen kütyüm sem akarta elfogadni a Téry ut 2. pontját. A közel 600 m-re lévő Lukácsárok láda felkeresése az árokban lefelé haladva kész horor, bár a turustautak.hu ezt a megközelítést adja. Volt itt minden, falevél, bedőlt, kidölt fák, vízesés. sárba toccsanás. Nem javaslom ezt az utat.
Köszönjük a lehetőséget! [Geoládák v3.12.10]
N 47° 45,886' E 18° 54,444' 113 m [GCAFF1+ingyenes parkoló]
sáv jelzésen (Téry út) megyünk egészen eddig a pontig 
N 47° 44,751' E 18° 52,986' 359 m [GCAFF1+Elágazás]
kör turistaúton megyünk a forrásig, illetve a geoládáig. Menet közben érintjük a Körtvélyesnek nevezett rétet, ahonnan is csodás kilátás nyílik a Keserű-hegy/Prédikálószékre.
N 47° 44,795' E 18° 52,988' 361 m [GCAFF1+Kristófcsik Ottó-kopjafa]
