---

A ládába TravelBug nem helyezhető.

---

A Szolnok Belvárosi Séta láda adoptálása utáni átdolgozás során merült fel bennünk ennek a multinak az ötlete, melyben a szolnoki Belváros néhány fontosabb templomát és kedvenc kápolnámat szeretnénk nektek bemutatni. A javasolt parkoló bejárata a  N 47° 10,393' E 20° 11,895' 102 m [GCSltk+parkoló] A szolnoki parkolási szabályokról itt, az aktuális díjakról itt tájékozódhattok. Autóbusszal a Vasútállomásról induló vagy azt érintő 6, 6Y, 7, 8, 8Y, 11, 17, 27, 28 számú járatok Szabadság tér megállójából közelíthető meg (200 m). Gyalogosan, nézelődve a multi kb. 3/4 óra hossza alatt bejárható.

Evangélikus templom

 N 47° 10,378' E 20° 11,895' 94 m [GCSltk-1]
Ajándék nem fér bele.
Sajnos a rossz GPS vétel miatt a koordináta eltérhet, de a leírás alapján megtalálható: Ülj le a templom bejárata mellett, szemből nézve a bal oldali kerítés alapzatára és bal kezeddel a vízvető bádoglemez alá nyúlva, megtalálod amit keresel. Íróeszközt vigyék magaddal, mert nem fér a ládába. Pótjelszót szemben, a kutyasétáltatást tiltó tábla hátulján találsz.

Az I. világháború előtt mindössze 70 evangélikus élt a városban. Az I. világháborút követő trianoni békeszerződés következményei sodortak Szolnokra több, mint 300 evangélikust. Az újonnan betelepültekben egyre erősödött a szándék, hogy gyülekezetté szerveződjenek. A fordulópont az 1923-as esztendő. Kuthy Dezső missziós lelkész ekkor kezdte meg az evangélikus hívek összegyűjtését. 1924 őszétől a Verseghy reálgimnázium rajzterme szolgált istentiszteleti helyül. A város 1927-ben telket adományozott a gyülekezetnek. Az összegyűlt adományokból a templomot 1931-ben kezdték építeni. A terveket készítő Gerey Ernő budapesti műépítész a reformáció fontos helyszínének, a németországi Wittenberg város vártemplomának (innen indult a reformáció) kicsinyített és egyszerűsített mását álmodta Szolnokra. Felszentelése 1932-ben történt.
A műemlék jellegű épület neoreneszánsz és neogótikus stílusjegyeket visel. A homlokzat csúcsíves bejárata fölött Luther-rózsa található. A toronysisakon latin kereszt áll. A homlokzat tetején ívsor húzódik, közepén két vékony csúccsal. Ablakai csúcsívesek, eredetileg színes üvegberakással készültek, azonban ezek a második világháborúban megsérültek. A templomhoz szervesen illeszkedik a kovácsoltvas ráccsal szegélyezett templomkert. Itt helyezkedik el a parókia, aminek épületében lelkészi hivatal és imaterem található.
A belső tér egyhajós, a bejárat felett karzat található. A templombelső kialakítása is hasonló a wittenbergi temploméhoz, bár lényegesen szerényebb kivitelű. Az oltár, a szószék és a keresztelőkút fehér márványból készült, neogótikus csúcsívek díszítik. Technikatörténeti érdekesség, hogy a templomtér fűtését a padlózatba süllyesztett termálvizes csőrendszer szolgálta, ami ma már nem működik. Az eredeti oltárkép, amit Vidovszky Béla festőművész alkotott, a második világháborúban megsemmisült. A második világháború után egy egyszerű fakereszt állt az oltárkép helyén, ez ma a karzaton látható. A mostani oltárkép alkotója ismeretlen, a közismert Munkácsy-trilógia egyik részletének reprodukciója, és a Pilátus előtt álló Jézust ábrázolja. 1 db 220 kg-os harangja van. Orgona nincs a templomban, harmóniuma az 1930-as években készült.
Az 1990-es évek végére a templom erősen leromlott állapotba került, felújításához nem csak hazai, de külföldi segítség is érkezett, újraszentelése 2001-ben volt.

Források

Wikipedia
szolnok.varosom.hu
ÚtiSÚgó

Református templom

 N 47° 10,305' E 20° 11,672' 93 m [GCSltk-2]
A jelszórészlet lámpaoszlopon. Ha nem találod, pót jelszórészlet az N 47° 10,294' E 20° 11,671' koordinátán álló lámpaoszlopon.

Az evangélikus templomtól a Sóház utcán juthatunk a református templomhoz.
Szolnok városában és vonzáskörzetében már 1562-ben megalakult a református egyházközösség, de a XIX. század végéig csak egy kis imaház adott otthont a híveknek vallásuk gyakorlásához.
Az első lépések egy állandó épület létrehozására az 1880-as években történtek. A város vezetése egy telek adományozásával járult hozzá a templom építéséhez. Az alapkövet 1893-ban tették le, és már 1894 karácsonyára el is készült az épület. A templom tervezője Sztehlo Otto volt, aki más templomok tervezője is volt (például ceglédi evangélikus). A neogót, vöröstégla burkolatú épület igen különös, egyedi megjelenésű. A református templomépítészetben ritka, de az evangélikusoknál viszont gyakran megfigyelhető, erődszerű kiképzés több helyen is megjelenik a templomon. Ennek oka, hogy a tervező, Sztéhlo evangélikus volt, és az evangélikusok gyakori mondását ("Erős vár a mi Istenünk") kívánta belekomponálni épületeibe. Alaprajza ötszög. Ajtaja Északkelet felől nyílik. Az előre ugró kapucsarnok fölött három csúcsíves, még följebb egy kerek ablak van. Az ötszög további négy oldalán az ablakok ugyanilyen elrendezésűek, csak a csúcsíves ablakok jóval hosszabbak. A kerek ablak fölött az épület keskenyebb szakasszal folytatódik. Itt, a belső teret fedő kupola fölött nyertek elhelyezést a harangok. A templom 28 méter magas, három tornya van, ebből a legmagasabb tetején látható a kakas. A bejárat két oldalánál egyenként 19 méter magas torony van, az erődökre jellemző, kis lőrésszerű ablakokkal.
Belül is ötszög alakú. A belső tér centrális elrendezésű, középpontjában a szintén ötszög alakú úrasztala áll. A bejárat oldalán a csúcsíves boltmezőkbe fakarzatok épültek, melyek közül a középső ad helyet az orgonának, amit Angster József pécsi orgonaépítő mester készített 1894-ben. Négy harangja közül a legnagyobb 412 kg tömegű, a nagyközép-harang 245 kg, a legkisebb 50 kg-os.
Szolnokon 8000 református lakos él, evvel a lakosság 10%-át teszik ki.

Érdekesség:
Miért nem kereszt áll a református templomok tornyán?

Források

Wikipedia
szolnok.varosom.hu
templom.hu

Sétánkat a Sóház úton folytatva elmegyünk a volt zsinagóga  N 47° 10,314' E 20° 11,537' 93 m [GCSltk+zsinagóga] mellett, melyet érdemes megnézni. Jelenleg a Szolnoki Galéria, a Damjanich János Múzeum egyik tagintézménye működik benne. Bővebben itt olvashattok róla.

Belvárosi Nagytemplom

 N 47° 10,279' E 20° 11,359' 97 m [GCSltk-3]
A jelszórészlet a Cserkészház egyik esőcsatornájára ragasztva olvasható.

A Zsinagógától a Templom úton érkezünk a Nagytemplomhoz. A templom hivatalos megnevezése a Szentháromság római katolikus templom. Ez az épület a város harmadik legöregebb épülete.

Építtetője, Bezdiczky Ignác sótiszt, aki 1718-ban kezdeményezte egy kisebb kápolna építését a város katolikus felekezete számára. Ez az épület lett később a mai nagytemplom szentélye. Az épületet már a kezdetekben úgy tervezték meg, hogy később bővíthető legyen, mert ezekben az években Szolnok lakossága rohamosan növekedett. A kis kápolnaépülethez először a kolostor épült meg, majd 1733-ra már a déli szárny ebédlő és kiszolgáló helyiségei is álltak. Az építés tervei és lebonyolítása jónevű olasz származású, egri építőmester, Giovanni Carlone nevéhez fűződik. A templom mai formáját a 19. században nyerte el. A templom alatti kripta, az ott lakó ferencesek temetkezési helyéül szolgált, mely 1849-ig megtartotta temetkezési funkcióit. Ma itt urnatemető működik.
A többszörösen keretelt orgonaablak a nyugati homlokzaton kapott helyet, ez a kapu fölött látható. A homlokzat két szélső részében lent záróköves szoborfülke, felettük erősen kiugró szemöldökű üvegezett ablak található. A homlokzatot timpanon zárja, alatta egy újabb szoborfülke látható, az oromfalmezőben pedig füles ablakok. Az alaptól, egészen az oromfalig felnyúló kettőzött párkányfejezetű falpillérek törik át az erősen kiugró főpárkányt.
Feltűnően magas az ál-keresztboltozatokkal készített, négy boltszakaszos templomhajó. A három-három mellékoltárfülkét dór párkányfejezetes félpillérkötegek választják el egymástól. Gazdagon díszített a barokk szószék hangvetője, melyet két angyal tart, tetején a Jó Pásztor alakja, alatta a négy evangélista látható. A templomban tizenegy oltár van. Ezek közül az egyik, az első ismert szolnoki festő Stefanovits Máté munkája 1737-ből. A főoltár ma is látható változata 1889-ben készült el, így ez jóval későbbi, mint a mellékoltárok. A templom berendezési tárgyait a jómódú szolnoki polgárok és céhek adományaiból építették meg.
A 20. század végén ismét nagyszabású felújításba kezdtek, kívül-belül tatarozták.
A templom előtti téren két szobrot is találunk. A nagyobb, a rendház kerítése előtt álló Kálvária barokk szoborcsoport. Az 1794-ben emelt kő szoborcsoport a sziklából kiemelkedő keresztre feszített Jézus lábánál térdeplő Mária Magdolnát ábrázolja, mellette különálló talapzatokon Szűz Mária és Szent János evangélista szobra látható. A Kálváriával szemben áll a szolnoki születésű Boldog Sándor István vértanúnak a szobra.

Források

Wikipedia
szolnok.varosom.hu
Szolnoki Katolikus Plébániák honlapja

Xavéri Szent Ferenc-kápolna avagy Kiskápolna
 N 47° 10,673' E 20° 11,372' 89 m [GCSltk-4]
Jelszórészlet a fától nyugatra található pad lábán.

Gyalogosan a Nagytemplomtól a Mária út - Hősök tere - Batthyány u. - Ady E. út útvonalat javasoljuk. Eközben, a Hősök terén elhaladunk a Magyar Golgota című kompozíció mellett, mely Szolnok II. világháborúban elesett katonáinak, helyi áldozatainak állít emléket.

A szolnokiak által csak Kiskápolnának hívott épület Szolnok második legrégebbi, ma is álló épülete. Fennmaradása talán éppen annak köszönhető, hogy a XX. században szinte végig rosszul adták meg építésének évét, így 1949-ben műemléki védettséget kapott, aminek köszönhetően átvészelte a környék átépítését. Hivatalos nevét Xavéri Szent Ferencről, Szolnok első védőszentjéről kapta. A kápolnát 1733-ban építették, a pestisjárvány emlékére. Eredetileg jóval a város határán kívül esett. Építését a nem sokkal korábban pusztító pestisjárvánnyal hozzák összefüggésbe, aminek szolnoki áldozatait ide, a korabeli városfaltól távol temették el. Mint több helyen olvasható, a szolnokiak a járvány elvonulásának emlékére építtették a Kiskápolnát a betegeket gyógyító, halottakat feltámasztó Xavéri Szent Ferenc tiszteletére. A kápolna akkor még még torony nélkül állt, felszentelésére 1735-ben került sor. A további bajoktól azonban a kegyhely építése sem óvta meg a Szolnokot, hiszen 1743-ban előbb szinte az egész várost felperzselő tűzvész pusztított, majd a túlélőkre újabb pestis csapott le. Egyes források szerint a járvány 480 áldozata a város lakosságának harmadát tette ki, míg máshol a tizedéről írnak. Annyi azonban bizonyos, hogy a XX. században szinte végig ehhez a járványhoz kötötték a kápolna építését, és adták meg dátumául 1749-et. Ez az évszám a legutóbbi felújításig a torony bal oldalán lévő műemléki jelölőtáblán is olvasható volt, illetve ma is szerepel a bejárat felett. A szolnokiak 1749-ben fogadalmat tettek, hogy a pestistől való újabb megmenekülésük miatt Xavéri Szent Ferenc napján, december 3-án munkaszünetet tartanak, és a kápolnához vezető zarándoklattal ünnepelnek. Ez így történhetett egészen az 1831-es kolerajárványig, amikor a zarándoklat napja átkerült augusztus elejére. Egy évvel később pedig a templom névadóját Szolnok védőszentjévé is megválasztották. A templom névadója mindezek mellett a környék nevét is adta, így Szolnok III. kerületének egy része Ferencvárosként is ismert (volt).
A kápolnát többször felújították. Egy ilyen felújítás során 1808-ban kapta tornyát is, melyben három harang lakott, amiket az első világháború idején elvittek és beöntöttek ágyúnak. Legutóbbi felújítását 2001-ben Szűcsné Csáti Franciska kezdeményezte, és több éves kitartásának köszönhető, hogy Beer Miklós megyés püspök 2009-ben felszentelhette a megújult kápolnát. Sőt a felszentelés után nem sokkal a Kiskápolna körüli tér felújítása is elkezdődött, amit 2011. szeptember 12-én adtak át.
2016 augusztusában a kápolna új, színes ólomüveg ablakokat kapott, Verebes György festőművész alkotásait.
Nekem személyes kedvencem ez a kis sziget, a zajló városi forgalom tőszomszédságában.

Források

A kápolna honlapja
Wikipedia
blogszolnok.hu
Szolnoki Katolikus Plébániák honlapja

A teljességhez tartozik megemlíteni, hogy Szolnokon még van néhány templom, így a Szent József rk. templom, a valamikori Szegényházi templom az Eötvös téren, a Szentlélek kiáradása görög katolikus templom a Széchenyi városrészben, az Újvárosi Temetői Szentlélek templom a temető mellett és a Sarlós Boldogasszony Partoskápolna a Nyíl u. végén. Ez utóbbi Szolnok legrégebbi, ma is álló épülete. Sajnos a növényzet annyira megnőtt körülötte, hogy a bekerített kápolnából semmi sem látszik. Legfeljebb a vasárnapi mise alatt látogatható. A kisebb felekezetek is működtetnek imaházakat a városban, és a kórházakban is található imaszoba.

Köszönjük, hogy velünk tartottatok sétánkon. Ajánljuk még figyelmetekbe a Szolnok Belvárosi Séta ládánkat, mely a szolnoki belváros más látnivalóival ismertet meg.

Ládaellenőrzések:

2025.08.09 Az 1. ponton új helyre raktuk át a pótjelszót, mert a lámpaoszlopról valaki állandóan eltávolítja. A harmadik ponton a jelszórészletet tartalmazó feliratot a mellette lévő, falba fúrt lukban találtuk meg. Új felirat az esőcsatornára felragasztva.
2022.08.06 Az 1. ponton próba jelleggel mikroláda elhelyezve. A többi ponton a jelszóhordozók időtállóbb változatra cserélve.
2021.05.24 Az 1. ponton a felújítás után a rejtés visszaállítva. A geoláda teljesen virtuálisra átállítva.
2021.03.13 Az 1-3. pontokon a megkopott jelszóhordozók és elveszett pótjelszó cseréje.
2020.08.21 A pontokat ellenőriztük, mindegyik megvan és olvasható. Az 1. ponton az építkezés miatt a pótjelszót keressétek!
2020.06.20 Új, hagyományos végláda kihelyezve. A 3. ponton a penészes felirat cserélve.
2019.11.02 A ládát fedő kőlapok összevissza el vannak mozgatva. Alattuk a láda összenyomorodott. Egyelőre teljesen virtuálisra alakítva.
2018.07.29 Pótjelszó kihelyezése a 2. pontnál.
2018.04.05 A megnyomorgatott láda és az elázott logbook cseréje.
2017.12.17 Talán adventi csodaként, de az elveszettnek hitt láda előkerült egy szomszédos kőlap alól. Visszatéve a helyére.
2017.11.05 A rejtekhelyet valakik tönkretették, a kőlapokat elmozgatták. (Remélem nem ládászok voltak.) Amíg az új rejtést kialakítjuk és leteszteljük, a 4. pont is virtuális lesz.
2017.08.06 Láda kitakarítása, ceruzahegyezés
2017.03.27 A 2. ponton a kopott jelszóhordozó, valamint a láda + logbook cseréje.
2016.08.24 A láda eltűnt, pótoltuk.