Elhelyezés időpontja: 2016.05.20 13:22
Megjelenés időpontja: 2016.05.20 21:51
Utolsó lényeges változás: 2016.05.20 21:51
Utolsó változás: 2020.03.30 00:20
Rejtés típusa: Hagyományos geoláda
Elrejtők: skiccpausz
Felhasználó: skiccpausz Nehézség / Terep: 3.5 / 3.5
Úthossz a kiindulóponttól: 1500 m
Megtalálások száma: 89, grafikon
Megtalálások gyakorisága: 0.4 megtalálás hetente
A COVID-19 koronavírus miatt kialakult járványügyi helyzet miatt, bizonyító erejű képpel megtámogatott, jelszó nélküli logot is elfogadok megtalálásként. A lényeg, hogy nem kell a ládához hozzányúlnod a jelszóért, elég csak egy fotót készíteni a rejtekről, illetve a környezetéről.
A 15 x 10 x 7 cm-es piros tetejű láda egy nagy, lapos tetejű, mohás szikla jobb alsó foghíjában, kövek mögött bujkál. (SEGÍTSÉG: Keresd a kőbabát!)
A ládába TravelBug NEM helyezhető.
Megközelítése
Komlóska a Budapest-Sátoraljaújhely vasútvonalon vagy az ezzel párhuzamos 3-as, majd a 37-es számú főútvonalon, Szerencsen keresztül közelíthető meg. Vasúttal érkezve Olaszliszka-Tolcsva vasútállomáson kell autóbuszra szállni, közúton pedig Vámosújfalunál balra fordulni Tolcsva, Erdőhorváti felé.
Komlóskán leparkolni itt érdemes, az élelmiszerbolt mellett: N 48° 20,399' E 21° 27,748' [GCZAZI+Parkoló]
A faluból itt indul felfelé a hegyre a tanösvény jelzés: N 48° 20,447' E 21° 27,732' [GCZAZI+Letérés] (jobbra egy telefonfülke van, ott kell balra egy enyhén susnyás ösvényen (f)elindulni). Eléggé elhagyatott már az egykoron jól kiépített tanösvény. De még jól járható.
Fontos infó: A tanösvény egyirányú, mert a fákra csak az egyik irányba van felfestve a jelzés:)
Útközben mindenképp nézzétek meg a kalcittelért ! Igen érdekes képződmény. N 48° 20,504' E 21° 27,406' [GCZAZI+Kalcittelér]
Szkalka-szikla
A Szkalka szláv eredetű szó, jelentése kő, kövecske. Az elnevezés a hegytetőn található sziklákra utal, amelyek a pleisztocén jégkorszakok során képződtek.
A hegygerincen elhelyezkedő ún. krioplanációs tornyot minden oldalról 4-8 méter magas sziklafalak, vagy a fagy által lebontott törmelék határolja. A torony előterében mindenütt találkozhatunk a fagy okozta aprózódás során keletkezett törmelékkel.
A sziklák tetejéről a magasra kiemelkedő luc- és vörösfenyők felett szép kilátás nyílik a környező hegyekre. N 48° 20,810' E 21° 27,100' [GCZAZI+Szkalka-szikla]
Nagy Érdekes Szikla! Ha kedved szottyan még meg is mászhatod, csak ügyelj arra, hogy le ne pottyanj! Ideális pihenőpont, egy nyugis helyen!
Kőzettani magyarázat a sziklaformára
A krioplanációs formák a pleisztocén jégkorszakok során keletkeztek, jellemzően a hegységek magas övezetében. A fagypont körüli hőmérsékleten a fagyás-olvadás ismétlődésével a felszínre bukkanó alapkőzet repedéseibe behatoló, majd ott megfagyó víz megrepesztette a vulkáni anyagot. A fagy okozta aprózódás eredményeként a hegycsúcsokon és a meredek hegyoldalakon idővel sziklafalak, sziklatornyok preparálódtak ki. A falakról leváló kisebb-nagyobb kőzetdarabok részben a sziklák előterében halmozódtak fel, részben a hegyoldalakon és a völgyek alján alkotnak vékonyabb-vastagabb törmeléktakarót, ún. kőmezőt. Hazánk legszebb krioplanációs formái a Zempléni-hegységben vannak, mivel a tetőrégióban sokfelé előforduló, lemezes szerkezetű andezit kőzet kedvezett a folyamatnak. A legszebb forma együttesek közül a turistaútvonalak érintik például a Sólyom-bércet, az Amádé-sziklákat, a Kerek-kőt, a hejcei Sólyom-kőt, a Nagy-Péter mennykőt, az Ember-kőt és a Pengőkőt.
A kalcittelér a komlóskai tanösvény legjelentősebb földtani értéke. Természetvédelmi jelentőséget az adja, hogy vulkáni kőzetben ilyen nagy méretű kalcittelér valószínűleg nincs másik az országban. Tudományos szempontból azért jelentős, mert a felszín alatti képződményekre illetve a földtörténeti múltban lejátszódott folyamatokra utal: anyagát a Komlóska környékén kb. 500 m mélyen elhelyezkedő mészkő alaphegységből forróvizes oldatok hozták a felszínre.
A telér tiszta kalcitját a környékbeliek mészégetés céljából bányászták, legutoljára a XX. század első harmadában. Ez a tevékenység hossztengelye mentén feltárta a telért, ezáltal jól tanulmányozható felépítése és a kalcit kristályosodási formái.
A tanösvény kiépítése előtt, sűrű növényzet borította ezért nehéz volt megtalálni. Ma a jelzett úton könnyen elérhető.
Bánya (Táró)-forrás
A Sólyomvár Panzió-tól egy öreg szekérút vezet a közeli Bánya-forráshoz (pihenőhely), és a közelében nyíló egykori aranykutató táró bejáratához.
Az egyenletes hozamú (2 l/perc) forrás N 48° 20,342' E 21° 27,332' [GCZAZI+Bánya-forrás] Különlegessége, hogy vizéből a forráskilépésnél édesvízi mészkő (CaCO3) válik ki. Ez a jelenség karszthegységeinkben nem ritka, azonban a vulkanikus eredetű Tokaji-hegységben valószínűleg egyedülálló. A víz mésztartalma az alaphegység mészkőroncsaiból illetve a felszínközeli kalciterekből, -telérekből származik.
Ez a térségben egyedülálló jelenség a geológusok számára igazi csemege, hiszen a felszín alatti kőzetrétegek összetételére utal.
Tiszta vizét nyugodtan megízlelhetjük.
A forrás melletti aranykutató tárót (amiről a forrás a nevét kapta) a század első felében létesítették. Ma nem járható, biztonsági okból betemették. N 48° 20,339' E 21° 27,334' [GCZAZI+Arany-táró]
Eléggé susnyás már ez az útvonal is, de a forrás vize finom, egy kis kitérőt mindenképp megér.
Komlóska: adóparadicsom hajóflottával
Komlóska a fővárostól 245 kilométerre, Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, Sárospatak térségében, a világörökségi terület közelében található. A zsáktelepülés medencében fekszik, a Pusztavár-tető, Hollós-tető, Nagy-Papaj, Szkalka-hegy ölelésében, ezért itt egyetlen mobilszolgáltató sem működik: senkinek sincs élő mobiltelefonja.
Komlóskán bármi előfordulhat. Önmagában már az is meglepő, hogy a 292 lelkes faluban működik az óvoda, az iskola, a posta és a bolt. Volt idő, amikor a furfangos adóhatóság gitáros hippinek öltöztetve vetette be itt az ellenőreit, ma viszont a turisták által kedvelt település hivatalosan létrehozott adóparadicsom hajóflottával, gyémántkereskedéssel. Érdekel a téma, tovább...
A Zempléni-hegység gyönyörű helyeit kerestük fel a mai túránk alatt, sziklák és várromok voltak a fő célpontok.
A tanösvény elején megcsodáltuk a hatalmas kalcittelért, csodálatos a színe, olyan mint egy hatalmas ékszer. Tovább haladva egyre meredekebb lett az út, újabb nehéz terep következett, sokszor 4-esnek is éreztük. Az erdőben jelzetlen köves szakaszon, meredeken felfelé értünk a különleges és hatalmas méretű sziklákhoz. A gps hajszál pontosan a ládához vezetett, a rejtés kiváló. A sziklák mérete és látványa lenyűgöző volt. Visszafelé nagyon szép a panoráma Komlóskára és a környező hegyekre. Köszönet a rejtésért.
96 kilométeres kerekezés a Zemlénben 1700 méter szintemelkedéssel. Már eléggé fáradtan érkeztem Komlóskára az egész napi terepezés után, de itt sem volt könnyű a láda megközelítése. Először egy, a tanösvénynél rövidebb útvonalon próbálkoztam, de a térképen jelzett út főútról való letérését sem találtam meg már a terepen. A "hivatalos" útvonalon elindulva 200 méter után beláttam, hogy a bringát itt képtelenség lesz elvinni a ládáig, ezért elrejtettem. A sziklához érve hamar megtaláltam a kőbabákat, de a láda csak nem akart előkerülni. Ekkor a GPS-re bíztam magam, ami egy kicsit máshova vitt és itt is voltak kőbabák! A láda most már rögtön előkerült.
A megtalálás után várt még rám egy jó 20 kilométeres kerekezés át a Zemplén északi oldalára Újhután keresztül. Valószinűtlenül sokáig emelkedett az út - szerencsére nagyjából egyenletesen, meredekebb szakaszok nélkül - egészen a Gerendés-rétig ahonnan egészen a Pálházán hagyott autómig gurultam.
A hőmérséklet egész nap kellemes volt a zempléni erdők között, nem lehetett érezni a kánikulát.
Ha már útba esett a láda, felmentünk érte...Bár fogalmunk sem volt, mit kell keresni, és kb.hol....de a koordináták pontosságának hála így is hamar meglett...