Elhelyezés időpontja: 2016.05.20 13:22
Megjelenés időpontja: 2016.05.20 21:51
Utolsó lényeges változás: 2016.05.20 21:51
Utolsó változás: 2020.03.30 00:20
Rejtés típusa: Hagyományos geoláda
Elrejtők: skiccpausz
Felhasználó: skiccpausz Nehézség / Terep: 3.5 / 3.5
Úthossz a kiindulóponttól: 1500 m
Megtalálások száma: 95, grafikon
Megtalálások gyakorisága: 0.4 megtalálás hetente
A COVID-19 koronavírus miatt kialakult járványügyi helyzet miatt, bizonyító erejű képpel megtámogatott, jelszó nélküli logot is elfogadok megtalálásként. A lényeg, hogy nem kell a ládához hozzányúlnod a jelszóért, elég csak egy fotót készíteni a rejtekről, illetve a környezetéről.
A 15 x 10 x 7 cm-es piros tetejű láda egy nagy, lapos tetejű, mohás szikla jobb alsó foghíjában, kövek mögött bujkál. (SEGÍTSÉG: Keresd a kőbabát!)
A ládába TravelBug NEM helyezhető.
Megközelítése
Komlóska a Budapest-Sátoraljaújhely vasútvonalon vagy az ezzel párhuzamos 3-as, majd a 37-es számú főútvonalon, Szerencsen keresztül közelíthető meg. Vasúttal érkezve Olaszliszka-Tolcsva vasútállomáson kell autóbuszra szállni, közúton pedig Vámosújfalunál balra fordulni Tolcsva, Erdőhorváti felé.
Komlóskán leparkolni itt érdemes, az élelmiszerbolt mellett: N 48° 20,399' E 21° 27,748' [GCZAZI+Parkoló]
A faluból itt indul felfelé a hegyre a tanösvény jelzés: N 48° 20,447' E 21° 27,732' [GCZAZI+Letérés] (jobbra egy telefonfülke van, ott kell balra egy enyhén susnyás ösvényen (f)elindulni). Eléggé elhagyatott már az egykoron jól kiépített tanösvény. De még jól járható.
Fontos infó: A tanösvény egyirányú, mert a fákra csak az egyik irányba van felfestve a jelzés:)
Útközben mindenképp nézzétek meg a kalcittelért ! Igen érdekes képződmény. N 48° 20,504' E 21° 27,406' [GCZAZI+Kalcittelér]
Szkalka-szikla
A Szkalka szláv eredetű szó, jelentése kő, kövecske. Az elnevezés a hegytetőn található sziklákra utal, amelyek a pleisztocén jégkorszakok során képződtek.
A hegygerincen elhelyezkedő ún. krioplanációs tornyot minden oldalról 4-8 méter magas sziklafalak, vagy a fagy által lebontott törmelék határolja. A torony előterében mindenütt találkozhatunk a fagy okozta aprózódás során keletkezett törmelékkel.
A sziklák tetejéről a magasra kiemelkedő luc- és vörösfenyők felett szép kilátás nyílik a környező hegyekre. N 48° 20,810' E 21° 27,100' [GCZAZI+Szkalka-szikla]
Nagy Érdekes Szikla! Ha kedved szottyan még meg is mászhatod, csak ügyelj arra, hogy le ne pottyanj! Ideális pihenőpont, egy nyugis helyen!
Kőzettani magyarázat a sziklaformára
A krioplanációs formák a pleisztocén jégkorszakok során keletkeztek, jellemzően a hegységek magas övezetében. A fagypont körüli hőmérsékleten a fagyás-olvadás ismétlődésével a felszínre bukkanó alapkőzet repedéseibe behatoló, majd ott megfagyó víz megrepesztette a vulkáni anyagot. A fagy okozta aprózódás eredményeként a hegycsúcsokon és a meredek hegyoldalakon idővel sziklafalak, sziklatornyok preparálódtak ki. A falakról leváló kisebb-nagyobb kőzetdarabok részben a sziklák előterében halmozódtak fel, részben a hegyoldalakon és a völgyek alján alkotnak vékonyabb-vastagabb törmeléktakarót, ún. kőmezőt. Hazánk legszebb krioplanációs formái a Zempléni-hegységben vannak, mivel a tetőrégióban sokfelé előforduló, lemezes szerkezetű andezit kőzet kedvezett a folyamatnak. A legszebb forma együttesek közül a turistaútvonalak érintik például a Sólyom-bércet, az Amádé-sziklákat, a Kerek-kőt, a hejcei Sólyom-kőt, a Nagy-Péter mennykőt, az Ember-kőt és a Pengőkőt.
A kalcittelér a komlóskai tanösvény legjelentősebb földtani értéke. Természetvédelmi jelentőséget az adja, hogy vulkáni kőzetben ilyen nagy méretű kalcittelér valószínűleg nincs másik az országban. Tudományos szempontból azért jelentős, mert a felszín alatti képződményekre illetve a földtörténeti múltban lejátszódott folyamatokra utal: anyagát a Komlóska környékén kb. 500 m mélyen elhelyezkedő mészkő alaphegységből forróvizes oldatok hozták a felszínre.
A telér tiszta kalcitját a környékbeliek mészégetés céljából bányászták, legutoljára a XX. század első harmadában. Ez a tevékenység hossztengelye mentén feltárta a telért, ezáltal jól tanulmányozható felépítése és a kalcit kristályosodási formái.
A tanösvény kiépítése előtt, sűrű növényzet borította ezért nehéz volt megtalálni. Ma a jelzett úton könnyen elérhető.
Bánya (Táró)-forrás
A Sólyomvár Panzió-tól egy öreg szekérút vezet a közeli Bánya-forráshoz (pihenőhely), és a közelében nyíló egykori aranykutató táró bejáratához.
Az egyenletes hozamú (2 l/perc) forrás N 48° 20,342' E 21° 27,332' [GCZAZI+Bánya-forrás] Különlegessége, hogy vizéből a forráskilépésnél édesvízi mészkő (CaCO3) válik ki. Ez a jelenség karszthegységeinkben nem ritka, azonban a vulkanikus eredetű Tokaji-hegységben valószínűleg egyedülálló. A víz mésztartalma az alaphegység mészkőroncsaiból illetve a felszínközeli kalciterekből, -telérekből származik.
Ez a térségben egyedülálló jelenség a geológusok számára igazi csemege, hiszen a felszín alatti kőzetrétegek összetételére utal.
Tiszta vizét nyugodtan megízlelhetjük.
A forrás melletti aranykutató tárót (amiről a forrás a nevét kapta) a század első felében létesítették. Ma nem járható, biztonsági okból betemették. N 48° 20,339' E 21° 27,334' [GCZAZI+Arany-táró]
Eléggé susnyás már ez az útvonal is, de a forrás vize finom, egy kis kitérőt mindenképp megér.
Komlóska: adóparadicsom hajóflottával
Komlóska a fővárostól 245 kilométerre, Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, Sárospatak térségében, a világörökségi terület közelében található. A zsáktelepülés medencében fekszik, a Pusztavár-tető, Hollós-tető, Nagy-Papaj, Szkalka-hegy ölelésében, ezért itt egyetlen mobilszolgáltató sem működik: senkinek sincs élő mobiltelefonja.
Komlóskán bármi előfordulhat. Önmagában már az is meglepő, hogy a 292 lelkes faluban működik az óvoda, az iskola, a posta és a bolt. Volt idő, amikor a furfangos adóhatóság gitáros hippinek öltöztetve vetette be itt az ellenőreit, ma viszont a turisták által kedvelt település hivatalosan létrehozott adóparadicsom hajóflottával, gyémántkereskedéssel. Érdekel a téma, tovább...
3 napos Zempléni kalandozás mai napja is elég hosszúra sikerült. Hercegkútról indutunk. Makkoshotykáról Eszkálán keresztül jártuk be az Országos Kéktúra útvonalát. Innen Komlóskán kerseztül vissza Hercegkútra. 39km és több, mint 1000m szint lett a nap vége. Jó sok látványos szikla van a tetőn. Kis keresgélés után a dobozt is megtaláltuk a kőbabák közelében. A dobozból a penészes, nedves lomokat kiszedtük, kipucoltuk, szárítottuk. A közelben egy nagyon fiatal, kis rókacsemetével is találkoztunk. [Geoládák v3.10.5]
Megtaláltuk, köszönjük a rejtést! több kőbaba is van, a felső vezet célhoz :) A láda jó minőségű, de a tartalma ázott, kicsit kitöröltük, szeméttelenítettük és tettünk bele száraz ceruzát.
3. pünkösdi nap a Zemplénben, sok krioplanációval és nedvességgel.
Az erdő fantasztikusan üde, kis rókát és sok kis őzet is láttunk. Évi ♡ Toti
A Zempléni-hegység gyönyörű helyeit kerestük fel a mai túránk alatt, sziklák és várromok voltak a fő célpontok.
A tanösvény elején megcsodáltuk a hatalmas kalcittelért, csodálatos a színe, olyan mint egy hatalmas ékszer. Tovább haladva egyre meredekebb lett az út, újabb nehéz terep következett, sokszor 4-esnek is éreztük. Az erdőben jelzetlen köves szakaszon, meredeken felfelé értünk a különleges és hatalmas méretű sziklákhoz. A gps hajszál pontosan a ládához vezetett, a rejtés kiváló. A sziklák mérete és látványa lenyűgöző volt. Visszafelé nagyon szép a panoráma Komlóskára és a környező hegyekre. Köszönet a rejtésért.
96 kilométeres kerekezés a Zemlénben 1700 méter szintemelkedéssel. Már eléggé fáradtan érkeztem Komlóskára az egész napi terepezés után, de itt sem volt könnyű a láda megközelítése. Először egy, a tanösvénynél rövidebb útvonalon próbálkoztam, de a térképen jelzett út főútról való letérését sem találtam meg már a terepen. A "hivatalos" útvonalon elindulva 200 méter után beláttam, hogy a bringát itt képtelenség lesz elvinni a ládáig, ezért elrejtettem. A sziklához érve hamar megtaláltam a kőbabákat, de a láda csak nem akart előkerülni. Ekkor a GPS-re bíztam magam, ami egy kicsit máshova vitt és itt is voltak kőbabák! A láda most már rögtön előkerült.
A megtalálás után várt még rám egy jó 20 kilométeres kerekezés át a Zemplén északi oldalára Újhután keresztül. Valószinűtlenül sokáig emelkedett az út - szerencsére nagyjából egyenletesen, meredekebb szakaszok nélkül - egészen a Gerendés-rétig ahonnan egészen a Pálházán hagyott autómig gurultam.
A hőmérséklet egész nap kellemes volt a zempléni erdők között, nem lehetett érezni a kánikulát.
Ha már útba esett a láda, felmentünk érte...Bár fogalmunk sem volt, mit kell keresni, és kb.hol....de a koordináták pontosságának hála így is hamar meglett...
egy nagy, lapos tetejű, mohás szikla jobb alsó foghíjában, kövek mögött bujkál. (SEGÍTSÉG: Keresd a kőbabát!)
N 48° 20,399' E 21° 27,748' [GCZAZI+Parkoló]
tanösvény jelzés: 
N 48° 20,447' E 21° 27,732' [GCZAZI+Letérés]
N 48° 20,504' E 21° 27,406' [GCZAZI+Kalcittelér]
N 48° 20,810' E 21° 27,100' [GCZAZI+Szkalka-szikla]
Nagy Érdekes Szikla! Ha kedved szottyan még meg is mászhatod, csak ügyelj arra, hogy le ne pottyanj! Ideális pihenőpont, egy nyugis helyen!
N 48° 20,342' E 21° 27,332' [GCZAZI+Bánya-forrás]
