A 15 x 10 x 7 cm-es piros tetejű láda
egy nagy, lapos tetejű, mohás szikla jobb alsó foghíjában, kövek mögött bujkál. (SEGÍTSÉG: Keresd a kőbabát!)

A ládába TravelBug
NEM helyezhető.
Megközelítése
Komlóska a Budapest-Sátoraljaújhely vasútvonalon vagy az ezzel párhuzamos 3-as, majd a 37-es számú főútvonalon, Szerencsen keresztül közelíthető meg. Vasúttal érkezve Olaszliszka-Tolcsva vasútállomáson kell autóbuszra szállni, közúton pedig Vámosújfalunál balra fordulni Tolcsva, Erdőhorváti felé.
Komlóskán leparkolni itt érdemes, az élelmiszerbolt mellett:
N 48° 20,399' E 21° 27,748' [GCZAZI+Parkoló]
A faluból itt indul felfelé a hegyre a

tanösvény jelzés:
N 48° 20,447' E 21° 27,732' [GCZAZI+Letérés] (jobbra egy telefonfülke van, ott kell balra egy enyhén susnyás ösvényen (f)elindulni). Eléggé elhagyatott már az egykoron jól kiépített tanösvény. De még jól járható.
Fontos infó: A tanösvény egyirányú, mert a fákra csak az egyik irányba van felfestve a jelzés:)
Útközben mindenképp nézzétek meg a
kalcittelért ! Igen érdekes képződmény.
N 48° 20,504' E 21° 27,406' [GCZAZI+Kalcittelér]
Szkalka-szikla
A Szkalka szláv eredetű szó, jelentése kő, kövecske. Az elnevezés a hegytetőn található sziklákra utal, amelyek a
pleisztocén jégkorszakok során képződtek.
A hegygerincen elhelyezkedő ún. krioplanációs tornyot minden oldalról 4-8 méter magas sziklafalak, vagy a fagy által lebontott törmelék határolja. A torony előterében mindenütt találkozhatunk a fagy okozta aprózódás során keletkezett törmelékkel.
A sziklák tetejéről a magasra kiemelkedő luc- és vörösfenyők felett szép kilátás nyílik a környező hegyekre.
N 48° 20,810' E 21° 27,100' [GCZAZI+Szkalka-szikla]
Nagy Érdekes Szikla! Ha kedved szottyan még meg is mászhatod, csak ügyelj arra, hogy le ne pottyanj! Ideális pihenőpont, egy nyugis helyen!
Kőzettani magyarázat a sziklaformára
A krioplanációs formák a
pleisztocén jégkorszakok során keletkeztek, jellemzően a hegységek magas övezetében. A fagypont körüli hőmérsékleten a fagyás-olvadás ismétlődésével a felszínre bukkanó alapkőzet repedéseibe behatoló, majd ott megfagyó víz megrepesztette a vulkáni anyagot. A fagy okozta aprózódás eredményeként a hegycsúcsokon és a meredek hegyoldalakon idővel sziklafalak, sziklatornyok preparálódtak ki. A falakról leváló kisebb-nagyobb kőzetdarabok részben a sziklák előterében halmozódtak fel, részben a hegyoldalakon és a völgyek alján alkotnak vékonyabb-vastagabb törmeléktakarót, ún. kőmezőt. Hazánk legszebb krioplanációs formái a Zempléni-hegységben vannak, mivel a tetőrégióban sokfelé előforduló, lemezes szerkezetű andezit kőzet kedvezett a folyamatnak. A legszebb forma együttesek közül a turistaútvonalak érintik például a
Sólyom-bércet, az
Amádé-sziklákat, a
Kerek-kőt, a
hejcei Sólyom-kőt, a
Nagy-Péter mennykőt, az
Ember-kőt és a
Pengőkőt.
Telér-tanösvény
Az egykoron szépen kiépített tanösvény ma már sajnos eléggé elhagyatott, de a látnivalók nem sokat vesztettek fényükből!
A már korábban említett látnivalókon kívül egyéb érdekesnek mondható pontjai a tanösvénynek:
A hidrokalcitelér
N 48° 20,905' E 21° 27,287' [GCZAZI+hidrokalcitelér]
és a beomlasztott bejárató bentonitbánya
N 48° 20,688' E 21° 27,477' [GCZAZI+bentonitbánya]
Kalcittelér
A kalcittelér a komlóskai tanösvény legjelentősebb földtani értéke. Természetvédelmi jelentőséget az adja, hogy vulkáni kőzetben ilyen nagy méretű kalcittelér valószínűleg nincs másik az országban. Tudományos szempontból azért jelentős, mert a felszín alatti képződményekre illetve a földtörténeti múltban lejátszódott folyamatokra utal: anyagát a Komlóska környékén kb. 500 m mélyen elhelyezkedő mészkő alaphegységből forróvizes oldatok hozták a felszínre.
A telér tiszta kalcitját a környékbeliek mészégetés céljából bányászták, legutoljára a XX. század első harmadában. Ez a tevékenység hossztengelye mentén feltárta a telért, ezáltal jól tanulmányozható felépítése és a kalcit kristályosodási formái.
A tanösvény kiépítése előtt, sűrű növényzet borította ezért nehéz volt megtalálni. Ma a jelzett úton könnyen elérhető.
Bánya (Táró)-forrás
A
Sólyomvár Panzió-tól egy öreg szekérút vezet a közeli Bánya-forráshoz (pihenőhely), és a közelében nyíló egykori aranykutató táró bejáratához.
Az egyenletes hozamú (2 l/perc) forrás
N 48° 20,342' E 21° 27,332' [GCZAZI+Bánya-forrás] Különlegessége, hogy vizéből a forráskilépésnél édesvízi mészkő (CaCO3) válik ki. Ez a jelenség karszthegységeinkben nem ritka, azonban a vulkanikus eredetű Tokaji-hegységben valószínűleg egyedülálló. A víz mésztartalma az alaphegység mészkőroncsaiból illetve a felszínközeli kalciterekből, -telérekből származik.
Ez a térségben egyedülálló jelenség a geológusok számára igazi csemege, hiszen a felszín alatti kőzetrétegek összetételére utal.
Tiszta vizét nyugodtan megízlelhetjük.
A forrás melletti aranykutató tárót (amiről a forrás a nevét kapta) a század első felében létesítették. Ma nem járható, biztonsági okból betemették.
N 48° 20,339' E 21° 27,334' [GCZAZI+Arany-táró]
Eléggé susnyás már ez az útvonal is, de a forrás vize finom, egy kis kitérőt mindenképp megér.
Komlóska: adóparadicsom hajóflottával
Komlóska a fővárostól 245 kilométerre, Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, Sárospatak térségében, a világörökségi terület közelében található. A zsáktelepülés medencében fekszik, a Pusztavár-tető, Hollós-tető, Nagy-Papaj, Szkalka-hegy ölelésében, ezért itt egyetlen mobilszolgáltató sem működik: senkinek sincs élő mobiltelefonja.
Komlóskán bármi előfordulhat. Önmagában már az is meglepő, hogy a 292 lelkes faluban működik az óvoda, az iskola, a posta és a bolt. Volt idő, amikor a furfangos adóhatóság gitáros hippinek öltöztetve vetette be itt az ellenőreit, ma viszont a turisták által kedvelt település hivatalosan létrehozott adóparadicsom hajóflottával, gyémántkereskedéssel.
Érdekel a téma, tovább...
Egyéb infók
Csend, nyugalom - Komlóska
Szkalka - jégkori formák
Komlóskáról videó
komlóskai telér tanösvény
Komlóska honlapja
Komlóska: adóparadicsom hajóflottával
Komlóska a facebookon
