Elhelyezés időpontja: 2016.05.22 12:52
Megjelenés időpontja: 2016.06.16 07:10
Utolsó lényeges változás: 2018.07.16 18:10
Utolsó változás: 2020.03.30 00:21
Rejtés típusa: Hagyományos geoláda
Elrejtők: skiccpausz
Felhasználó: skiccpausz Nehézség / Terep: 2.5 / 4.0
Úthossz a kiindulóponttól: 4300 m
Megtalálások száma: 75 + 1 egyéb, grafikon
Megtalálások gyakorisága: 0.3 megtalálás hetente
A COVID-19 koronavírus miatt kialakult járványügyi helyzet miatt, bizonyító erejű képpel megtámogatott, jelszó nélküli logot is elfogadok megtalálásként. A lényeg, hogy nem kell a ládához hozzányúlnod a jelszóért, elég csak egy fotót készíteni a rejtekről, illetve a környezetéről.
A 15 x 10 x 7 cm-es piros tetejű láda a sziklához vezető gerincen, az ösvény déli oldalán egy fa földközeli odvában, indokolatlanul sok kő mögött található.
A ládába TravelBug NEM helyezhető.
NFC tag a ládán. Olvasd le a mobiloddal!
További infók az NFC technológiáról itt.
Nagy Érdekes Szikla! Ha kedved szottyan még meg is mászhatod, csak ügyelj arra, hogy le ne pottyanj! Ideális sütkérezőpont, egy nyugis helyen!
A Sólyom-kő
2016 májusában a XXXI. Geocaching Fesztivál és Verseny egyik etapjaként futottam bele ebbe a csodálatos sziklaegyüttesbe. Nem volt kérdés, hogy ide ládát kell tenni! :) A vulkáni tevékenység miatt létrejött riolit sziklataréj gyönyörű kilátást nyújt a környező völgyek felett.
A riolit sziklataréj kialakulásáról
A Zemplénbe oly sok helyen megfigyelhető vulkáni utóműködések egyik eredménye, hogy a feltörő savas oldatok hatására helyenként a puha tufa kemény kőzetté alakult, ellenállóvá vált a felszíni erózióval szemben, így lepusztult környezetéből kiemelkedik.
A Sólyom-kő hegyoldalában a szürke színű, puha perlit kőzetből a barnás, rózsaszínes, kemény riolit sziklataréjok formájában preparálódott ki. A perlitet a helybéliek évtizedeken át, kisüzemi módszerekkel bányászták. Tovább a völgyben, az út mentén több perlitfejtő is található. N 48° 26,268' E 21° 24,363' [GCOOKO+Perlitfejtő] (A perlit gyöngyszerkezetű, nagy víztartalmú, kovasavas vulkáni üveg, mely a tufakúpok kráterein tört fel az utóvulkáni működések hatására. Az erózió következtében homokká esik szét, építőanyagként régóta használják.)
A lejtő felső részén elsősorban a víz végezte/végzi a perlit lehordását, s ezzel a sziklataréj folyamatosan felmagasodik, egyre hangsúlyosabbá válik.
Ehhez hasonló riolit sziklaképződménnyel találkozhatunk a Telkibánya feletti bizarr sziklatornyoknál, a Kutyaszorítónál, de ilyen riolittufára épült a boldogkői vár is.
Szirti sas
A Zemplénben költ néhány pár, egyébként inkább nyár végi kóborlóként, téli vendégként találkozhatunk vele. A magyarországi állomány a '80-as években kezdett kialakulni, további növekedése várható, bár ez elsősorban a környező országokban élő populációk helyzetétől függ. A fészkek közelében az erdészeti munkákat a pár nyugalma érdekében korlátozni kell. Az öreg madarak egész évben a revírjük környékén maradnak, a fiatalok kóborolnak.
A magas hegységek tipikus sasfaja, Eurázsia és Észak-Amerika jelentős részén előfordul a számára megfelelő élőhelyeken. Nálunk a zempléni párok fán költenek, de ahol lehetősége van rá, inkább sziklapárkányt választ. A fészket a pár közösen építi ágakból, gallyakból. Ennek a sasfajnak is korán kezdődik fészkelése, már március közepén a tojásokon ülhetnek a madarak. A zempléni párok általában egy fiókát nevelnek, néhány esetben volt két fióka, de mindkét fióka sikeres kirepüléséről nincs adat.
Leginkább közepes méretű emlősöket (pl. hörcsögöt, nyulat) és madarakat zsákmányol.
A Zemplénről
A hegységet hivatalosan Zempléni-hegységnek, a földtani irodalomban Tokaji-hegységnek nevezik. Ez utóbbi pontosabbnak tekinthető, mivel a hegység keleti fele található csak Zemplénben, a nyugati Abaúj területére esik, a névadó Zemplén település pedig ma Szlovákiában található.
Az Északi-középhegységhez tartozik. Legmagasabb hegyeként a Nagy-Milicet (895 m) szokták megjelölni. A 100 legmagasabb magyar hegycsúcs listáján 4 zempléni található.
Vulkanikus eredetű, kőzetanyaga riolit és andezit, illetve ezek tufája. A vulkánosság fiatalabb, mint az Északi-középhegység többi tagjáé, a miocén korszak végén alakult ki. Leglátványosabban fennmaradt vulkáni tevékenység tanújelét mutató hegye a Kopasz-hegy (Tokaji-hegy). Délkeleti és délnyugati része puha tufa, amelyet vastag lösz borít, ez a Hegyalja nevű híres szőlőtermő vidék.
Az egyik legjobb láda, amit valaha találtam. Gyönyörű napsütéses időben, csodás őszi színek kíséretében túráztunk ma. A Kőkapu környéki három kő ládát céloztuk meg. Igaz, kicsit szuszogós volt a ládához vezető út, de a látvány kárpótolt. A rejtek is remek, értékeltem, hogy nem kellett lemásznom a sziklák alá. Köszönöm a rejtést!
Ennek a ládának a megközelítését jól benéztem. A térkép alapján alig 50 méterre volt az úttól, ám mikor odaértem kiderült, hogy járhatatlan hegyoldalban kellett volna megtennem azt az 50 métert, legalább ennyi emelkedéssel. Ekkor néztem csak meg a javasolt megközelítést. A bringát hamar hátrahagytam, mert gyalog is elég volt felkapaszkodni a vadcsapásokon. A kilátás itt is kárpótolt a nehézségekért.
A leírást csak részben olvastam el, így meglepődtünk mikor 55 méterre a ládától a meredek hegyoldal volt mellettünk....irány fel! ...hipp- hopp,meg is lett.
Négynapos pünkösdi túra a gyönyörű Zempléni-hegységben, szebbnél-szebb és érdekes helyeken kitkat0123, Robogó és tabletta társaságában.
Nagyon szép erdei útvonalon érkeztünk a sziklához vezető meredek szakaszhoz, nem véletlen a 4-es nehézségű terep. Sokszor a lábunkhoz ért a kezünk a felkapaszkodáskor, de megérte a fáradtságot, mert fentről gyönyörű a szikla és a panoráma. Itt is alig lehet betelni a látvánnyal, olyan szép. A hegygerincen folytattunk utunkat a következő csúcshoz, a GCRUKO-hoz. Köszönet a rejtésért.
A rostallói parkolótól a megadott nyomvonalon ide jöttünk fel elsőként a nap során! Először a kilátóponthoz kaptatunk fel toronyiránt - közben gombászgatva -, majd miután kigyönyörködtük magunkat, leereszkedtünk megtekinteni a sziklaformációt! Skiccpausz eddigi geoládáit ismerve sejtettük, hogy jó hely lesz, de még a várakozásainkon is túltett a dolog! Minden oldalról körbejártuk, mielőtt megkerestük volna a rejteket, még a "dinótojást" is felkutattuk, ami amúgy valamiféle érctartalmú zárványnak tűnik.
Köszönjük szépen ennek a csodálatos helynek a bemutatását!
Zempléni nyárzárás elmaradt ládák felkeresésével. 8. állomás. (3. nap)
Rostallótól indulva kerestem fel a két szomszédos skiccpausz-féle követ és az ottani ládákat. Nem kellett csalódnom. A ládaoldal méltó a felkeresett helyekhez.
Naná, hogy megmásztam, nem is bírtam volna ki, hogy ne tegyem.
Nagyon szép ez a szikla. Annak idején a túlélőversenyen nem sikerült ide eljutnunk. Szerencsére most sikerült pótolni. A láda jó állapotban van, bár nem piros tetejű. Köszi a rejtést.
A lista az oldal alapbállításának megfelelően nem mutatja az összes bejegyzést (76 db), az összes megjelenítéséhez kattints ide.
Az alapbeállítást (25 db) felülbírálhatja a felhasználói beállítás, amelyet bejelentkezve a felhasználói adatok között tudsz megváltoztatni.