A Fogarasi-havasok a Déli-Kárpátok, és egyben Románia legnagyobb hegytömbje. 70 km-es hosszúságával és 40 km-es szélességével, hozzávetőlegesen 3000 négyzetkilométeres területével, számos 2400-2500 méter feletti csúcsával méltán vívta ki magának az Erdélyi Alpok címet.
Nyugati határát az Olt völgye képezi, keleten a Királykő és a Persányi hegység határolja, északon a Fogarasi-medence terül el, míg délen a Cimpulung, Bradetu, Arefu és Jiblea medencék határolják. A Fogarasi-havasoktól délre, mondhatni ezzel párhuzamosan húzódik egy alacsonyabb, mély völgyek szabdalta második hegylánc, amelyet a Jezer-Papusa, a Ghitu, a Fruntii és a Cozia hegységek alkotnak.
A Királykő és az Olt-szorosa (Vöröstorony-Ciineni) között több mint 70 km hosszúságban elterülő Fogarasi főgerinc központi részén a több tucat 2400-2500 m fölötti csúcs és az ezeket összekötő nyergek fűrészfogszerű láncolatban követik egymást. A keleten elhelyezkedő Lutele-csúcs (2176 m) és a nyugati Moasa-csúcs (2034 m) között, légvonalban számolt szinte 50 km hosszúságban a főgerinc magassága egyetlen alkalommal csökken 2000 m alá, az 1923 m-es Zirna-nyeregben.
A Kis-Galasescu és a Negoi-csúcs között a gerinc átlagmagassága 2450 m. Ugyanezen rész hegynyergeinek az átlagmagassága 2290 m, a legtöbbjük valamivel 2300 m fölött helyezkedik el. A főgerinc keleti és nyugati végződései lényegesen alacsonyabbak a központi részeknél.


A főgerincből úgy északi-, mint déli irányba számos mellékgerinc ágazik le. Az északiak többnyire párhuzamosak és viszonylag rövidek, nem haladván meg a 10 km-es hosszúságot. A központi részen, a Szombatfalvi-völgy és a Serbota-völgye között elhelyezkedő 12 mellékgerinc többsége nagyon keskeny és erősen tagolt a magasabb részeken, így csak hegymászók számára járhatóak, a megfelelő felszerelés használata mellett. Ezek közül a legfontosabbak a Muchia Dragusului, Muchia Zanoaga, Muchia Vistea Mare, Muchia Girdomanu, Buteanu-gerinc, valamint a Romániai sziklamászók téli próbakövének tartott Kis-Árpás gerinc.


A dél felé elterülő hegylábak sokkal hosszabbak, szélesebbek és szelídebbek, mint északi társaik, ezért itt a pásztorkodás és a legeltetés is elterjedtebb. Négy ezek közül meghaladja a 30 km hosszúságot és számos hegylábi mellékgerincben ágazik szét. A legfontosabb a Moldoveanu csúcsból leágazó Moldoveanu-Scarisoara-Picuiata gerinc, amely az összes dél felé induló hegyláb közül a leghosszabb, és a legnagyobb átlagmagassággal rendelkezik.


Vízrajzilag a hegység, a főgerinc irányából adódóan, két vízgyűjtő medencére osztódik: az Olt északon, észak-nyugaton és az Arges medencéje délen, dél-keleten. Az északi oldal folyóvizei rövidebbek és kisebb vízhozamúak, viszont Erdély, és egyben Románia legsűrűbb vízhálózatát képezik.
A déli irányba induló vízfolyások, a terep adottságaiból eredően hosszabbak és bővizűbbek, mint északi társaik. A hegység nyugati végén eredő patakok az Oltba, a többi az Arges folyóba ömlik.


A legnagyobb kiterjedésű a 4,65 ha-os Bilea-tó, a legmélyebb a Podragu-tó (15,5 m), a legnagyobb magasságban a Lacul Mioarelor (Bárányok tava) fekszik, 2282 m-en. A déli oldalon számos mesterséges tó található, melyek közül a legnagyobb a Vidra-tó.




Bilea-tó mellett leparkolunk,  N 45° 36,162' E 24° 36,820' 2041 m [GCLSPZ+parkoló] elindulunk felfelé a gerincen piros kereszt jelzést követve, majd felérünk a Paltin-nyeregbe itt már főgerincen a piros sáv jelzésen haladunk tovább a változatos, helyenként nehezebb láncos, szakadékos terepen. Beereszkedünk a Lajta-nyeregbe, majd kimászunk a Kis-Lajta csúcsra 2390 m. Innen újra ereszkedünk a Caltun (Kalcun) vagy Leszpez-tóig  N 45° 34,924' E 24° 34,400' 2154 m [GCLSPZ+Kalcun-tó]
Itt érdemes kicsit elidőzni, mert gyönyörű, mostoha időjárás esetén már egy új menedékkunyhóban is megpihenhetünk. Utunkat továbbra is a piros sáv jelzésen folytatjuk, majd elérjük az Asszony-hasadékot (Strunga Doamnei), sárga sáv jelzés.  N 45° 34,900' E 24° 33,757' 2304 m [GCLSPZ+elágazás] A szinte függőleges falon drótkötél segítségével jutunk fel, majd nem a Negoi felé vesszük az irányt, hanem ellenkezőleg és a kék sáv jelzésen haladunk tovább  N 45° 34,810' E 24° 33,612' 2313 m [GCLSPZ+2elágazás], hosszan ereszkedünk, majd harántolunk, majd ismét meredeken felfelé mászunk, egy idő után délnek fordul a kék sáv jelzés, de mi mászunk felfelé  N 45° 34,503' E 24° 33,980' 2246 m [GCLSPZ+letérő], csaknem 300 méter szintet kell kimásszunk. Közben belecsatlakozunk a piros kör jelzésbe,  N 45° 34,528' E 24° 34,123' 2378 m [GCLSPZ+piros kör], ami kemény meredeken felvezet a Leszpez-csúcsra 2517 m.
A láda jellegzetes háromszög alakú lapos szikla alatt. A sziklán piros kör jelzés található.
A Lespez csúcs alatti mélyedésben a Kalcun-tó búvik meg, partján az élénk színűre festett Leszpez menedékkunyhó áll. A gerincjelzés nem visz át a Leszpez és Kalcun csúcsokon, de róla le lehet őket fotózni, kiváló kilátópont. A Cornul Călţunului (Kalcun-csúcs) 2510 méter, 10 perc mászás, de megéri!
Miután megkerested a ládát és megpihentél folytathatod az utat a piros kör jelzésen a Piscu Negruig,  N 45° 33,375' E 24° 36,028' 1190 m [GCLSPZ+menedékház], majd vissza a transzfogarason a Bilea-tóhoz, de vissza is térhetsz a kék sávra, majd a pirosra és irány a Negoi.


Ha más úton szeretnél felmászni, meredeken, de rövidebb szakaszon, indulhatsz a Piscu Negrutól a piros kör jelzésen a Piscu Negruig,  N 45° 33,375' E 24° 36,028' 1190 m [GCLSPZ+menedékház] Ez egy déli útvonal, kaptatós, de varázslatos gerincen visz fel a csúcsra.
Jó túrát, szép időt!


450 Erdélyi túra, Kornétás kiadó
Erdély hegyei: Fogarasi-havasok


Muntii Nostri

http://muntii-nostri.ro/munte/muntii-fagaras/


Nemzeti parkká nyilvánította a román kormány az ország legmagasabb hegységét, a Fogarasi-havasokat. A kormány szerint a Fogarasi-havasok nemzeti park a romániai biodiverzitás leggazdagabb tartaléka lesz 27 féle élőhellyel, amely - a területén élő védett növények és állatok aránya tekintetében - "Európa Yellowstone-ja" lehet, írja az MTI.