Filmes doboz méretű, ragaszkodó típus, alacsonyan.
Kérlek, tollat vigyél magaddal!
A magas falak, tornyok, fák miatt a koordináták ugrálnak, hallgass a kesserösztönre!
Kérlek, ne feledd, hogy a rejtők önzetlen munkájáért a ládák gondos visszarejtése és az élménygazdag log a köszönet!
A láda mérete miatt utazókat sajnos
nem tud fogadni. Ilyen célra ajánlom a
TB Hotelt.
Megközelítés
A történelmi belváros forgalomcsillapított övezet, behajtás csak engedéllyel, ezért legjobb ha gyalog vagy kerékpárral jössz. Sajnos a városfal körül sehol sincs egy nagyobb hely, amire azt mondhatnám, itt érdemes megállni, itt biztosan találsz helyet.
Magyarország nyolc helyszíne szerepel az UNESCO illusztris Világörökség listáján. Ezek egyike a pécsi székesegyház környéke, pontosabban a római kori város, Sopianae ókeresztény sírkápolnái.
Az ókeresztény sírkápolnák
Pécs római elődje, Sopianae fontos kereskedelmi utak találkozásánál alakult ki. A város a IV. században élte virágkorát, miután Valeria tartomány polgári közigazgatási központja lett. A római város a mai belváros helyén terült el, így kutatása nehézkes, és ezért van az, hogy szinte minden belvárosi építkezésnél római romokba ütköznek. A III. századi paloták, fürdők, szentélyek, középületek (feltárt majd visszatemetett) maradványai és a IV. századi ókeresztény temetői kápolnák adnak információt a város egykori jelentőségéről.
Az északi és nyugati római provinciák késő római temetőiben általában nem volt számottevő mennyiségű kőből épített temetkezőhely. Sopianae ókeresztény temetőjének a sajátossága, hogy itt nagyszámú ilyen építmény koncentrálódott. Vannak köztük kisméretű, családi sírkamrák és nagyobb közösségi sírboltok. Fokozza különlegességüket, hogy egy részük belső tere festett, bibliai jelenetekkel és ókeresztény szimbólumokkal díszített. A figurális és ornamentális falfestések gazdagsága Róma katakombafestészetéhez mérhető.
A sírkamra a tehetősebb családok temetkezőhelye volt. A kétrészes építmény földalatti része a kripta, ahova az elhunytakat helyezték téglasírokba vagy ritkábban szarkofágokba. E fölé emlékkápolnát (memoria, mausoleum) emeltek, amely szertartások helyszínéül szolgált.
Az első sírkamrát a XVIII. sz. elején a mai Nagy Lajos Gimnázium udvarán találták, erről azonban csak feljegyzések tudósítanak. 1782-ben bukkant elő az első olyan ókeresztény emlék, a Péter-Pál sírkamra, amely a mai napig fennmaradt. Mára 16 sírkamrát, több száz sírt tártak fel és az azokból több ezer késő római tárgyat hoztak felszínre a régészek.
2003-ban létesült a
Cella Septichora Látogatóközpont, amelybe belépve nemcsak a névadó különleges alaprajzú és meglepően nagy méretű Hétkarélyos épület, hanem a Korsós sírkamra, a rendkívül díszes Péter-Pál sírkamra, a Nyolcszögletű sírkamra és a III. IV. XIX. XX. számú sírkamrák tekinthetők meg - 6 m-rel a mai talajszint alatt.
A látnivalók értelmezését jól segítik az érdekes kisfilmek. A labirintusszerű kiállítóhelyen, miközben belefeledkezünk az ókori csodákba, azért időnként érdemes felpillantanunk és az üvegfödémen kitekintve elhelyezni magunkat a XXI. századi térben.
Az újonnan kialakított látogatóközponttól alig 100 m-re 1975-ben bukkantak rá az
Ókeresztény Mauzóleumnak nevezett épületre
N 46° 4,689' E 18° 13,405' 150 m [GCPecs+múzeum]. Itt ma a felszín fölött láthatók a temetőkápolna falmaradványai, alatta pedig megtekinthetjük a nekropolisz eddig ismert legnagyobb sírkamráját, amelyet valószínűleg a 370-es évek környékén építettek. Az eredetileg három szarkofágot rejtő kripta falai festettek voltak. Az északi falon megmaradt freskósorozaton gyakori korabeli ókeresztény ikonográfiák találhatók: Ádám és Éva bűnbeesése, Dániel próféta az oroszlánok vermében, végül az életfa motívuma. A keleti falat Krisztus szimbóluma, a görög khí és ró (X és P) betűk ligatúrájából álló krisztogram díszíti.
Bár az egyetemes kultúrtörténet szempontjából a sírkápolnák bírnak nagyobb jelentőséggel, az átlagembert inkább a székesegyház épülete nyűgözi le. Pedig csodát látnál, ha a Cella Septichorába bemennél!
A székesegyház
A pécsi püspökséget Szent István király alapította 1009-ben. Valószínűsíthető, hogy a püspökség első templomaként valamely ókeresztény kápolnát használták, nemcsak Szent István idejében, hanem már korábban is! Források beszámolnak arról, hogy a salzburgi püspök 870-ben templomot szentelt itt.
Feltehetőleg az ősi épületet jelentős mértékben bővíttette I. Péter (uralkodott 1038-1041 és 1044-1046 között), akit ezért több forrás (tévesen) a templom alapítójának nevez. Orseolo Pétert ide is temettek.
1064 húsvétján ennek a templomnak a falai között juttatta kifejezésre Géza herceg (a későbbi I. Géza, uralkodott 1074-1077 között) Salamon királlyal (1063-1074) kötött békéjét és helyezte fel a koronát bátyja fejére. Kézai Simon krónikájából tudjuk, hogy az ünnepséget követő éjszaka hatalmas tűzvész támadt, amely során "a harangok lezuhantak a tornyokból". Tehát a templomnak ekkor már volt tornya és harangja is, nem is egy!
A tűzvész után valószínűleg csak I. László (1077-1095) uralkodásának első éveiben kezdődött meg az újjáépítés. A munkálatok közel egy évszázadon át folytak.
A tatárjárás idején, majd 1299-ben ismét tűz pusztított, a dóm tetőzete és mennyezete megsemmisült. Az ezt követő felújítás során boltozatot kaptak a mellékhajók és megépült a Fájdalmas Szűz és a Corpus Christi kápolna. A falakat gótikus falképekkel borították.
1543-ban a török sereg harc nélkül elfoglalta a várost. A törökök a székesegyház nyugati részét dzsámivá alakították, többi részében élelmiszert, hadianyagot raktároztak. Hitük nem tűri az emberábrázolást, ezért megcsonkították a domborműveket, lemeszelték a freskókat.
A töröktől való felszabadulás után (1686) mire nagyjából rendbe hozták a törökök és a beszállásolt német katonák pusztításait, újabb csapás érte a várost. 1704-ben először Vak Bottyán kurucai, majd három héttel később a Habsburg-párti rácok támadtak Pécsre. Ágyúgolyóiktól beszakadt a templom főhajójának boltozata. Öltek, raboltak, a két támadás során a lakosság harmada (1 007 fő) vesztette életét.
A XVIII. sz. elején a háborúk okozta sérülések kijavítása mellett lényeges átalakításokat is végeztek, például ekkor nyitottak a déli homlokzaton egy kaput.
A XVIII. sz-ban jelentkező statikai problémákat új kápolnák és teherhárító ívek építésével próbálták megoldani, de nem jártak sikerrel. 1805-re oly súlyossá vált a helyzet, hogy az épület teljes átalakítása mellett döntöttek. Az átépítésre a másik indok a templom egységtelen külseje volt. A különböző korokban végzett felújítások össze-vissza alakították az épületet, tornyai is különböző magasságúak voltak.
1805 és 1831 között Pollack Mihály egységes köntösbe foglalta az épületet, amely azonban ebben a formában alig 50 évet ért meg. Pollack a homlokzatokat klasszicista és romantikus stílusban alakította át. A tornyok kb. 40 méter magasak és bástyaszerűen záródóak lettek. Köztük a hosszanti oldalon mellvédfalat húzatott, ezzel hangsúlyossá téve a déli oldalhomlokzatot.
A nagyvonalú megoldás egy püspöki templomhoz méltó arculatot adott, azonban a statikai problémákat nem oldotta meg, ezért 1877-ben Dulánszky Nándor megyéspüspök megbízta Friedrich von Schmidt osztrák építészt, hogy a millenniumra készülve tervezze át a templomot úgy, hogy annak statikai gondjai megoldódjanak, és mind tömegében, alaprajzában és részleteiben is az Árpád-kori székesegyházra hasonlítson.
Az építkezés 1882-ben kezdődött meg a berendezés: oltárok, szobrok elbontásával, kiárusításával. 1883-ra már csak a négy torony visszabontott torzója állt, a teljes templomot lebontották, csupán a középkori alapfalak és az altemplom maradt meg. Évszázados művészeti értékek mentek veszendőbe.
Az új templomot 1891. június 22-én fényes ünnepség keretében, Ferenc József, a pápai követ és az egész magyar püspöki kar jelenlétében szentelték fel. A neoromán stílusban újjáépült székesegyház három hajós, kápolnasoros, sík mennyezetű és négy tornyos bazilika. Belsejének gazdag díszítése a historizmus jegyében született. A hajókban a falfestményeket az osztrák Karl Andreä és Moritz von Beckerath, a kápolnákban Székely Bertalan és Lotz Károly készítette.
Nagyjából ezt a XIX. század végi állapotot tükrözi a székesegyház mai képe. Igazi különlegessége a négy torony, amely jellemző volt az Árpád-kori nagyobb templomokra, de mára nemcsak a tornyok, a templomok is eltűntek (lásd pl. Székesfehérvár). Ismereteim szerint Európában középkori eredetű négytornyú templom a pécsin kívül jelenleg csak a bajor Bambergben áll. Története hasonló a pécsiéhez, érdemes utánaolvasni.
Hasznos információk:
Az ókeresztény sírkápolnák
nyitvatartása és
belépődíjak
A székesegyház
nyitva tartása és
belépődíjak
A pécsi püspökség egyéb pécsi látnivalói: püspöki palota, kincstár, kőtár, dzsámi
Szentmisék rendje a székesegyházban
Hátha érdekel:
Világörökségek aktuális listája (angol nyelven)
Magyarország világörökségi helyszínei
A bambergi dóm
Források:
Pécsi ókeresztény sírkamrák
Ládatörténet:
2002. 03.14-én
KiVi elrejtette a most bemutatott helyszínre a geocaching.hu 123. ládáját, ami Pécs első ládája és a második magyar mikroláda volt. Az utóbbi években a láda sokat betegeskedett, igen gyenge virtuálissá silányult, végül rejtője 2016. 10. 10-én megszüntette. Ez a láda 1772 megtalálást ért meg, átlagos értékelése 4,52 volt.
2016. 10. 18-án a megszüntetés miatt megjelent Strombus gondozásában, chuck-norway .com-os játékostárssal kooperációban a geocaching.hu-n az új láda.
2016. 12. 31.: Az október 18. óta immár harmadszor tönkretett ládát ismét pótoltam. Érdekes, hogy februártól októberig, amikor a láda csak a .com-on szerepelt, egyszer sem esett baja. :-(
2017. 08.01.: Tegnap kiderült, hogy a láda ismét eltűnt. Köszönöm, kedves ládatolvaj ezt a fél évnyi szünetet. Zalajaro és Bubuka segítségével pont múlt héten lett ismét egy pótládám, így ma volt mit újrarejteni és talán nem sok játékostárs keresgélt hiába.
2017. 12. 25.: Az eltűnt ládát pótoltam.
2018. 02. 13.: Az eltűnt ládát pótoltam. Sajnos most egy olcsóbb, egyszerű megoldással, mert nem bírom anyagilag.
2019. 02. 28. : Ládaellenőrzés. Minden rendben.
2019. 10. 23.: Ládaellenőzés. Doboz és logbook csere.
2020. 01. 01.: Ládaelllenőrzés. A ládát a rejtekétől 1 m-re, könnyen látható helyen találtam. Visszahelyeztem, ahova való.
2021. 10 28.: Az utóbbi 2 hónapban a teret fokozatosan megszállták a hajléktalanok, ami a láda eltűnését is maga után vonta. Jelenlétük olyan mértéket öltött, hogy az újabb és újabb rejtekhely ötleteimet is el kellett vetnem, mert mindenhova ráláttak vagy épp a paplanjaikat szárogatták a kinézett bokron vagy műtárgyon, az eldugott sarkot pedig más célra használták. Már a láda ideiglenes virtualizálásán vagy éjszaka zárt helyre történő rejtésén gondolkodtam, amikor ma megkönnyebbülve láttam, hogy megszűnt ez az áldatlan állapot. Ezért gyorsan újra is rejtettem a ládát a korábbi rejtekén.
2022. 10.: A láda környéke építési területté vált, legalisan nem megközelíthető, ezért betegre állítottam.
2023. 07. 26.: A Cella Septichora felújítása végre befejeződött, a ládát újrarejtettem.
