Elhelyezés időpontja: 2016.11.03 14:30
Megjelenés időpontja: 2016.11.06 12:11
Utolsó lényeges változás: 2016.11.06 12:11
Rejtés típusa: Hagyományos geoláda
Elrejtők: Maderspach Kommandó
Ládagazda: hegykoi Nehézség / Terep: 2.5 / 2.5
Úthossz a kiindulóponttól: 2200 m
Megtalálások száma: 180, grafikon
Megtalálások gyakorisága: 0.6 megtalálás hetente
A láda egy 19 x 13,5 x 6,5 cm-es műanyag doboz egy nagy fa tövében a hegygerincen. Figyelem: A ládától kb. 60 m-re található egy osztrák láda is!
MEGKÖZELÍTÉS
A Wohlmuth-kereszt a Soproni-hegységben, egy, a jelenlegi határtól légvonalban 250 m-re található csúcson áll. Autóval a volt mucki őrsig ( N 47° 38,985' E 16° 31,584' 511 m [GCwhl+Muck]) lehet felmenni. A ládát gyalog, vagy kerékpárral lehet megközelíteni.
A Büdöskútig ( N 47° 38,764' E 16° 30,805' 497 m [GCwhl+Büdöskút]) a zöld sáv jelzést, onnantól a határvonallal és zöld sávval párhuzamos jelzetlen utat kell követni. A forrástól 800 méter megtétele után egy nagy elágazáshoz érünk ( N 47° 38,427' E 16° 30,492' 470 m [GCwhl+kereszteződés]), ahonnan egy meredek füves út egyenesen a csúcson található kereszthez vezet.
A kereszttől csodás kilátás nyílik a soproni és a lánzséri hegyekre. Tiszta időben a lánzséri várat és a Pál-hegy hatalmas bazaltbányáját is lehet látni.
KI VOLT WOHLMUTH FERENC?
Wohlmuth Ferenc vértanú plébánost 1919. június 5-én a Komárom-Esztergom megyei Császáron végezték ki a vörösterroristák, ahol ma a templom előtt szobra is áll. Wohlmuth atya a Soproni-hegység déli lábánál található Sopronnyéken (Necknemarkt) született 1855. július 27-én. Gimnáziumi tanulmányait Sopronban kezdte, majd Győrött a bencéseknél folytatta, mint az egyházmegye gimnazista papnövendéke. 1881-ben a győri székesegyházban szentelték pappá. 1894-ben került a Komárom megyei Császárra plébánosnak, ahol 25 éven keresztül végezte áldásos papi tevékenységét, egészen a Tanácsköztársaság alatt bekövetkezett haláláig.
A Tanácsköztársaság "dicsőséges 133 napja" - mint mindenütt - itt is sok szenvedést okozott a császári népnek. Ezért nem lehet csodálkozni azon, hogy a nép alig várta, hogy megszabaduljon a vörösöktől. Június 4-én megváltozott a helyzet, mert Vérteskethelyre bevonultak a vörösök, és elfogták ellenfeleiket. Eközben híre jött annak is, hogy Tatáról 16 felfegyverzett vöröskatonát küldenek és egy a tatabányai bányászokból toborzott terrorkülönítményt, hogy a császári megmozdulást leverjék. Alighogy megérkezett a két különítmény, a vörösök vezetője, Lantos Bertalan elvtárs kijelentette, hogy a "csuhásnak lógnia kell". Lantos elrendelte az akasztófa felállítását is a községháza előtt. A falusi asztalos csak a katonai szuronyok kényszerítő hatása alatt volt hajlandó megácsolni a bitófát, amelyet a vörösök nagy ujjongással állítottak fel. A plébánost este 11 órakor a plébániára kísérték, ahol arra kényszerítették, hogy a plébánia megtakarított pénzét adja át nekik. Egész éjszaka őrizetben tartották, miközben ő a rózsafüzért hangosan imádkozta. Eközben a falu népét dobszóval kényszerítették arra, hogy a főtéren gyülekezzék. Még a gyermekek sem maradhattak otthon. A kiküldött bíróság 16 császári polgárra mondta ki az ítéletet. A vádlottakat egyenként 20-30 ezer korona megfizetésére ítélték, amit az elvtársak egymás között azonnal szétosztottak. Egyedül a papra várt a halálos ítélet.
A Budapestről kirendelt bíróság Csorna Miklós elnökletével Wohlmuth Ferenc plébánost golyó általi halálra ítélte. A kirendelt védő Szabó András enyhítést kért, mivel a golyó általi kivégzés túl hangos, inkább a csendes akasztást ajánlja. A bíróság az indítványt nagy röhögéssel elfogadta. Az ítélethirdetés után a plébános elbúcsúzott káplánjától, és arra kérte, hogy menjen vissza a plébániára, ne lássa az ő szomorú halálát. Ugyanúgy elbúcsúzott a népétől is. Ez a következőképpen történt: A plébános maga lépett fel a bitófa alá állított asztalra és onnét a székre. Miközben maga levetette a papi kollárét, a hóhérok a kötelet a nyakára tették és felszólították, hogy szóljon a néphez. A következőket mondotta: "64 esztendőt éltem, és ebből 25 évet szenteltem plébánosként a császáriaknak. Életem utolsó pillanataiban állok előttetek. Elmegyek, mert elveimért pusztulnom kell. Sokat dolgoztam értetek, hogy boldogok legyetek. Ezért csak imáitokat kérem. Isten veletek."
GC20SN teljesítése alternatívra sikerült, két napra és több részre bontva egyrészt az időjárás (illetve az annak köszönhető útviszonyok), másrészt a ládaszám optimalizálás miatt. A második nap mintegy 16 km lett a multi utolsó három pontjával, illetve három további útbaeső a ládával, melyek közül ez volt az első, ami legutóbb éppen "megúszta a megtalálást". Most jó felől közelítettünk.
Útközben, órákon át nem találkoztunk senkivel.
GC20SN volt a mai nap fővonala és ezalatt több láda láda is útba esett,vagy kis kitérővel megtalálható volt,így ez is meglett.Elég feltűnő a rejtés,de ha az itteni com-os megmarad azzal a rejtéssel,akkor ez is.
Megtaláltuk egy kemény, 23 km-es hótaposós túra során, amit egy muraui síelés meghosszabbításaként követtünk el. Már reggel szakadt a hó, és ez a nap folyamán sem nagyon csitult. Először elvétettem az utat és a kereszt alatt lévő dózerúton indultunk el, aztán amikor rájöttem a tévedésre, inkább toronyiránt felcaplattunk. A láda mellett egy csapat szarvas időzött, akik sétődötten és gyorsan távoztak. :) A hófúvás miatt ki kellett ásni a dobozt, de végül meglett. Köszi a pontot.