WAP: Hagyományos 12x8x5 cm-es konyhai doboz, az őrtorony mögötti fasorban, egy nagyobb fa ölében.

---

A ládába TravelBug nem helyezhető.

---

Az őrtorony megközelítése

A hely a Vigántpetendet Nagyvázsonnyal összekötő út kanyargós szerpentinje mellett helyezkedik el. Parkolni közvetlen az őrtorony mellett lehet:  N 46° 57,879' E 17° 38,529' [GCRORT+Parkoló]

A láda egy 12x8x5 cm-es hagyományos konyhai doboz. Az őrtorony feletti fasor egyik tagjának tövében.

A római őrtorony

Geoládánk tárgya, a 2016 szeptemberében átadott Római őrtorony az itt áthaladó római kori kereskedelmi útvonalnak állít emléket.

A fontosabb kereskedelmi útvonalak közül az egyik közvetlenül a Balaton északi partján haladt nagyjából Szigligetig, majd a Szigliget és Keszthely közötti mocsarasabb területnél az út északabbra futott fel; a másik pedig a Bakony lábánál, illetve enyhébb lejtőin vezetett a Veszprém-Nagyvázsony-Tapolca vonalon, és ez az út része a Poetoviotól Sallán és Gorsiumon át Aquincumba haladó főútvonalnak. (romaikor.hu)

A kilátás gyönyörű, közel 180 fokos panoráma fogad. Jobbról balra: Négyszögletű kerek erdő, Taliándörögd, Vigántpetend, Kapolcs, a völgyön keresztül látható Hegyesd csúcsa, Szentjakabfai hegy

Vigántpetend története

Vigánt falut először 1236-ban említi oklevél. Vigánt Árpád-kori birtokosa a veszprémi káptalan. 1338-ban felosztották két birtokos között. A keleti részt kapták a nemesek, amit később Nemes Vigántként említenek. A nyugati felét a káptalan kapta. Ebből lett később Pór Vigánt, mely később Petend határába olvadt be. 1672 után lakatlan a falu, az 1750-es években kezdik újra benépesíteni. Ekkor térnek vissza a nemesek is.

(Zala-)Petend neve 1333-ban tűnik fel először. Az egykori hadiút mentén a Bakonyt és a Balaton-felvidéket elválasztó Eger-patak völgyében fekvő település. Petend első birtokosa a veszprémi káptalan. 1520-tól a Gyulaffy család, később pedig az Esterházyak uralják. E családok birtokain virágzó mező- és erdőgazdálkodás folyt. 1500 és 1700 között többször elnéptelenedik. Az 1700 évek elején újra benépesedik. Petend tiszta jobbágyfalu. Lakossága katolikus, anyaszentegyháza 1751-ben alakult. Az 1760-ban épült katolikus templom építtetője Eszterházy Károly egri püspök, a család híres építészének, Fellner Jakabnak tervei alapján. A településnek 1750-től tanítója van. Határa nagyrészt az előbb említett Esterházyaké és Zichy Pálné grófnőé.

A két falut, Vigántot és (akkor már) Zalapetendet 1938-ban egyesítették Vigántpetend néven. A huszadik századi körzetesítések több ízben is társközségi létre kényszerítették. A falu azonban mindenkor bizonyította, hogy élni akar. Jelzi ezt az öreg iskola is, mely 1976-ban látott utoljára diákot, jelenleg környezetvédelmi oktatóközpontként működik. (Független Ökológiai Központ) A csórompusztai egykori gazdasági épület ma a Magtárstúdió fiatal munkatársainak alkotóhelye. Az ő terveik alapján készülnek a Művészetek Völgye Fesztivál kiadványai, grafikai anyagai. A 80-as évek végén itt kezdődött el a Fesztivál.

Vigántpetend nevezetességei

Legfőbb nevezetessége a katolikus templom, melynek 2010-ben ünnepelték a 250. évfordulóját. Erre az évfordulóra gyűjtést szerveztek a templom teljes felújítására. N 46° 57,705' E 17° 37,441' [GCRORT+Templom]
A másik nevezetessége a harangláb, melyet az 1700-as években az akkor főleg evangélikusokból álló vigántiak állítottak maguknak.. N 46° 57,833' E 17° 37,748' [GCRORT+Harangláb]
Vajai-ház: a régi parasztházból kialakított múzeumban több száz éves bútorok is találhatók, melyeket főleg a faluból gyűjtöttek össze. N 46° 57,882' E 17° 37,692' [GCRORT+Vajai-ház]
A templom mögött található a Tókert. Itt tartják a Művészetek Völgye vásárát.

Forrás: Vigántpetend a Wikipédián