---

A multiláda 4 pontos, az első 3 ponton jelszórészleteket találtok az információs táblák alján lévő lapokon (egy szó), a 4. ponton található a láda a jelszó utolsó részével, a kis-Dunaág partjához közel egy mesterséges tárgy alatt. A jelszó a 4 pont szavai sorrendben (1-4 pont) egybeírva.

KÉRÉSEM, HOGY ÚGY REJTSÉTEK VISSZA, HOGY A KÖVETKEZŐ MEGTALÁLÓ IS EGYSZERŰEN KI TUDJA VENNI!
ILLETVE A LÁDÁT REJTŐ OBJEKTUMRA KÉREM, HOGY VIGYÁZZATOK!

1. pont N 47°01,944' E018°57,138'

2. pont N 47°02,044' E018°57,354'

3. pont N 47°01,788' E018°57,568'

4. pont N 47°01,604' E018°56,956'

---

A ládába TravelBug Még nem helyezhető.

---

Megközelítés

Autóval
A 6-os főútvonalról Rácalmás településre lekanyarodva az út vonalvezetését követve a parkoló koordinátái a Nagy-szigetre átvezető híd elé vezetnek.

Parkolás
A szigetre átvezető híd előtt, murvás parkolóban. A parkolás ingyenes.  N 47° 1,672' E 18° 56,975' 120 m [GCRNAT+Parkoló]

Autóbusszal
Dunaújváros autóbusz-pályaudvaráról induló helyközi buszjárataival is könnyedén megközelíthető a sziget, Rácalmáson a negyedik megállónál kell leszállni, a Pomóthy áruháznál (Széchenyi tér). Innen 15 perces sétával elérhető a szigetre átvezető híd.

Multi pontok

A hídon átkelve a szigeten szembe találjuk magunkat a sziget térképével. Innen balra elindulva közelíthetjük meg az 1. pontot a turistajelzést követve.

FIGYELEM! A sziget egész területe természetvédelmi terület.

1. pont:  N 47° 1,944' E 18° 57,138' 123 m [GCRNAT-1]
Itt információt kaphatunk a keményfás ligeterdőről, a szigeten található növénytársulásokról, illetve magáról a növényekről is. Az útvonalon továbbhaladva érhetjük el a 2. pontot.

2. pont:  N 47° 2,044' E 18° 57,354' 123 m [GCRNAT-2]
Az ártéri tanösvényen végighaladva megfigyelhetjük a mocsár élővilágát, információt kaphatunk a mocsári állatokról. Itt érdemes a fahíd végén egyenesen továbbhaladni, az ösvényen pár méter megtételével kijutunk a Dunához. Nézelődést követően vissza a hídon érhetjük el a 3. pontot.

3. pont:  N 47° 1,788' E 18° 57,568' 123 m [GCRNAT-3]
Ezen a ponton a Duna vízjárásáról olvashatunk. A madárles oldalán lévő jelzőcsík megmutatja, hogy a nagy árvizek idején milyen magasságban hömpölygött a Duna vize. Ha az információs tábla mögött balra elhaladó kis ösvényen kitértek kicsit, páratlan élménnyel lesztek gazdagabbak, az érintetlen erdőt csodálhatjátok meg, gazdag állatvilág mellett. Ezt követően visszatérés a 3. pontra, innen a madárlessel szembeni úton haladva, az út végén balra fordulva visszatérünk a hídra.

4. pont:  N 47° 1,604' E 18° 56,956' 123 m [GCRNAT-4]
A kis-Dunaág partján egy mesterséges használati tárgy takarásában találjátok a ládát. A hátsó részénél keressétek. A jelszó egy laminált lapon van a doboz aljában. Kérlek ne vedd ki, ne vidd el.

Rácalmási Nagy-sziget természetvédelmi terület

A Rácalmási Nagy-szigetet Baja Ferenc környezetvédelmi miniszter 1996-ban, a Magyar Közlöny XXX. számában megjelent, 5./1996-os számú rendeletében nyilvánította országosan védetté. A védetté nyilvánítás célja az volt, hogy megőrizze a Nagy-sziget egyes helyein megmaradt, a Duna árterére jellemző erdőtársulások maradványait, valamint az ezekben élőhelyet találó védett, lágyszárú növényeket, és megfelelő szaporodó- és táplálkozóhelyet biztosítson az árterekre jellemző védett állatfajoknak.

Rácalmási Nagy-sziget

A sziget a Duna 1582-es és 1588-as folyamkilométere között fekszik. Nyugatról a 80-100 méter széles Kis-Dunaág, keletről pedig a Nagy-Dunaág határolja. Keleti oldalán zátonyszigetek helyezkednek el. A Nagy-sziget erdőterülete mintegy 200 hektár. A zátonyszigetek összesen kb. 100 hektáron fekszenek. Az ezekhez tartozó vízfolyások területe 83 hektár, az összes védett terület 383 hektárnyi nagyságú.
A sziget jelenlegi növénytakarója már nem nagyon hasonlít az eredetihez, de egyes helyeken még megmaradtak az ártérre jellemző erdőtársulások. A nagy területekre kiterjedő, tarvágásos erdőhasználat, a nemes nyár nagymérvű telepítése eltüntette a korábban volt értékes erdőket, az eredeti erdőállomány aránya 20 százalék alá csökkent. Ezt a szigeten sétálva szabad szemmel is tapaszthatjuk.

1996-óta a Duna-Ipoly Nemzeti Park előírásai alapján történik a gazdálkodás, újra hagyományos ártéri erdőtelepítés folyik a szigeten.

Ártéri gyümölcsösök

Ahogyan azt a falu neve is jelzi, a szigeten régen igen jelentős gyümölcstermesztés folyt. Az ártéri gazdálkodás egyik hagyományos ága a gyümölcstermesztés, a szigeten kezdetben a helyben növő vad alanyokat oltották be nemes vesszőkkel, így a gyümölcsfák a ligetes ártéri erdővel elegyesen álltak. Később a falu tehetősebb földbirtokosai a fáktól teljesen megtisztított területeket nemes csemetékkel telepítették be, nagy ártéri gyümölcsöskerteket létesítve.

Az idősek szerint a múlt század elején a szigeten több, mint 60 fajta alma termett (Nyári fontos, Téli piros pogácsa, Téli arany parmen, Bőralma), továbbá papkörte, vilmoskörte, kieffer körte, a besztercei szilva és dió termesztésére emlékeznek vissza. Mára ezek a gyümölcsösök megszűntek, de egyes, máshol nem honos fajták továbbra is fellelhetőek a szigeten, ezért fontos védelmük.

A sziget növényvilága

A komolyabb értéket a magasabb fekvésben elhelyezkedő keményfás erdők képviselik. A tölgy-szil-kőris ligeterdőkben a kocsányos tölgy, a magas kőris, és a vénic szil mellett elegyként megtalálható a virágos kőris, a mezei szil, a madárcseresznye, a kis levelű hárs, a zöld juhar és a mézgás éger is.

A cserjeszintben megtalálható a húsos som, a veresgyűrűs som, a csíkos kecskerágó, a kányabangita, a fekete bodza és az egybibés galagonya. A fák törzsére felfut az iszalag és a vadkomló.
Fontosabb lágyszárú növények a gyöngyvirág, a medvehagyma, a hóvirág, a saláta boglárka, az orvosi salamonpecsét, a szagos müge, a tavaszi tőzike, a nyári tőzike, a fekete nadálytő és az erdei pajzsika.

Állatvilág

A sziget természeti értékét növeli a gazdag állatvilága. A Nagy-sziget eredeti állapotban megmaradt területei és viszonylagos háborítatlansága hozzájárult ahhoz, hogy a szomszédos környezettől eltérő fajokban és egyedszámokban gazdag állatvilág maradt fenn.
Az emlősök közül megtalálható itt a hermelin, a molnárgörény, a mókus, az erdei pele, az európai sün, számos denevérfaj, a borz és a védett vidra is.

A Dunában előforduló valamennyi halfaj képviselőjét is sikerült fellelni. A védett fajok közül a réti csík, a kecsege, a német buco és a lápi póc fordul elő. Kétéltűek közül a tarajos gőte, a barna ásóbéka, a barna varangy, a zöld varangy valamint az erdei béka egyedei is megtalálhatók. A Nagy-sziget hüllői a fali és fürge gyík, erdei és vízisikló. Az ártéri kiöntésekben a mocsári teknős is előfordul.

A madárvilág a legszínesebb. táplálékban gazdag holtágak és öblök változatos madárvilágot fogadnak be. A Nagy-szigeten jelenleg is 92 különböző madárfajta fészkel és több mint 50 további látogatja rendszeresen. A türelmesebbek olyan ritka gázlómadarakat is megcsodálhatnak, mint a szürke gém vagy a fekete gólya. Madárvonuláskor a szigetek több száz fős réce- és lúdcsapatoknak nyújtanak ideiglenes lakhelyet. A szigeten olyan fenséges ragadozó madarak is megtalálhatóak, mint a rétisas, a halászsas vagy akár a kerecsensólyom. Olyan értékes, védett fajokat sikerült beazonosítani a Nagy-szigeten, mint a barna kánya, kislile, a billegető cankó, a füles kuvik, a fekete harkály, a réti tücsökmadár.

Tanösvény

A Nagy-szigeten két kiépített hosszabb és rövidebb túraútvonalon kialakított tanösvény várja a kirándulókat. A nyugalmat árasztó erdei sétautakon 17 színes, nagyméretű információs táblával ellátott állomás ad részletes útmutatást a szigetről, a Dunáról, az élővilágról, az ember tudatos jelenlétéről, Rácalmás történetéről.

Bizonyos megállóknál a természetbe illeszkedő esőházakban és madárvártákban végezhetnek megfigyeléseket vagy pihenhetünk meg. A mélyebben fekvő ártereken és mocsaras területeken pallós cölöphidak vezetnek át. Így a sziget élővilágának szinte minden területét száraz lábbal kényelmesen járhatjuk be.

A tanösvény segítségével kitűnő képet kapunk a sziget csodálatos adottságairól, megismerhetjük a csak itt honos állat- és növényfajokat. A szigetet bejárva páratlan élménnyel leszünk gazdagabbak, a Kis-Duna a világtól elvágott holtágaival, romantikus motívumaival mindenkit azonnal rabul ejt.

Források
Szalai Árpád: Rácalmási örökségünk c. könyv
Jankovich Kúria
Rácalmási Városvédő és Szépítő Egyesület