---

A ládába TravelBug helyezhető.

---

A rejtés

Nagycserkesz - Tamásbokorban, az intézői udvarház előtti fatönkben található a láda. A ládánál állva, körbenézve az egykori tanyabokrok tipikus képe látható. A rejtésre a házban lakó Tamás család is rá-rápillant. (Érdekes egybeesés, hogy a tamásbokori intézői házban épp a Tamás család lakik ma.)
Ez a láda önállóan is kereshető, de része a GCTIRZ ládának, amely a tirpákok XVIII. századi vándorlásának állít emléket. Ezért fontos, hogy megjegyezd ennek a ládának a jelszavát. Minden rejtés önállóan működik egy-egy pontért. ( GCTIR1, GCTIR2, GCTIR3) De a ládákban található jelszavak egyben jelszórészletek, amelyből a záróládának a jelszavát, a ládák sorrendjében egymás mellé rakva, megfejtheted.

Furcsának tűnhet e láda, hogy a kesser a fél országot bejárja, mire az i-re és oldalára pont kerül. De ha ezen oldalba szemed és elméd belemerül, belátod, hí be nagy út volt az, amire egy maroknyi ember, a semmire nem tartott tirpák ráhágott. Mert ma szitok és átok, ha valaki tirpáknak nevez, de ki tirpák az ezen bőszen nevet és büszkén viseli, őrzi az apai nevet. Kérünk hát vándor, menj végig az úton, hol már szekér nem zörög, marha nem kolompol, de itt indult neki néhány család, hogy várost építsen hitből és homokból.

Történelem

Hölgyeim, uraim, díszes sereglet! Kezdem hát sorát e dicső történetnek! Van annak több mint kétszázhatvan éve, hogy grófunk, Károlyi gróf egy szép nap arra kéle, hogy a nyírségen a földet ne csak a homok s a szél járja, legyen ott dolgos kéz, s legyen gazdája. Gondolta hát a föld akkori ura, kinek e föld csak kisebb vagyona, hogy ha helyben rátermett ember nem terem, jöjjön máshonnan, de végre itt legyen. De vajon ki az, kit Károlyi gróf 1753-ban rábír a hosszú útra? Hogy, hogy nem, rátalált a békési tótokra, hogy legyen Cserkesznek népe és megannyi bokra.

Ahová...

A szabolcsi megyeszékhely, Nyíregyháza szomszédságában fekvő, jelentős külterülettel rendelkező községről nem lehet egyértelműen állítani, hogy állandóan lakott település lett volna. A mai Nagycserkesz község határában 1312-ben azonban oklevelek említést tesznek egy Szunyor nevű faluról. A Kállayak birtokaként 1427-ben utoljára sorolják fel az időközben elnéptelenedett, pusztává vált települést. A Báthory család birtokai közé 1433-tól tartozott.

Ahogy...

Az elnéptelenedett területre 1753-ban érkeztek szlovák telepesek, s bokortanyák létrehozásával egyedülálló településformát alakítottak ki Magyarországon. Ekkor Nagycserkesz környékének történelme összefonódik Nyíregyháza történelmének egy részével. Károlyi Ferenc elhatározza, hogy új telepeseket hoz Nyíregyházára. 1752. április 28-án hagyta jóvá a vármegye a telepítést. A Nyíregyházával nyugat felé határos Cserkesz pusztát jelöli ki a település helyéül. Az áttelepülők Szarvasról és környékéről Petrikovics János csizmadiamester invitálására költöznek át.

Akik...

Mintegy 300 család érkezett ebben az időben. A századfordulón az első telepesről elnevezve jöttek létre a bokortanyák, az ország a mai napig szinte egyedüli településformájaként. A szorgalmasan dolgozó "tirpák" lakosság rohamosan gazdagodott, később munkaerő hiányában újabb áttelepülésre toboroztak a módosabb, gazdag Nógrád, Hont és Gömör megyékből. Ez az áttelepülés az 1900-es évekig folyamatosan történt.

Azóta...

Az 1946-48 között - a csehszlovák és magyar kormány között kötött csereegyezmény alapján az itteni szlovák lakosságból több család kitelepült a csehszlovákiai lévai járásba, és helyükre az érsekújvári járás magyar lakosságból ugyanilyen számú családot telepítettek át. Ez sokat változtatott az addig foglalkozásában, vallásában és nyelvében szorosan összetartozó nép életén. A mai község két központi tirpák bokortanya (Bundás bokor és Sipos bokor) összevonásával jött létre, és az azt körülvevő 16 különálló bokortanyával együtt 1952 óta alkot önálló települést.

A település honlapja

Közelben lévő ládák: GCBENE