1. és 2. pont: fa csipesz vékony faágra csippentve, 1 méter felett mindkettő.
3. pont: egy kicsit más mint a többi, mintha kormos lenne.
A ládába TravelBug
nem helyezhető.
Megközelítés
1. Autóval: A Küküllő majd a Mátis Kálmán utcán keresztül éred el a kijelölt parkolót. Itt a házak között tudsz parkolni, pár méterre a kápolnától akár:
N 46° 54,030' E 19° 41,095' 115 m [GCKHZS+Parkoló]
2. Ha tömegközlekedéssel érkezel, akkor a 6-os és a 28-as buszt ajánlom. Mindkettő a Széchenyi térről indul, és a Boldogasszony téri iskolánál kell leszállni. Innen két perc a kápolna
N 46° 54,051' E 19° 41,067' 120 m [GCKHZS+Megálló]
Fontos információ !
Temető nyitvatartás:
Május 1-től november 6-ig: 6:00-tól 20:00-óráig
November 7-től április 30-ig: napkeltétől napnyugtáig.
A Szentháromság kápolna
A több mint 300 éves Kápolna több mint 240 évig a temető kápolnájaként működött, 1722-ben épült barokk stílusban a kecskeméti lakosú Nyéki Szabó István adományából. Az Árpád krt., Küküllő u., Mátis Kálmán u. által határolt területen, kis dombon, szabadon álló, nyolcszög alaprajzú épület, ívelt teteje fölött sátortetős lanternával. Oldalai tükrös kialakításúak, nyolcszög alakú ablakokkal, illetve vakablakokkal. Árpád krt. felőli oldalán található, félköríves záródású bejáratához lépcsősor vezet, vasajtaján évszám: 1865, fölötte félköríves záródású, üres szoborfülke.
A Szentháromság kápolna körbeépült, 1967 és 69 között teljesen felújították, és 1998-ig fiókkönyvtárként üzemelt, amikor is a katolikus egyház visszakapta, azóta üresen áll. Az utóbbi időkben újból kápolnaként működik, alkalomszerűen tartanak itt szentmiséket.
A beépítettség illetve a mugli veszély miatt itt már nincs multipont, de érdemes kívülről megtekinteni.
A Szentháromság temető
Ez a háromállomásos multi emléket kíván állítani Kecskemét egyik legrégibb temetőjének a Szentháromság temetőnek, amit helyenként a kecskeméti Házsongárdként is említenek. Itt helyezték végső nyugalomra a város híres szülötteit, így: Katona Józsefet, Mathiász Jánost, Hajagos Illést, Kada Eleket, Hornyik Jánost, és Horváth Dömét. Más híres kecskeméti családok sírboltjai is megtalálhatók a temetőben.
Katona József síremlékét 1963-ban átszállították a felszámolásra ítélt Szentháromság temetőből az új Köztemetőbe.
2018-ban több esemény is érintette a már lezárt temetőt. A 650 éves Kecskemét helytörténeti szempontból érdekes helyszíne pályázaton elnyert jelentős összegből megújul. A temető infrastruktúráját fejlesztik, illetve sor került I. világháborús emlékhely felújítására, helyreállítására és látogathatóvá tételére. A sírkert emlékhely lesz, a temető két kapujánál emlék- és információs táblákat helyeznek ki.
A Szentháromság temető több mint kétszáz éven át volt a város katolikus temetője. A temető nevét az 1721-1722 (más források szerint 1709-1710) körül épült Szentháromság kápolnáról kapta. Megnyitásának közvetlen oka az 1739-1740-es pestisjárvány volt, amelyben 6000 fő, azaz a város korabeli lakosságának harmada esett áldozatul. Ekkoriban a temető még a város határán kívül helyezkedett el. A járványt követően a temetőt 38 évre lezárták.
1778-ban a Helytartótanács rendelete értelmében lezárták a város belső temetőit, és ismét megnyitották a Szentháromság temetőt. A következő száz évben kétszer került sor a sírkert területének bővítésére: először 1815-1816-ban, majd 1865-ben.
Kezdetben a sírkert szakrális központja a névadó Szentháromság kápolna volt, e köré temetkeztek a város jelentősebb polgárai. A XIX. század végén rendeletben tiltották meg, hogy az elhunytakat a saját lakhelyükről kísérjék a temetőbe, és a temetőket halottasház építésére kötelezték. Ekkor alakult ki a temető ma ismert "központja", 1886-ban épült meg a ravatalozó, majd 1894-ben a Kálvária és a Ferenczy mauzóleum, 1904-ben pedig a Farkas kápolna.
A temető legnagyobb kiterjedését a húszas években érte el, de az időközben felépült máriavárosi vasútvonal miatt további bővítése lehetetlenné vált. A temetőt 1964-ben zárták be.
Érdemes megcsondálni a temető bejáratának kovácsoltvas díszkaputját, melyet Tiringer Ferenc aranykoszorús lakatosmester készített, aki gyönyörű kapukat, ajtókat, díszeket, kilincseket készített számos kecskeméti épületre !
A temető bejárata
N 46° 54,035' E 19° 41,049' 118 m [GCKHZS+kovácsoltvas kapu]
A hősi temető
A Szentháromság temető egyik legszebb emlékhelye az 1927-ben létesített I. világháborús katonai temető. A 363 kis kőkockából álló kompozíció mindegyik sírján ugyanazok az adatok (név, rendfokozat, születési és halálozási év) szerepelnek.
A Szentháromság temetőben nyugvó katonák, nem kecskemétiek, illetve nem is a környéken elesett katonák, hanem a Kecskeméten működő tartalék hadikórházban elhunytak. A katonák több különálló alakulathoz tartoztak, és meglepően sok a nem magyar nemzetiségű (a legtöbb külföldi katona cseh származású), de a sírköveken magyarosított névalakok olvashatók. Külön érdekesség, hogy a Kecskeméten meghalt ellenséges (szerb, illetve olasz) katonák számára nem készült fejfa. A hősi temető 1939-ben kiegészült Imre Gábor szobrával.
Az emlékhelyet 2018 tavaszán teljes mértékben felújították. A 363 darab I. világháborús hadisíron elhelyezett sírkövet lecserélték új gránit síremlékekre, és a hadisírok és emlékmű közötti sétáló utakat felújították.
1. pont - Hősi temető és a Kubányi-Hegedűs család síremléke
N 46° 54,016' E 19° 41,058' 118 m [GCKHZS-1]
Ferenczy Ida mauzóleuma, Kálvária tér és információs tábla
A temető ún. Kálvária terén található a Ferenczy család sírboltja, ahol végső nyugalomra helyezték a család leghíresebb szülöttjét, Ferenczy Idát is, aki Erzsébet királyné (Sissi) társalkodónője volt 34 évig. Ez idő alatt "őrangyala volt a nemzetnek", de nem feledkezett el szülővárosáról, Kecskemétről sem.
Vecseszéki Ferenczy Ida Krisztina Veronika 1839-ben látta meg a napvilágot Kecskeméten, Ferenczy Gergely és Szeless Krisztina hat gyermeke közül negyedikként. A kisnemesi sorból származó Ferenczy Ida hamar kitűnt környezetéből intelligenciájával és azzal, hogy saját erejéből, autodidakta módon gyarapította tudását.
Erzsébet császárné 1863-ban határozta el komolyan, hogy magyarul kezd tanulni, ezért olyan kísérőnőt keresett, akivel ezen a nyelven tud beszélgetni. A legenda szerint Deák Ferenc ajánlására választotta Ferenczy Idát maga mellé társalkodónőnek. Erzsébet királyné azonnal megszerette Idát, így írt róla: "Ida nekem nem felolvasónőm, Ida nekem barátnőm!" Ferenczy Ida nagy szerepet játszott abban is, hogy a császárné közvetlen levelezést tudott folytatni több híres magyar közéleti személlyel, többek között Jókai Mórral, Deák Ferenccel, ez diplomáciai szerepet játszott a kiegyezés elérésében.
Szülővárosával való kapcsolatait soha nem szakította meg. Adományaival hosszú éveken át segítette a kecskeméti rászorultakat, és végrendeletével 1000 aranykoronát hagyott a város szegényeire. 1928-ban hunyt el az osztrák fővárosban. Holttestét - végakaratát követve - hazahozták Kecskemétre, koporsóját a kecskeméti Szentháromság-temetőben helyezték örök nyugalomra a Ferenczy család sírboltjában.
Kecskeméten óvoda és utca is őrzi a nevét.
Ma a mauzóleum csak kivételes alkalmakkor látogatható, legutóbb Ferenczy Ida halálának 90. évfordulója alkalmából tartott megemlékezésen.
Érdemes megtekinteni a mauzóleum közvetlen közelében található 1896-ban épült 14 stációs műemlék kálváriát, melyet 2010-ben újítottak fel.
A kálváriánál és a mauzóleumnál rendszeresen tartanak megemlékezéseket és vezetett "műemléktúrákat" illetve közadakozásból, civil kezdeményezésre újultak meg nemrég. A temetőgondnok beszélgetésünk során elmondta, hogy a vandáloktól próbálják újra meg újra megvédeni a műemlékeket, ezért az óvatosság. Sajnos a mauzóleumot teljesen körbekerítették és lezárták, így jelenleg nem látogatható.
2. pont - Ferenczy Ida mauzóleuma, Kálvária tér és Információs tábla
N 46° 53,898' E 19° 41,142' 118 m [GCKHZS-2]
N 46° 53,859' E 19° 41,110' 118 m [GCKHZS+mauzóleum]
N 46° 53,859' E 19° 41,123' 141 m [GCKHZS+kálvária]
Daróczy család síremléke
A 260x200cm-es síremlék egy kapukeretet ábrázol, amelyben egy angyal áll, égre emelt tekintettel. Daróczy János a Zrínyi Miklós 7. honvéd gyalogezred főhadnagya volt.
3. pont - Daróczy család síremléke
N 46° 53,969' E 19° 41,008' 118 m [GCKHZS-3]
Források:
Szentháromság Temető Kecskemét
650 éves Kecskemét
Élet a régi Kecskeméten
Kellemes időtöltést és sikeres ládavadászatot kívánok!
Pótjelszavak fémlapokon:
1. pont: N 46° 53,995' E 19° 41,065' - Talajszint közelében.
2. pont: N 46° 53,923' E 19° 41,123' - Fény keresztnél (napi ima).
3. pont: N 46° 53,972' E 19° 41,000' - Talajszint közelében.
Ládatörténet:
2018.10.04. : Ládaellenőrzés. 1.pont megerősítve, a lapocska megvolt, csak lepottyant. 2.pont továbbra is szabadon megközelíthető, a kis fiola becsúszásvédett lett. 3. pont még mindig megvan, derékmagasságban.
2019.03.31. : Ládagyógyítás. A 2. pontot pótoltam, a 3. pontot rendbetettem. Minden rendben, kereshető.
2019.07.12. : Ládagyógyítás. a 3. ponton végképp megsemmisült a láda, így új helyen új formában újrarejtettük.'
2020.12.26. : Köszönöm Dr. Lada, Piroska és Kitkaték ládagyógyítását.
2025. 1. 6. : A régóta beteg ládát adoptálhatóvá teszem, remélhetőleg így hamarabb talál a gyógyítást vállaló, új, gondos gazdát. [Admin(Fazék)]
2025.03.14. : A ládát adoptáltam, köszönöm az eddigi rejtők -
Molka és
kópé1993 - munkáját! [porhanda]
2025.03.15. : A láda pontjait újrarejtettem, kereshetők. [porhanda]
2025.04.28. : Jelszó szinkronizálás egy karakterhiba miatt.
2025.11.07. : Ládaellenőrzés és átalakítás. Új rejtések és a 2. és 3. pont fel lett cserélve. Az új láda a 3. ponton a Daróczy család síremléke közelébe került. A kálváriától és a mauzóleumtól távolabb helyre került a 2. pont, de az információs tábla közelébe. Pótjelszó minden pontnál.
