A település határában a fokozott határellenőrzés miatt mindenképp legyen nálatok személyazonosító okmány!

---

A ládába TravelBug nem helyezhető.

---

Megközelítés

A település Bácsalmástól délre, a szerb határ mellett fekszik. Megközelíthető az 55-ös főútról Csávoly-Bácsbokod-Bácsborsód-Katymár községeken, Tataházától Bácsalmáson keresztül. Az áthaladó vasútvonalat 1960-ban megszüntették. Helyközi buszjárat Baja és Bácsalmás településekről indul Madaras felé.

Leírás, tudnivalók

Már pár éve felvetődött bennünk, hogy kellene ide egy láda, mert ugyan nincs sok turistacsalogató látnivaló a településen, mégis van egyfajta különlegessége, hangulata ennek a nem is kicsi határmenti községnek.

Így egy kellemes kerékpározásra / sétára invitálunk Benneteket Madaras községre és a határában fekvő jellegzetes, autentikus alföldi pusztára.

A ládát a falutól délre található pusztán rejtettük el, mert nem egy drive-in "városi" ládát szerettünk volna létrehozni, a környezet sem ezt kívánja. Autóval a hídig aszfaltos úton el lehet jutni.
 N 46° 2,520' E 19° 16,447' 149 m [GCMADH+Híd]
Szeretnénk, ha szánnátok egy kis időt erre a ládára, és megtapasztalnátok a hely hangulatát, éreznétek az autentikus puszta illatát. :)

A gémeskutat és a pihenőt 2018 tavaszán felújították.

Madaras története

Madaras gazdag történelmi múlttal rendelkezik. A Telecskai-dombok hátságán közel húsz évezredes őskőkori település nyomára bukkantak. Dr. Kőhegyi Mihály régész több éves, kitartó munkával kutatta és tárta fel Közép-Európa legnevezetesebb szarmata telepét és temetőjét a madarasi határban. A halmok késő szarmata és hun kori temetkezési helyeket rejtettek, de az ásatások során Árpád-kori sírokat és templomalapot is feltártak. Az ásatás során előkerült leletek vallomása alapján kiderült, hogy két évszázadon át - a 2. század vége és a 4-5. század fordulója között - temetkeztek ide a Kígyós-partjára.
 N 46° 2,313' E 19° 17,218' 148 m [GCMADH+Régészeti feltárás helyszíne]

A legelső történelmi okmány, mely a településről említést tesz, 1377-ből származik. A törökök kiűzése idején a falu elnéptelenedett és mintegy száz évig nem is települt újjá. A 18. század végén a Latinovits család kezdeményezésére benépesítették a falut, római katolikus lelkészséget állítottak fel, és iskolát nyitottak.

Az 1900-as népszámlálás szerint 1134 házban 5658-an laktak, a lakosság túlnyomó része római katolikus vallású magyar volt.

Az I. világháborút követően Madaras is szerb katonai megszállás alatt volt. A trianoni új országhatár megcsonkította a község határát. Sok birtokosnak a földje került az elszakított területekre, amelyeket szerb engedéllyel művelhettek az 1940-es évek végéig. A szántóterületeken gabona- és takarmánynövényeket termeltek, de szőlőtermesztéssel, borászattal is foglalkoztak. Fellendült a sertéstenyésztés és a szarvasmarhatartás.

Nevezetességek

Természeti értékei a löszpusztagyepek, amelyek a szigorú katonai ellenőrzés és felügyelet alatt álló határövezetben, a községi legelő és a Flóra-puszta területén alakultak ki az elmúlt évtizedek alatt. Az érintetlen vidéken megjelent a természetes, löszpusztai vegetáció számos ritka populációja. Többek között az 1995-től védett tavaszi hérics is megtalálható a madarasi pusztán, amely a virágzás idején gyönyörű színfoltja az egyébként is egyedi, érintetlen alföldi tájnak.
 N 46° 2,230' E 19° 16,936' 144 m [GCMADH+Héricsmező]

A Kígyós-főcsatorna két oldalán fekvő terület a község régóta használt legelője. A buckás terület szinte teljesen fátlan, csupán néhány ezüstlevelű olajfűz található itt.

A jégkorszak végén, mintegy 30 000 évvel ezelőtt kezdődött, majd 13 000 évvel ezelőtt ért véget az a löszhullás, amelynek földtörténeti és geológiai információit a Telecskai-dombok rejtik. Európa egyik legvastagabb löszképződménye a Madaras és Katymár melletti téglavetőknél jól megfigyelhető és kutatható.
 N 46° 2,256' E 19° 17,252' 111 m [GCMADH+Löszfal]

A községtől délre, a szabályozott Kígyós-patak és az országhatár között, a Telecskai-dombok mélyedésében az 1970-es években duzzasztással horgásztavat létesítettek. A vízfelületen és környékén olyan növény- és állatfajok is meghonosodtak, amelyek védettségük miatt megkülönböztetett figyelmet érdemelnek.
 N 46° 1,243' E 19° 15,914' 144 m [GCMADH+Priszpa-tó]

A falu idegenforgalmi látványosságai között említhető római katolikus templom 1799-ben épült, 1903-ban és 1937-ben bővítették oratóriumokkal. A bal oldali mellékoltárt Than Mór Szent Ilona-oltárképe díszíti. A kegyurak, Latinovits Ödön és Lajos sírlapja, valamint Latinovits József sírja is a templomban látható, ez utóbbit 1823-ban Jakob Schroth bécsi szobrász készítette.
 N 46° 3,536' E 19° 15,577' 164 m [GCMADH+Templom]

Madaras múltját, helytörténetét, népművészetét, népi szokásait a helytörténeti múzeumként üzemelő tájház is bemutatja, amely előzetes bejelentkezéssel (06-79-358-144) munkanapokon 8-11 óra között látogatható.
 N 46° 3,103' E 19° 15,689' 158 m [GCMADH+Tájház]

A község hagyományos ünnepe a Nagyboldogasszony-napi búcsú, augusztus 15-én. 2008 óta ezen naphoz kötve rendezik a Madarasi Napok eseménysorozatot.

Ládatörténet
2024.05.25. A láda eltűése után újrarejtve a gémeskútnál.
2020.05.29. A láda újrarejtve az első helyén.
2019.12.30. A láda a második helyén is áldozatul esett a tereprendezésnek. Janer6328 segítségével a logbook és a láda tartalma megmenekült.
2018.05.20. A ládát meggyógyítottuk, új rejtekhelyen. Továbbá alternatív jelszó is kihelyezésre került.
2018.04.14. SirLes tájékoztatása alapján a rejteket biztosító tereptárgyat felújították, vélhetően a láda a felújítás áldozatául esett, ezért átmenetileg nem kereshető a láda.
2018.03.31. Ládakarbantartás történt a láda 1 éves születésnapja alkalmából.

Források
wikipedia.org
termeszetvilaga.hu