WAP ON
Egy vadregényes árok vár - csak néhány percre az agglomeráció családi házas lakóövezeteitől. Az úttól pár lépésnyire, betonalap tövében rejtőzik a negyedliteres (kb. 10 * 10 * 5 cm külső méret) geoláda.
WAP OFF

Megközelítés
Pilisvörösvár vagy Pilisszentiván központjából a S , Nagykovácsi központjából a Z jelzés adja a legegyszerűbb megközelítést.
Ha a remek közösségi közlekedési lehetőségek ellenére autóval érkeznél, akkor itt szokott lenni hely pár gépkocsi számára:  N 47° 35,912' E 18° 53,874' 235 m [GCANTI+PARKOLO].

Bevezető
A 2014-es Turul 195 teljesítménytúra második napján, 150 kilométerrel a lábamban értem fel a Zsíros-hegy nyergébe és szilaj meredélyként, merész sziklákkal övezett vadregényes hasadékként rögzült emlékeimben az Antónia-árok, ahogy lebotorkáltam a Hosszú-árokig. "Ide láda kell, nem vitás. Hogyhogy nincs még?" - gondoltam.
Pár évvel és pár ezer túrakilométerrel később, kipihenten érkezve egy kupakompatibilis tízkilométeres körre a hely jóval lejjebb csúszott az extremitás-skálán. Így átértékelve nyugodtan ajánlhatom akár a Kutya-hegy - Nagy-Szénás - Zsíros-hegy gerinc egyik kevésbé járt megközelítési módjaként vagy Nagykovácsi és Pilisszentiván között a legrövidebb átkelési lehetőségként - nagymamával, kisgyerekkel is leküzdhető nehézségekkel. "Láda az kell - de nem hardcore, hanem családi kirándulós doboz."

Szénbányászat a Budai-hegységben
Az X-, Y- és Z-generáció tagjainak fejében Budapesttől a szénbányászat legalább dorognyi távolságban van. Okkal: csak szüleink, nagyszüleink emlékezhetnek azokra az időkre, amikor a város határától alig két kilométerre aknák, tárók nyúltak a hegy belsejébe vékony széntelepek után.
A történet a Szabadságharc után kezdődött: 1849-ben szénkibúvást találtak a Karátsonyiék grófi birtokán és hamarosan külfejtésben meg is kezdték a kitermelést. A kezdeti sikerek után, a felszínközeli telepek letermelésével alábbhagyott a lendület: 1863-tól a Szentiván felé eső északi oldalon csak kutatások folytak, szén csak Kovácsi néhány magánbányájából került a piacra.
Bő harminc év pauza után 1897-től hazai, majd a következő évtől belga tulajdonú részvénytársaság igyekezett meglovagolni a Millenium éveinek konjunktúráját: új aknákat nyitottak (Irma-akna, Lipót-ikeraknák), fokozták a termelést és hosszabb távra rendezkedtek be bányászkolóniák felépítésével.
1941-től - a kivonuló belgák után - ismét hazai kézbe került a terület és újabb lendületet kaptak a feltárások: Szent István-akna, Jóreménység-altáró és Antal-lejtősakna datálható erre az időszakra.
A háború után államosították az üzemeket és kíméletlen hajsza indult a mennyiségért: szabadnap nélkül dolgoztak a bányászok. A hatvanas évek elejére enyhült ugyan a nyomás, de a termelékenység így is nőtt: 1963-ban átlagosan 1143 tonnát termelt ki egy műszak. Az évtized végére viszont - a megváltozott gazdasági viszonyok miatt - a bányászatnak is vége lett: 1969. december 31-én befejeződött a termelés.

Antal (Antónia)-árok
A Szénás-hegycsoport kelet-nyugati irányú tömbjét kettészeli a Zsíros-hegy nyergéből északra induló Antónia-árok, amely középső triász mélytengeri üledékbe, diplopórás dolomitba vágódott be, meglehetősen meredek oldalfalakkal. Az árok aljában haladó S turistaúton a Hosszú-árokban haladó Piros sávig 1.3 kilométeren 160 méter szintet veszítünk.
Az úttól nyugatra a Nagy-Szénás fokozottan védett területe található bennszülött növényritkaságokkal: a pilis len (Linum dolomiticum) eszmei értéke 250 000 Ft, állománya stabil, kb. 1000 tőből áll; az István király-szegfű (Dianthus plumarius subsp. regis-stephani) eszmei értéke pedig 100 000 Ft.
A terület felszíne az 1920-as évekig főként kopár sziklatömbökből állt - innen ered a Zsíros-hegy elnevezés: kellő távolságból zsírtömbökhöz hasonlítottak. A 30-as években viszont (ahogy más hegyvidékeinken is) nagyszabású feketefenyő-telepítés zajlott. Így mára erdő borítja a környék nagy részét és a pionír fekete fenyő után bükk és tölgy is megjelent már.
Az Antónia-árokban járva nem mindig sikerül elvonatkoztatnunk az ember keze munkájától: távvezeték követi az árok vonalát, felső végénél pedig az egykori kötélpálya pillérei láthatóak. Ez azonban nem akadályozza meg azt, hogy egy kellemes családi kirándulást tegyünk itt - akár egy irányban átszelve a Szénás-csoportot, akár körtúrára felfűzve ezt a látványos árkot. Sőt, így teljes a történet: az elmúlt századok nehézipari tevékenységének emlékei részévé váltak a tájnak. Ne csak a szépségben gyönyörködjünk - a bányász ősökre is emlékezzünk!

Ládatörténet
2021.09.07 03:30 Ládaadatok frissítése az adatbázisban.
2021.07.11 08:52 Az ellopott naplófüzetet pótoltam.
2020.02.10 08:25 Az eredeti rejtekből eltűnhetett a láda, így az 1. számú tartalékot élesítettem.
2018.11.16 A legutóbbi karbantartás közben kihelyezett tartalékot kitúrhatta valami állat a rejtekéből egy lelkes kessertárs pedig az "éles" láda közelébe helyezte el. A félreértések elkerülése érdekében a helyszínre siettem és a tartalékot messzebbre helyeztem.
2018.04.12 13:25 A kesserterroristák által ismét ellopott ládát az eredeti helyén pótoltam.
2018.03.24 15:23 Yoss játékostársamnak köszönöm, hogy pótolta a kesserterroristák által ismét ellopott geoládát.
2018.03.05 20:13 A ládát a régi rejtekében pótoltam.
2018.02.19 Kesserterroristák valóban ellopták a ládát.

Forrás
Szentiván bányászata
Pilisi bányászat
Zsíros-hegy
Szent István-szegfű
Pilisi len
Topográfiai térkép, 1926
Helyszíni tájékoztató- és emléktáblák

Sikeres kincskeresést!