Kétpontos multi a Sió mesterséges és természetes torkolatánál.
1. 2x6 cm-es gravírtábla műtárgyon
2. 5x10x15 cm-es láda fejmagasságban.

---

A ládába TravelBug nem helyezhető.

---

Megközelítés

Közvetlenül az első pont mellett tudsz ingyenesen parkolni:
 N 46° 20,426' E 18° 51,691' 73 m [GCSIOT-1]

Itt el kell döntened, hogyan folytatod utadat. Egy oda-vissza 6 km-es út vár rád a töltésen, én a bringát javaslom.
Amennyiben autózni akarsz, gátközlekedési engedélyt kell venned, amit már csak online lehet (teljes árú napijegy 550Ft) a gatfelhajtasiengedely.hu oldalon vagy applikáció segítségével.
A 2.ponhoz itt tudsz parkolni:
 N 46° 20,448' E 18° 53,630' 67 m [GCSIOT+parkolo]

Innen még egy 300 m-es séta vár rád a ládáig
 N 46° 20,319' E 18° 53,654' 65 m [GCSIOT-2]

Tavasztól őszig számíts szúnyoginvázióra, árterület!

SIÓ-TORKOLATI ÁRVÍZVÉDELMI KAPU

A Sió a Duna mesterségesen kialakított, 120,8 km hosszú mellékfolyója. Szerepe a Balaton vízszintjének szabályozása és a Dunával való összeköttetés biztosítása. Siófoknál ágazik ki a Balatonból, majd Somogy, Fejér és Tolna megyén át folyik, míg Sióagárdnál a Sárvíz folyóval nem találkozik. Egyesülve a Gemenci erdő mellett, az 1497,1-es folyamkilométernél érik el a Dunát.
A csatorna szükségességét már a rómaiak felismerték. A III. században általuk épített csatorna célja a vízgyűjtő területén összegyűlt felszíni vizek levezetése volt.
A 19. század első felében a Mezőföld fontos folyószabályozási munkáinak keretében a Siót és Sárvizet új, szabályozott, védművekkel ellátott medrekbe terelték. Az egyesült vizek ekkor még Bátánál érték el a Dunát - egészen 1854-55-ig, amikor átmetszést végeztek, Karaszifok felé.
Az 1925-35 közötti időszakban további szabályozási munkálatok zajlottak a Sió-Sárvíz vízrendszerében, Az utolsó jelentős védmű, az árvízkapu építését az 1956-os jeges árvíz után határozták el és 1968-1974 között valósították meg, a dunai torkolattól 3 km-re. 2014-ben európai uniós támogatással felújították, részben kicserélték az acélszerkezeteket, valamint megújult az üzemirányítási épület is, amely a jövőben árvízvédelmi központként is használható lesz.

A kapu létesítésének fő célja az volt, hogy áradáskor a Duna vizét kizárja a Sióból. Emellett biztosítja az állandó hajózhatóságot, és víztározási lehetőséget teremt.
A létesítmény 124 méter hosszú. Maximum 1500 tonnás uszályok átzsilipelésére alkalmas.
Építésekor nem igazán volt fontos, azóta viszont felértékelődött az árvízkapu természetvédelmi és ökológiai szerepe. Aszálykor duzzasztással lehetőséget nyújt a holtágak vízpótlására. Ellenkező esetben, egy-egy rövidebb dunai árvíz esetén a magas vízszint kizárásával megtartja a vadak életfeltételeit a Duna-Dráva Nemzeti Park területén.