--------------------------------------------------------------------------------
2018.11.03. Láda felújítva, hiányzó játékok pótolva. A logbook eléggé megtépázott volt, ami arra enged következtetni, hogy a környékbeli fiatalok felfedezhették a ládát. Újbóli rongálás esetén át fogom helyezni a ládát.
--------------------------------------------------------------------------------

1. megadott koordinátán hirdető tábla hátoldalán felcsavarozott lemezke (N 46° 11,569' E 19° 10,736')
2. a megadott koordinátánál a templom hirdetőtábláján 2 helyen is. (felírva alkoholista filccel & az alján felcsavarozott műanyag lemezke (N 46° 11.735' E 19° 11.249')
3. geoláda VIGYÁZZ! NEM MAGASFESZÜLTSÉG! A ládában a jelszó 3. részlete+sok apró ajándék. (N 46° 11,578' E 19° 11,762') Ha sok a horgász, netán eltűnik a láda vagy csak kényelmi viszonyok miatt, a 3. pontnak pótjelszava is van. Leírása lejjebb.
A három helyszínen talált jelszórészlet sorban összeírva adja a teljes jelszót, ami összesen 22 karakter.

---

A ládába TravelBug nem helyezhető!

Láda:
1. állomás
A felsőszentiváni szélmalmot mutatja be.
 N 46° 11,569' E 19° 10,736' 111 m [GCFSIV-1]
Parkolni közvetlenül a multipont mellett lehet.
A buszmegálló innét 5 méterre van.
Részletes leírás a helyről lejjebb lesz.

2. állomás
Felsőszentiván központját, illetve a templomot mutatom itt be.
A központi buszmegállótól indulj el észak (Rém) felé! A buszmegállótól 280 méterre találod a templomot.
Aki autóval érkezik, az állomás koordinátája mellett talál egy ingyenes parkolót 0.5 méterre a ládától. Jelszó a hirdetőtáblán.
 N 46° 11,735' E 19° 11,249' 117 m [GCFSIV-2]

3. állomás
A központi buszmegállótól kelet (Szeged) felé indulva a főút melletti járdán 5 perc sétát követően (550m) éritek el a Fekete-csatorna hídját. Itt balra fordulva a sétány menténáll egy kis fa esőbeálló.  N 46° 11,578' E 19° 11,762' 110 m [GCFSIV-3]
Az utolsó ponton a nem régiben kialakított szabadidőparkot, tavat és játszóteret mutatom be. Itt egy rövid sétát téve lelitek meg a ládát. Érdemes körbesétálni a tavat a látványért, de aki drive in ládát akar, az is lehetséges.


Ha sok a horgász, mugli, démon, zombi stb., a 3. állomás jelszava alternatív jelszóként következő koordinátán Matáv doboz alján:  N 46° 11,528' E 19° 11,883' 114 m [GCFSIV+alternatív jelszó]

Bejárási javaslat

A posta melletti, Rém felé vezető út kezdeténél található egy nagyobb parkoló, ahol bármikor biztonságban hagyható az autó, itt:  N 46° 11,649' E 19° 11,255' 114 m [GCFSIV+központi parkoló].
Az összes állomás felkereshető autóval, kerépárral, de még kerekesszékkel is.

1.: Az első állomást a megadott parkolótól nyugatra találjátok. Induljatok el az 55-ös főúton Baja irányába! 630 métert követően balra lelitek a szélmalmot.

2.: A multi második állomását a kiindulópontként szolgáló, korábban megadott központi parkolótól északra indulva, Rém település felé vezető Szent István utcában találjátok meg a parkolótól 250 méterre a teplom közelében. A templommal szemben a falumúzeum és tájház helyezkedik el. Hétköznap mindig nyitva van, késődélután vagy hétvégén érkezve előzetes bejelentkezés esetén megtekinthető.

3.: A multi harmadik állomása a már korábban emlegetett központi parkolótól keletre, azaz Szeged irányába haladva 550 méterre a parkolótól helyezkedik el.

Ez az útvonal 2900 méter hosszú.

Alternatív bejárási lehetőség

Rossz idő esetén, esetleg csak kényelemből drive in láda is lehet minden állomás, ugyanis az összes pont közvetlen közelében (5-10 méter) ingyenes, kijelölt parkoló található.

Az alternatív útvonalon - mondjuk autóval vagy kerékpárral - kevesebb megtett út alatt begyűjthetők az állomások ládái. Ez az alternatíva 1800 métert jelent.

Leírás

Már rég terveztem egy geoláda elhelyezését a faluba. Itt nőttem fel, elég jól ismerem a történetét, családjait. E ládával szeretném bemutatni a kis felső-bácskai falumat, ahol mondjuk nem szívesen, de hatékonyan eltöltöttem az 5-től 18 éves korom közti időszakot.

A honfoglalás előttről írásos említést a területről sajnos nem sokat találhatunk, viszont egyik gazdálkodó szomszédunk mutatott egy kb. 30-40 cm átmérőjű igencsak viseltes bronz tálcát, amit egy szántás alkalmával fordított ki az eke a falutól fél km-re, tehát valószínűsíthetően korábban is lakott területről van szó. Maga a megtalált tálca római korilehetett, hajól emlékszem, azóta sajnos nem láttam, sőt a tulajdonosa is meghalt, így nem tudom, hova kerülhetett, mi lett a sorsa.

A falu egyik nevezetessége a Keresztelő Szent János-templom, melyet Grassalkovich Antalné építtetett 1778-ban. A barokk stílusú főoltára Bécsben készült, melynek képét ifjabb Anton Maulbertsch művész festette.
Nem régiben megújult a torony, melyet sok huzavona után közel másfél év alatt tetőztek újra. Jelenleg régi fényében tündököl. Érdemes betekinteni, ha nyitva az ajtó. Zárt ajtó esetén a szomszédos plébánián érdemes érdeklődni.
Megemlítendő, hogy hazánk egyetlen hasonló lélekszámú településén sincs annyi kőkereszt az utcákon, mint Felsőszentivánon, ahol összesen hét található, továbbá még 4 a falun kivül. Az utazók és a vízen járók védőszentjének, Nepomuki Szent Jánosnak a szobra a Szabadság út és a Fekete-csatorna találkozásánál áll kb. 15-20 méterre a ládától.

A falu másik nevezetessége
Utcasorban, szabadon álló, csonka kúp alakú, kétszintes, kúptetős szélmalom, festett bádoggal fedve. Fala kétrétegű: kívül vakolatlan tégla, belül vályog. Épült a 19. század végén. 1926 óta a Nagy Torma család tulajdonában van. Az 1930-as években új gépekkel szerelték fel. A szélvitorlákat 1962-ben szerelték le, s raktárnak használták a malmot. 2005-ben a nyári esőzések következtében fala fölül beomlott. Az első helyreállítást követően pár évig állt még a malom, majd szintjei beszakadtak, és összeomlott. Jelenleg rom, viszont helyreállítása tervbe van véve. Előreláthatóan 2017 végén, 2018 elején helyreállítják az épületét, tervek szerint mellette tájházat, kávézót fognak kialakítani. Látogatható lesz a közeljövőben.
A felújításról szóló alapkövet 2017. augusztus 26-án helyezték el (kép). Népi műemlék.

A faluról

"Felsőszentiván a rózsák faluja"
Rákosi Mátyás illette a falut ezzel a jelzővel, ami nem is vitás, hisz szinte minden háznál van rózsa, sőt az utcákon is a járda mellett számos különböző fajtájú színű illatú rózsa tündököl.
Rákosi Mátyás megemlítését sokan kritizálták mind moderátorok, mind már megtalálók, de fontosnak találtam megemlíteni. Ez is egy olyan pontja történelmünknek, amivel együtt kell élnünk, tanulnunk kell belőle, és szerintem nem zárhatjuk ki teljesen az emlékezetünkből épp úgy, mint a horogkeresztet vagy a vörös csillagot sem. Ezért jelentettem meg, és hagyom is a leírásban a Rákosi féle említést.

Évről évre a lakók ingyenesen kapnak rózsatöveket, melyeket kiültetve tovább tudják szépíteni eme észak-bácskai falut.

Felsőszentiván az 55-ös főút mentén fekszik, Bajától 16 km-re, Bács-Kiskun megye déli részén.

Felső-Bácska egyik nagy múltra visszatekintő települése, melyet a XII. századtól több nemesi család birtokolt, amely tényekre a községi címer utalást is tesz. Felsőszentiván Árpád-kori település. Nevét 1198-ban említette először oklevél Scentii alakban írva.
A település a kalocsai érsek birtoka volt, amely a tatárjárás alatt elnéptelenedett. 1325-ben az érsek a régóta lakatlan birtokot Becsei Imrének adományozta benépesítésre, hogy jobbágyokat telepítsen oda, s egyben átengedte a jobbágyok feletti ítélkezés jogát is.
Szentiván, Borotával együtt szerepel az okiratokban. Temploma pedig Szent Iván tiszteletére épült, ezért azonosnak tartható a Borota melletti Szentiván faluval, melyet még 1396-ban is a kalocsai érsek birtokaként írtak le.

A történelem viharait túlélve, lakói ragaszkodtak a helyhez, aminek oka elsősorban a nagyon jó minőségű szántóföld, ezért földjét folyamatosan művelték, a községet építették és fejlesztették. A falut körülvevő tanyavilág a XX. sz. végére sajnálatosan teljesen eltűnt. A lélekszám 1949-ig emelkedett és 3421-nél megállt azóta viszont csökken (2008-ban 2043 fő). A térkép szerint a község a 46,2-es szélességi fok és a 19,2-es hosszúsági fok kereszteződésében helyezkedik el. A felsőszentivániak létéhez a község neve ezer ág-boggal kötődik. De, nagyon is érthető módon, az elnevezés annyira természetes a számukra, hogy eredete különösebben nem él a köztudatban. Talán csak az évente június második felében, június 24-éhez - azaz Iván napjához - legközelebb eső vasárnapokon megrendezett búcsú emlékeztet a névadóra, Szent Ivánra, más néven Keresztelő Szent Jánosra. A felszabadulás előtti hivatalos körpecsétbe is belefoglalták a névadó rajzolatát. A középkorban igen sok egyházi helységet neveztek el a templom védőszentjéről. Az ilyen eredetű helyneveknek az országban se szeri, se száma.

Azon sincs mit csodálkozni, hogy az újszövetségi keresztelő Szent Iván oltalmára az ország más területein is számított a kereszténységgel megbarátkozó lakosság. Egy 1808 évi adat bizonyítja, hogy az akkori Magyarországon az 50 körüli védőszentről elnevezett helységek száma 627 volt., Ezek között Szentiván a legnépszerűbbek egyike volt, 32 helység viselte ezt a nevet. Ennek nyomán a hajdani Bodrog vármegyében két Szentiván volt. Egyik ilyen település meglehetősen közel helyezkedett el a Bács vármegye határához. Jelenleg a Szerbiában, Vajdaságban Bácsszentiván névre lett átnevezve, így elkerülve az összetéveszthetőséget az észak-Bácskában található Felsőszentivánnal. Mindezeken felül további két Szentiván volt található a Bodroggal szomszédos, s az idők során azzal összeolvadt Bács vármegyében.
Felsőszentivánt első ízben Szentiván néven 1396-ban említik az oklevelek. A Felső- megkülönböztető jelzőt először 1735-ben szerepel. De a török hódoltságot megelőzően az írásmód tekintetében is különböző változatok fordulnak elő.

Az ország helységneveinek általános rendezéséről először 1898-ban hoztak törvénycikket. Ennek alapján egy országos bizottság - régi oklevelek adataira támaszkodva - 1904-ben megállapította Bács-Bodrog vármegye községeinek és pusztáinak hivatalos nevét.

További érdekesség, hogy a trianoni béketárgyalásokat követően 1921. augusztus 14-én létrehozott Baranyai-bajai Szerb-Magyar Köztársaság északi határa Felsőszentiván határában húzódott. Ez a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság protektorátusaként létrehozott köztársaság csupán nyolc napig állt fenn, majd a magyar csapatok bevonulva Pécsre, újra Magyarországhoz való visszacsatolás várt a köztársaságra.

Források
Wikipedia
nagyvofely.hu
Felsőszentiván hivatalos oldala