-
történelmi nevezetesség, várrom, épület
+
szép kilátás, érdemes panorámát fényképezni
+
különleges látványosság, helyszín
-
speciális koordináta-érték vagy magasság
+
vízpart, tó/folyó, forrás van a környéken
-
település belterületén van a láda
+
van a közelben (pár száz méteren belül) lakott terület
-
havas, jeges időben, fagypont alatti hőmérsékleten is kereshető a láda
-
nyáron, a legnagyobb kánikulában is ajánlott környék
+
hegyen, csúcson, nagy dombon van a láda (a környékhez képest)
-
megközelíthető járművel néhány száz méteren belül
-
a javasolt kiindulóponttól fél órán belül elérhető
-
mozgáskorlátozottaknak, babakocsival érkezőknek is ajánlott
-
kisgyerekkel is megközelíthető
+
a láda megszerzéséhez sziklát kell mászni (gyerekkel nyakban kizárt)
-
sötétben is érdemes keresni
-
a GPS-t zavaró sűrű erdő, sziklafal, magas épület, stb. van
-
szokatlan méretű/alakú a láda (az ajándékok miatt fontos)
-
el lehet menni kerékpárral a ládáig (vagy látástávolságban hagyható)?
-
GPS nélkül is érdemes megkeresni
-
a látnivalóért fizetni kell
A Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság, Természetvédelmi Őrszolgálat, Tihanyi Tájegység kérésére, fokozottan védett madárfaj fészkelési helyének védelme érdekében a láda megszűnt. A koordináták nem az eredeti helyre mutatnak!
2018-06-04, feri60
Kettő virtuális pont jelszórészletekkel és egy valódi láda a végén szintén jelszórészlettel. A három jelszórészletet sorrendben egybe kell írni! A koordináta a végládára mutat.
1. pont: N 47° 8.000' E 18° 0.000' sziklás kilátópont közelében egy fenyő törzsén (pótjelszó hasonló megoldással pár méterrel keletebbre).
2. pont: N 47° 7.900' E 18° 0.000' a sziklataréj felső részén a kis barlang felett keresd. Felülről egy kis kővel együtt kell kiemelni.
Végláda: N 47° 7,800' E 17° 59,400' a füves plató szintje alá alacsonyodó kis szirten bokor takarásában egy hasadékban található a 10*16*6 cm-es 0,67 literes zöld fedeles, hagyományos konyhai műanyag doboz. Csak avarral álcázd te is a visszarejtésnél! A rejtésekről NE töltsetek fel képeket! Óvatosan rakjátok vissza a rejtéseket pontosan a helyükre! Fontos hogy napnyugta előtt egy órával már ne keressétek! Ne másszunk le a sziklák aljába és alul a sziklák melletti sűrűbe ne menjünk le, a Séd partján ne sétáljunk vissza! Köveket ne dobáljunk és na hangoskodjunk! Köszönöm!

A ládába TravelBug
nem helyezhető.
A sziklaszirtek közelében nagyon óvatosan mozogjatok! NE LÉGVONALBAN KÖZLEKEDJETEK! A rejtések megközelítéséhez SEMMI ESETRE SEM kell kimászni a szikla szélére! Kerékpárral NEM javaslom a keresést, ne okozzunk további talajeróziót a vékony talajrétegben és a terep sem teszi igazán lehetővé! Vízvételi lehetőség túránk során nem lesz, így a melegebb hónapokban javaslom, a kellő mennyiségű folyadék bekészítését!
Egy alkalommal 2017 tavaszán vonattal "kényszerültem" munkába menni és ekkor pillantottam meg a vonat ablakából a "hatalmas" sziklafalat. Nagyon meglepődtem a nem várt látványosság felbukkanásán. Tulajdonképpen azonnal eldöntöttem, hogy ezt másoknak is meg kell mutatnom. Ennek eredménye ez a multi.
Megközelítés és parkolás
!A PONTOKAT ALULRÓL TILOS MEGKÖZELÍTENI MAGÁNTERÜLETEK MIATT ÉS A VADAK VÉDELME MIATT! Megkérek minden kedves ládavadászt, hogy ne tévedjen be a tanyára főleg visszafelé! Sehol nem kell kerítést mászni, villanypásztort kerülgetni! A visszaúton is fent a fennsíkon haladjunk és csak napközben (sötétedés előtt egy órával már ne) tartózkodjunk a helyszínen, így nem zavarjuk sem a vadakat sem a vadászokat! Feleslegesen ne hangoskodjunk! Ezeket a szabályokat mindenképpen tartsuk tiszteletben főleg a májusi időszakban! Ha őzgidát találtok, ne közelítsétek meg, ne háborgassátok! A területen kameracsapdák találhatók a vadak megfigyelése és az illegális tevékenységek tettenérése céljából!
Vonattal érkezőknek a hajmáskéri vasútállomáson kell leszállni és balra (nyugati irányban) fordulva a Kossuth Lajos úton megtenni körülbelül 500 métert, majd balra fordulni a vasúti átjárónál, figyelmesen átkelni és 150 métert követően megérkezünk az 1-es számú parkolóhoz és a hídhoz.
Autóval Gyulafirátót felől Hajmáskérre beérve a
N 47° 8,383' E 18° 0,186' 190 m [GCSMSZ+kereszteződés] pontnál kell jobbra fordulni - a faluközpont felől érkezve a helységnévtábla előtt balra - majd figyelmesen keresztülhajtani a
fénysorompóval biztosított vasúti átjárón. Egy "helyi értelmezésű kresztáblánál" parkolhatunk a híd előtt. :)
N 47° 8,306' E 18° 0,242' 188 m [GCSMSZ+parkoló] A híd gyakorlatilag le van zárva, bár a helyiek előszeretettel használják, MI NE TEGYÜK!
A terület ahová megérkeztünk a Veszprémi-fennsík legkeletibb nyúlványa, melyet
Geleméri-fennsíkként tartanak számon, de a Kádártai-karsztfennsík név is fel-fel tűnik a szakirodalomban.
A hídról szinte semmit sem tudtam meg, de az első katonai felmérésen szerepel, így az 1770-es években már biztosan létezett, rajta vezetett át a régi veszprémi-hajmáskéri út. Egykor a Séd itt két ágon folyt, ezért ilyen a híd kialakítása. A majorság kerítésénél a sarkon forduljunk nyugati irányba
N 47° 8,117' E 18° 0,338' 193 m [GCSMSZ+1elágazás] a kerítéstől ne távolodjunk nagyon el, nem kell a dombtetőre felmenni, de be sem kell menni a tanya területére, sem a feljebb található egykori airsoft pálya területére!
N 47° 8,000' E 18° 0,000' 210 m [GCSMSZ-1] Innen remek kilátás nyílik a Déli- és Északi-Bakony vonulataira, akárcsak a multi által érintett további területre. Az alatta elterülő mezőn a Séden réges-régen két malom is működött az egyik Kata-malom néven ismert. Sajnos nem látogatható, magánterületen fekszik!
A megadott ponton kezdjük meg a leereszkedést a völgybe a keskeny és meredek ösvényen!
N 47° 8,005' E 18° 0,036' 207 m [GCSMSZ+2elágazás] Pár méterrel lejjebb, dél irányban egy kis szikla érdemel figyelmet. Leérünk egy kis füves rétre, ahonnan már látszik is a multi második pontja.
N 47° 7,900' E 18° 0,000' 210 m [GCSMSZ-2] Nagyon érdekes a keskeny sziklagerinc, mely egy kis barlangot is rejt magában az északi végén. A mikrót a "taréj" felső részén keresd a barlang felett.
A harmadik pontig semmiképpen se "toronyiránt" menjünk, mert így elveszik a multi igazi értéke! Felfelé a dombra célozzuk meg a legmagasabb pontot, kis fenyőcsoportot. Innen ki is tudunk sétálni a legközelebbi szirtre.
Nyugat felé folytatva az utunk végig a szakadékos hegyoldal mellett haladjunk és menjünk ki minden szirtre, higgyétek el megéri! Minden pontról más-más sziklaformában gyönyörködhetünk, eltérő hasadékvölgyekbe tekinthetünk be! Az út hosszát is ennek figyelembevételével adtam meg. Elérve a fennsík magasabb pontját a sziklafal nyugati részén feltűnik Veszprém városa is.
N 47° 7,800' E 17° 59,400' 221 m [GCSMSZ-3] Visszafelé is a fennsíkon haladjunk! Gyakori látogatásaim során emberrel elvétve, azonban vadnyúllal, rókával és őzekkel annál gyakrabban találkoztam, kiabálással ne zavarjuk őket!
Séd menti sziklák
Kádártától Hajmáskérig a Séd széles aszimmetrikus völgyben folyik. A völgy északi oldala fokozatosan alacsonyodó, déli oldala pedig többnyire meredek fallal szakad le az oldalról határoló fennsíkból. A látványos sziklafal Kádártától 2 km-re keletre kezdődik és tart Hajmáskér nyugati széléig. A mintegy 2 km hosszú képződmény egy 20-25 m magas, börcökkel csipkézett, kisebb hasadékvölgyekkel tagolt sziklafal, ami a Veszprémi-törés párhuzamos vetői mentén alakult ki. A sziklafal voltaképp a Veszprémi-törés paralell vetőinek mentén alakult ki. Több helyen megfigyelhetünk a sziklákon a tektonikai erőktől származó deformálódást (csúszásnyom, morzsolódás, breccsásodás) és az általános dőlésviszonyoktól merőben eltérő réteghelyzeteket. A sziklafal fő vonulatát nori fődolomit képezi, de az észak felé kitüremkedő részeken alsó és középső triász rétegek, sőt a kádártai végen pliocén édesvízi mészkő is előfordul.
Geleméri-fennsík (Kádártai-karszt)
A Balaton-felvidék északkeleti részét alacsony helyzetű fennsíkok alkotják. E fennsíkok közül a Veszprémi-fennsík északi részén van az általunk kutatott kistáj, a Geleméri-fennsík.
Ezt a 12 km2-es három oldalról törésekkel határolt kistájat északról, Kádárta térségében a Veszprémi-törés lépcsője; keletről a Kádártát Hajmáskértől elválasztó, egyébként névtelen "határvölgy"; délről a Veszprém és Litér között húzható egyenes mentén bizonytalanul kijelölhető vonal választja el a Cser-erdőtől; keletről pedig a Kása-völgy határolja. Nevét a terület déli részén, a Hamarászó-völgy mentén egykor volt Gelemér nevű községről kapta, amely a törökdúlás idején pusztult el.
A látképileg is fennsíki táj enyhén észak felé lejt (270 m-től 200 m-ig), melyet ÉÉNY-DDK-irányú kisebb lokális törések darabolnak tovább. E törések megcsapolták a felszín alatti vizeket és így patakvölgyi erózióval továbbmélyültek, helyenként szurdokszerű völgyeket alkotva. A fennsík - Cser-erdő - Berek-hegy rögegyüttesének vízrajzi viszonyai meglehetősen eltérnek mind a Balaton-felvidék többi tájának, mind a szomszédos Déli-Bakonynak a hidrológiai képétől. Amíg a szomszédos tájak fennsíkjaira az általános vízszegénység jellemző, addig a Geleméri-fennsík a viszonylagos vízgazdagságával tűnik ki. A fennsík 12 km2-es területén 18 forrás található. A források legtöbbje egy-egy lokális törés mentén fakad. Vagyis ott, ahol az e törések mentén mélyült völgyek elérik a karsztvízszintet, többnyire egy márgás réteg mentén. Kivételt képeznek a Kádártai-halastó forrásai. Ezek úgy keletkeztek, hogy a bányagödröt az áramló karsztvíz útjába mélyítették. A Geleméri-fennsík felszínének nagyobb része a szárazság és az igen vékony talajtakaró miatt feltűnően kopár, ugyanakkor a völgyekben, mint említettük már, bőven fakadnak források, sőt mint kimutatást nyert, közel a felszín alatt (10-30 m) hatalmas karsztvízteknők találhatók. A felső triász fődolomit felszíne alatt a főkarsztvíz nagyjából 190-200 m tengerszint feletti magasságban képez észak felé lejtő, enyhén domború karsztvíztükröt. Ezt a karsztvizet csapolják meg a Kádártai-források és a halastó forrásai. Az alsó és középső triász rétegek pedig ferde lépcsős vetődésük miatt jelentenek csapdát a felszín alatti vizeknek. Így bennük támaszkodó karsztvizek teknői alakultak ki. Ezeket szintén a lokális törések völgyei csapolják meg.
Kádártai-forrásbarlang
A barlang első leírása, kataszterbevétele 1991-ben történt - ekkor 11 m hosszú és átlagosan 1,6 m magas volt az üreg. Alján teljes szélességben és mintegy 15-20 cm vízmagassággal ömlik ki a víz. A vízhozam körülbelül 600 liter/perc volt, de vélhetően évszakos rendszerességgel változni is szokott. Egy igen fiatal és rendkívül gyorsan fejlődő barlang, szinte szemünk előtt, a gyorsított filmekhez hasonlón játszódik le az eróziós barlangkeletkezés folyamata.
Kicsinysége ellenére is tulajdonképp az egész Bakony egyetlen aktív patakos forrásbarlangja. A barlang és a bányató elzárt területen van, a Kádártai Sporthorgász egyesület kezeli.
Csak nyitvatartási időben és a portás engedélyével keresd meg!
Az első három megtalálót egy kis plusz meglepetés várja a ládánál!
Kellemes kikapcsolódást, jó szórakozást kívánok! :)
Gratulálok a P1-hez ErdőCsöndjének!'