WAP ON
Trieszt kikötőjében, parkoló sarkában álló apró épület oldalában, kb. egy méter magasan rejtőzik egy mikroláda.
WAP OFF
Császári és királyi szintezési főalappont
A tengerparttal nem túl gazdagon ellátott Osztrák-Magyar Monarchia szintezési hálózatának nullpontja a trieszti kikötő mareográfjának méréseihez igazodott. Az utódállamok még évtizedekig ehhez viszonyítottak minden magassági értéket.
A geodéziai magasságról
Anélkül, hogy túlságosan mélyen belemennénk a részletekbe, érdemes tisztázni, hogy mit értünk geodéziai értelemben egy pont magasságán. Ehhez azonban onnan kell indulnunk, hogy milyen alakú a Föld. Első közelítésben gömbként hallunk róla. De már általános iskolában szembesülünk vele, hogy ez nem egészen így van. Saját tengelye körüli gyors forgása miatt bolygónk a "tetején" belapul, az "oldalán" kipúposodik - így forgásellipszoidot képezve. Ez elég jó közelítés, de a globális közlekedési hálózatok még pontosabb alapfelületet igényeltek, így kidolgozták a geoid fogalmát, amely a "a gravitációs és centrifugális erőtér eredőjének a középtengerszinthez illesztett szintfelülete". Már csak a középtengerszintet kellett precízen megmérni, hogy a helyükre kerülhessenek a dolgok. ;-)
Molo Sartorio
Az Osztrák Császárság (és később az Osztrák-Magyar Monarchia) egyetlen tengeri kijárata az Adriára nyílott, így kézenfekvő volt Trieszt kikötőjének választása a tengerszint folyamatos mérésére. Az erre szolgáló speciális szerkezetet, a mareográfot, 1841-ben telepítették a Molo Sartoriora. (Más forrás 1859-et ad meg az adatsor indulóévének.) A hosszú idősorokból 1875-ig, majd 1900-ig mért értéket tették meg a MüA (Meter über Adria) rendszer nulla szintjének, amely aztán az 1900-tól alkalmazott MGI-dátum magassági referenciaszintjét képezte. Ebben a rendszerben kezdték meg a Monarchia teljes területének újrafeltérképezését.
A Nagy Háború után a széthullott birodalom romjain alakuló államok nem tudták függetleníteni magukat a k.u.k. hálózattól, viszont nem tűnt célszerűnek főalappontként akár több államhatáron túl, esetleg kifejezetten ellenséges területen fekvő pont használata. Így vált a Velencei-hegységben található Nadap a hazai magassági hálózat főalappontjává.
Az egykori Keleti Blokk (Varsói Szerződés, KGST) európai államaihoz hasonlóan 1951-től Magyarország is áttért a kronstadti vízmércéhez viszonyított Balti-tenger feletti szintmagasságra.
Az egykor birodalmi fontosságú területet legnagyobb részét most egy szűkebb közösség a Y. C. Adriaco (az Adria legrégebbi yachtklubja) használja, az ő engedélyük szükséges a belépéshez. Viszont a mareográf továbbra is működik: bár a klub 2004-es felújítása óta az addig különálló fülke az épület főtömegének részévé vált, az adatokat rendületlenül tovább rögzíti és - az új idők szavának megfelelve - az internetre is továbbítja. 2009-től a Globális Tengerszint Megfigyelő Rendszernek (GLOSS) is részét képezi, annak 340. számú mérőállomása.
További látnivalók, érdekességek
Trieszt kikötője önmagában is különleges látvány: gyakori vendégek itt az olyan sokemeletes személyszállító monstrumok, amelyek mellett a Titanic is eltörpülne.
Megtaláltam, köszönöm a rejtést! Valóban kissé szemtelen, elsőre nem akartam ott keresni. De ott kell. A leírás érdekes, a jellegtelen épület önmagában keveset mutat. Kár, hogy nincs valami infótábla. A város remek. [Geoládák v4.5.2]
Trieszt - Kozina vasút egykori nyomvonalán vezető 16 km hosszúságú kerékpárúton értem Triesztbe e-mtb kerékpárral, hogy felkeressem a tanulmányaimból ismert legendás vízmércét. A rejtés szemtelennek mondható...
Az épület azért megérdemelne egy emléktáblát.
Köszönjük a rejtést.
Nadapról Triesztbe. A Nadapi Főalappontól a Trieszti Molo Sartorióhoz. Bő 400 km.
Az előd földmérő kollégák dolgozhattak (szintezhettek) rendesen.
A lista az oldal alapbállításának megfelelően nem mutatja az összes bejegyzést (139 db), az összes megjelenítéséhez kattints ide.
Az alapbeállítást (25 db) felülbírálhatja a felhasználói beállítás, amelyet bejelentkezve a felhasználói adatok között tudsz megváltoztatni.