Elhelyezés időpontja: 2017.07.18 14:00
Megjelenés időpontja: 2017.07.21 06:48
Utolsó lényeges változás: 2020.05.19 11:14
Utolsó változás: 2023.05.23 07:59
Rejtés típusa: Multi geoláda (1H+4V)
Elrejtők: gusty
Ládagazda: gusty Nehézség / Terep: 3.0 / 3.0
Úthossz a kiindulóponttól: 65500 m
Megtalálások száma: 35 + 2 egyéb, grafikon
Megtalálások gyakorisága: 0.1 megtalálás hetente
5 pontos multi kimondottan kerékpáros kesserek számára
1. pont N 45° 23,893 E 13° 41,343 kapszula, jelszó részlet 2 (karakter)
2.pont N45° 22,082 E 13° 46,501 filmes doboz, jelszó részlet a benne lévő tárgyon lévő felirat 6 (karakter)
3. pont a láda N 45° 22,444 E 13° 48,139 Hagyományos 5x10x15 cm-es geoláda az úttól kb. 3 méterre található egy kőfalban, jelszórészlet 3 karakter
Alternatív jelszó N45° 22.459' E13° 48.142' a viadukt korlátján lévő táblán a telefonszám középső része
4. pont N 45° 19,765 E 13° 49,893 filmes doboz, jelszó részlet a benne lévő tárgy neve 2 (karakter)
5. pont N 45° 19,472 E 13° 45,975 kapszula pár méterre a romtól, fában, 2 m magasan. Jelszó részlet 2 (karakter)
A teljes jelszó 15 karakter, a pontok sorrendjében egybeírva.
A rejtés nincs regisztrálva a geocaching.com-on, így a ládába TravelBug nem helyezhető.
A Parenzana kerékpárút szerintem legizgalmasabb 48 km-es szakaszát mutatom meg ezzel a kerékpárosoknak szánt multival, de ha az általam bejárt körtúrát teszitek meg, akkor a kocsihoz visszajutással mintegy 66 km- es távra számítsatok. Az út a hegyi kerékpározás light változata, hiszen nincsenek kemény emelkedők, lejtők, igy a könnyedebb túrázást kedvelők is bátran vállalhatják.
A Parenzana ezen szakasza táblák szerint gyalogosoknak is javasolt, azonban így szerintem hosszú lesz, és nem olyan élvezetes.
A Parenzanaról röviden
Nem írok részletes ismertetőt, mert a google rengeteg infót dob ki rá, még az indexesek is készítettek videót róla.
Tömören a lényeg
A XX. század elején működő Triesztből Porečig vezető mintegy 120 km-es kisvasút nyomvonalán kerékpárút lett kialakítva. Nem mondom, hogy építve, mert a hegyi szakaszok murvásak, helyenként még kicsit rázósabbak is. De aggodalomra semmi ok, én egy 38-as tömlőjű trekkingel jártam végig, és simán vállalható.
Gronjan a hegytetőre épült, vigyázat, el ne suhanjunk mellette, ugyanis a Parenzana a város mögött halad el. Itt érdemes elidőzni, kávézni, inni valamit. Sétáljunk egyet a város szűk sikátoraiban, mintha megállt volna az idő. Nézegessétek a fotókat, és olvassátok el a történetét.
A várost elhagyva jó hosszú lejtőzés vár ránk, viaduktokkal és alagutakkal megtűzdelve. Lámpa legyen nálatok, mert nem mindig látni a fényt az alagút végén.
El ne felejtsetek azért útközben ládázni is, hiszen erre a szakaszra esik a 2. multipont, és a 3. pont is, ahol az igazi láda van elrejtve.
2. pont filmes doboz a tábla mögötti ablaknyílás jobb oldalan a kőfalba rejtve. Jelszó részlet a dobozban lévő tárgy felirata (6 karakter)
A völgy után balról kerülve hátba támadjuk Motovun városát. Ide is érdemes felmenni, bár nekem ez most sajnos kimaradt. Egy kis extra szintre azért számítsatok. Előtte azonban készítsetek néhány fotót a városról, majd nézzetek a hátatok mögé is, mert ott lesz valahol a 4. multipont.
Ha belefér, mindenképpen érdemes feltekerni a városba.
Elhagyva Motovunt hosszú tekergőzés vár ránk visszafelé Vizinada-ig, a folyó völgyének túloldalán. Semmi extra, de végig felfelé haladunk, de az enyhe emelkedést alig érezzük meg.
Mielőtt beérnétek a településre szerezzétek meg az utolsó jelszórészletet.
5. pont filmes doboz a rom sarka közelében a kőfalba rejtve (sserek nabgássagam jef), jelszó részlet a dobozban lévő tárgy neve (2 karakter)
Vizinada-ban a Parenzana Poreč felé veszi az irányt, s egy szép hosszú ereszkedés vár az arra tovább haladókra. Azonban aki az általam vázolt körtúrát járja, azoknak a visszaút tartogat még némi izgalmat. Az utolsó szakaszra itt érdemes még folyadékot magunkhoz venni, van kút, market, presszó.
Innen már jó minőségű aszfalt úton haladunk, mégpedig úgy, hogy bukjuk a 250 méter szintet. A nem túl nagy forgalmú úton mindenki vérmérséklete szerint eresztheti el a gyeplőt, azért óvatosan a suhanással, a 40-es hajtűkanyarba ne döngessünk bele 60-nal. Aztán leérve a folyóvölgybe jön a feketeleves, ezt a szintet kb. vissza kell dolgozni a kocsiig. Nos nem semmi móka az utolsó 9 km (a tábla szerint 6%, de néha 10-nek érezni), garantált, hogy nem kipihenve érünk célba.
Jelszóképzés
A teljes jelszó 15 karakter, a pontok sorrendjében egybeírva.
Megtaláltuk, szuper kör volt, köszönjük a rejtést!
Buje-ből az ajánlott parkolóból indulva biciklivel tekertük le a testvéremmel (2 sima trekking biciklivel). Kicsit ugyan ráz a köves út, de megéri így is. Az idő is tökéletes volt. Külön köszönjük a rejtő segítségét az első ponttal kapcsolatban, a többi jelszórészlet könnyen meglett.
Húsvéti lakóautós kirándulás az Isztrián.
Az első 3 pont könnyen ment, a negyediket nem találtuk de meglett a pót. Utána jött az eső. Bőrig ázva tekertünk az 5. pontra, de ott már nem nagyon volt kedvünk semmihez. A jelszó részletet emailben kaptuk a rejtőtől. Köszi!
A Parenzana igazán szép helyeken visz. Mi 3 napot szántunk rá Portoroztól, és azt a másfél órás zuhét leszámítva nagyon élveztük!
Megtaláltam, köszönöm a rejtést!
Szuper a kör,fantasztikus helyek. [Geoládák v3.12.10]
(az 5.ponton a fában vaddarazsak vannak,meg is csiptek-vigyázzatok!)
Megvan!
Kicsit esős időben indultunk neki ennek az Istriai ládának. Már rég óta zavart ez az 5 pötty, amit most biciklink nem lévén autós gyalogos kombóval jártunk végig, így a tekerés élménye kimaradt.
A pontokon mindig sikerült találni valamilyen jelszót, hol a ládikót, hol a pótot. Összességében szép területeket járhattunk így be elkerülve a most Horvátországban található turistainváziót.!
Köszönjük a rejtést, és a kalauzolást.
Távolságra mint a Tiszató megkerülése, de itt nagyon hiányzott az asztaltos felület. A kavicsos nagyon zörgette alattam a kerékpárt.
Talán az következő EU-s pályázatból kerül rá egy aszfaltos borítás.
A vége az volt, de csak 3-szor lejjtett az út. Szerencsére erre jöttem kocsival így ismerős volt, hogy mi van előttem.
1. ponton köszönöm a rejtő segítségét. Lehet hogy megvan, de itt még nem néztem a segítő képeket. Pótjelszó is hiányosnak tűnt, igaz utóbb láttam csak mit kellett volna keresni.
4. ponton leszakadt a part oldal, így a pótjelszót használtam.
5. ponton is úgy tűnt, hogy ledőlt a fal, így itt is a pótjelszót használtam.
Téli bringázás griffs rábeszélésére. Nyárra terveztük, de csak most jutottunk el ide. Csodás volt a táj és pont a kerékpározáshoz ideális időt fogtunk ki.
2. nap: 77,62 km, szintemelkedés: 1014 méter
Útvonal: táborhely - Livade - Motovun - Vizinada - Kolumbera - Nova Vas - Porec - táborhely
Rejtések állapota: 1. pont: filmes doboz ki volt esve, visszatettem a helyére, pótjelszó hordozó eltűnt 2. pont: filmes doboz ki volt esve, visszatettem a helyére, pótjelszó helyét nem találtam meg (aknafedél) 3. pont: a láda rendben a helyén, logfüzet és toll rendben, pótjelszó ok 4. pont: filmes dobozt nem találtam meg, de nem is kerestem túl sokáig, pótjelszó rendben 5. pont: filmes dobozt nem találtam meg, de nem is kerestem túl sokáig, pótjelszó rendben
Bemelegítésképpen a nulladik napon megnéztem a Skocjani-barlangot (ajánlott) és letekertem VP trieszti - nem kevésbé látványos - ládáját (táv: 45,96 km, 720 méter szintemelkedés). Műholdképen kinéztem egy, a Parenzana útvonalához közel eső parkolót, mely a valóságban is megfelelő volt, így ott parkoltam le.
Másnap korán indultam, mintegy 400 méter megtétele után el is értem a hivatalos Parenzana útvonalat, melyet két napig követtem kisebb kiegészítésekkel.
Az olasz és szlovén útszakasz végig aszfaltos, remekül kitáblázott, könnyen követhető, azonban eléggé forgalmas, főleg Kopertől. A szlovén szakaszt a mi Balaton-felvidékünkhöz tudnám hasonlítani, annyi különbséggel hogy itt a tenger kéklik a jobb oldalon. Teljesen kivilágított alagutak és rövidebb közúton megteendő szakaszok jellemezték ezt a részt. Csobbani persze kötelező volt Koperben és Portoroz-ban. A határátlépést követően megváltozott az útvonal, hamarosan immár murvás úton tekeregtem, elviselhető, de állandó emelkedőn szép kilátással a sólepárlóra és a nyílt tengerre. A horvát szakaszon szinte egy teremtett lélekkel nem találkoztam ezen a napon. Első kitérőm Buje belvárosa volt, melyet egy elég meredek emelkedőn értem el. Megkerestem az első pontot, majd irány Groznjan. Ez a kis település ha lehet, még hangulatosabb volt mint Buje. A multi többi pontjának összeszedése a következő napra maradt.
A Parenzana a multi útvonalán a legtöményebb, rengeteg viadukt, alagút, szép kilátások jellemzik. Ezen a napon is kevés kerékpárossal találkoztam. Motovun belvárosát egy nagyon kemény emelkedőt leküzdve értem el, úgy néztek rám a gyalogos kirándulók, mint Noé a harmadik tevére. Ez a városka is nagyon hangulatos, de mind közül ez volt a legforgalmasabb. Nagy csomagos kerékpárral sajnos a városnézés nehézkesebb volt. Összeszedtem a multi többi pontját is és lassan leereszkedtem a tengerpartra Porec-be. A csobbanás itt sem maradhatott el. Ezen a napon is vadkempingeztem hogy ne törjem meg a hagyományt.
Levezetés gyanánt a negyedik napon (táv: 78,76 km, 643 méter szintemelkedés) "már csak" az a feladat maradt, hogy Porec-ből visszatekerjek Olaszországba. Ennek a napnak a mottója a 3 ország, 2 kerék, 1 nagy élmény is lehetne. Novi Grad és Umag kevésbé nyüzsgő és kisebb, hangulatosabb városok mint Porec. Errefelé már elvétve kerékpárutak is kerültek a kerekeim alá. Novi Grad-ban egy fejcsapágy meghúzás, Umag-ban egy belső csere (egy korábbi defekt foltja adta meg magát) színesítette az élményt. A horvát-szlovén határ mindkét oldalán több kilométeres volt a kocsisor, kaján vigyorral az arcomon előztem ki őket, szerencsére senki nem nyitotta rám az ajtót. A szlovén oldalon ismét a megszokott helyeken csobbantam. Abszolút frissen, fáradságnak semmi nyomát nem érezve gurultam vissza az autóhoz.
A horvát oldalon némely szakaszon az öklömnyi köveken nem volt túl kellemes pattogni a nagy csomaggal, de kárpótolt a táj, az elhagyatottság érzése. Szerencsés voltam hogy defekt és igazi műszaki probléma nélkül úsztam meg ismét egy nagy túrát, csakúgy mint másfél hónappal ezelőtt a Kvarner-szigeteken tett 8 napos szintén nagy csomagos kerékpártúrám.
Gusty, köszönöm a rejtést és az eddigi lehető legnagyobb kalandot jelentő találatot! Mindenkit arra buzdítok hogy bringával tekerje le a multit, sőt mindinkább a teljes Parenzana útvonalát! :)
A teljes 4 napos túra mérlege: megtett táv 269,47 km, összes szintemelkedés 3153 méter, tengernyi élmény, önismeret... Ezt mivel lehet felülmúlni? Talán jövőre a Mostar-Dubrovnik egykori vasútvonalán vezető "Ciro" kerékpárúttal? Talán! Meglátjuk! :)
Adriai kirándulónapok végén bicaj hiányában autóval és gyalogosan. Így is szép helyeket láttunk, és bár kicsit sajnáltam pár szakaszon, hogy nem tudok átsuhanni a következő ponthoz, a durva köves részeket nem bántam kihagyni. Aszfaltosan nagyon király lehetne! Az első állomásnál az Istria maraton résztvevői érkeztek szembe. :) A rejtések nagyon jól sikerültek!
Ismét egy kerékpáros láda amit autós + gyalogos kombinációval kerestünk meg. Tetszett minden pont, a kicsi és nagyobb mediterrán városkák (tiszta Olaszország), mégis a láda helyének környéke tetszett a legjobban az alagúttal. A napelemes/ledes világítás igazán elegáns benne! :) Köszönet a rejtésért!
Isztriai bringás kiruccanás második napján ezt a kedves kis kört tekertük le. Vižinada-ból indultunk, hogy a nagy szinteket még az elején, pihenten letudjuk.
Beugrottunk mind Grožnjanba, mind Motovunba, utóbbi nem triviális, mivel egy építkezés miatt a feljárót lekerítették, így csak visszafelé jöttünk rá, hogy hol volt a közeli, alternatív feljárat a bringaútról.
A rejtések közül talán csak a 2. és 3. pont lesz tartós.
Az 1. pontot kigurulva találtam a földön, visszanyomtam a közeli nagy kő alá (gondolom, ott lehetett eredetileg).
A 4. pont hosszas keresés után sem került elő, alternatív jelszónak sem láttam semmi nyomát, de a többi pont alapján ezt betippeltem (a leírásban azért jó lenne valami info, hogy alternatívként mit is kell keresni: feliratot, matricát, dobozt, molinót...stb.).
Az 5. pont is elég ingatag, omladékos helyen van, de próbáltam rendesen rögzíteni.
Mindig tartottam a Touroktól; ez volt a második, és nem csalódtam! Persze készülni kell, mert a csapat egy idő után darabokra szakadt. De mindenkinek megvan a maga priorítása: van aki fényképezik, van aki a kilcsikre hajt, vagy a sebességre. De most sikerült összhangban teljesíteni a távot. Comozni közben, felkeresni Zavrsjét...Motouvn most kimaradt...ez van, ide is több nap kellene..
Köszönet mindenért!
És igen: cyclocross gépel is teljesíthető; de figyelni kell az álnok nagy kövekre....
Csodálatos vidéken vezet végig a láda és jók a rejtések is.
Különleges élmény az alagutakon, viaduktokon áthajtani, így aki csak a biciklizésért jön, az is új élményekkel távozik, de engem inkább a táj, az útba eső városok ejtettek ámulatba. Messziről bámulni is gyönyörűség a dombtetőkön épült, fallal körülvett maroknyi kis településeket, de feltekerni hozzájuk és kicsit elmerülni a kőházak, sikátorok, templomok, apró terek hangulatában az igazi varázslat.
Grožnjan volt az első kultúrmegállónk. A művészek által újranépesített picike település azt hiszem, mindnyájunknak nagyon tetszett.
Számomra mégis inkább Završje volt a legmeghatározóbb élmény. Ehhez a 2-es ponthoz közeli településhez csak páran tekertünk fel. Nem tudtuk, mire számítsunk, így megdöbbentő volt látni az évtizedek óta lakatlan, ódon házakat, leszakadt födémekkel, szobából kinövő hatalmas diófával, mindent befutó repkénnyel. Itt-ott a romok közt pedig egy-egy lakott ház. Hihetetlen! Ilyen lehetett Grožnjan. Tudva ezt, talán bízni lehet Završje feléledésében is.
A harmadik meglátogatott település Motovun volt. Nagyobb városka, kicsit nagyobb kitérővel megközelíthető nagyobb domb tetején. Itt már túl voltunk utunk felén, így van aki itt már inkább valicei szálláshelyünket irányozta be ahelyett hogy nekigyürkőzzön egy újabb dombnak. Sajnos defektet kaptam és emiatt Péter60-nal mi késve értünk a döntést igénylő kereszteződéshez, nem tudtuk, ki merre ment. Én mindenképp Motovun felé szerettem volna venni az irányt. Nem kellett az előörsöt sokáig keresni: a városkapun begurulva a legközelebbi pizzéria ernyője alatt ücsörgött griffs, V_Gábor, Fazék, Attibati, Mikulás. Jó választás volt, panorámás hely, isteni finom pizzával (V_Gábor maradék calzone-ját ettem meg).
Motovun után hamarosan elhagytuk a Parenzana útvonalát. Hurrá az eddigi murva helyett végre aszfalton gurulhatunk haza! Gurulhatunk? Pár percig így is volt, aztán ádáz emelkedők kerültek elénk alattomban. Ezt egy kicsit zokon vettük, de hősiesen legyűrtük. Vižinada városa is útba esett - persze dombtetőn ez is. Annyira megszoktuk, hogy a minden városhoz fel kell tekerni, hogy már csak a dombtetőn vettük észre, hogy ezt lent kikerülhettük volna. Itt már nem álltunk meg nézelődni, nem tűnt olyan érdekes városnak mint az előzőek. Az utolsó 1 km-en utolértük a korábban hazaindult csapat végét, akik valahol kicsit kalandosabb útvonalat választottak. A legkalandosabb azonban ha2-nek jutott.
A túra végén én még legurultam tengert nézni (plusz 4 km), így az össztávom 104 km lett 1 560 m szintemelkedéssel, 6 óra 57 perc mozgásidővel.
Remek túra volt, élveztem minden percét. A csapat nagy lendülettel vágott neki a távnak, aztán a köves terep és a sok látnivaló szétszórta a társaságot. Három kisvárosba is felmásztunk a bringákkal - ideiglenesen elhagyva a vasút nyomvonalát - Gotovunba panorámás étteremben pizzáztunk.
A visszaút kissé hepehupásabb volt mint a vasút nyomvonala, a végén már nem estek jól a hosszú emelkedők. Elég kalandos útvonalon értünk vissza a szállásra. Este még beugrottunk a közeli városba egy kis sörözésre.
Köszönet Gustynak és Strombusnak a szervezésért valamint Mazsolának a transzferért.
A mai nap 98 km jött össze és a túra során teljesítettem az idei 12000. kilométeremet is, ami a 2017-es tervem volt.
Örök élmény marad ez a túra. Tenger -élmény a legelső, imádom a vizet.
Nagy szerencsénk volt,az időjárás is kegyeibe fogadta a csapatot. A péntek esti hűvös,szeles grillparty után egész szombaton hétágra sütött a nap. Sajnálom hogy nem volt időm többet fotózni.
Összesen 101 km tekerés és ~1300 m körüli szint jött össze a nap végére. Minden része szép volt. Az elején még jobbára együtt tekert a csapat, de a aztán Motovun-nál "szétágaztunk". Akinek ereje és ideje engedi, az tekerjen fel Motovun-ba, nagyon megéri. A fellegvár főkapuja utáni étteremben kitűnő pizza volt, csak ajánlani tudjuk. Az útvonal nagyon jó, általában hosszan lankásan emelkedik, majd hosszan lejt, azaz lefelé lehet száguldani. Trekkinggel is járható, de én örültem, hogy MTB-vel mentem.
Parenzana a GCTOUR keretében. Mindig aggódom, amikor nagyobb társasággal "kell" egy komolyabb túrát teljesíteni, de itt hamar szertefoszlottak az aggályaim, remek társaság jött össze. Pontos indulás, ez már eleve jó ómen. Az időjárás a leghető legszebb, ideális egy őszi bringatúrára, kivánni sem tudtunk volna szebbet/jobbat! Az ősz szinei, az útvonal változatossága, a középkori, velencei városkák hangulatos kis sikátorai, templomtornyai, az alagutak és völgyhidak remek kikapcsolódást ígértek. Többedmagammal úgy voltam vele, hogy hozzuk a túrából a benne rejlő lehetőségeket, így Groznjan, Zavrsje, Motovun (legfantasztikusabb) sem maradhatott ki. A multi felépítése és a rejtések remek, a koncepció (szerintem) hibátlan. Egy kései, de kiadós ebéd Motovunban megpecsételte a sorsomat: lelassultam... a Vizinada utáni völgyben a pofaszelet kifejezetten rossz néven vettem :-) Megálltam pihenni és a holtpont után folytattam - immár egyedül - utamat. Úgy döntöttem, hogy Buje felé hajtok (némi plusz szint) és zárom a kört és onnan újra a Parenzana útvonalán tekerek vissza Valicára, a szállásunkhoz. Nem biztos, hogy korszakalkotó gondolat volt így utólag végiggondolva, de akkor ennyire futotta :-) Csodás túra bizony száz fölé vitte a kilométerszámlálómat, így simán meglett a Stravan az októberi Gran Fondo 100 is. A szintekről: mint tudjuk itt nagy tud lenni a szórás. A trekkem először 1217 métert mondott, de a Garmin Connect "elevation correction" után 1517 m, a Strava "correction" után pedig 1454 m, azaz közelebb volt ez az 1500-hoz, mint az 1200-hoz. Éreztem én ezt, mert elfáradtam. Gusty mester előző esti grillpartyja remekbe szabott volt. Mély meghajlás, kalapemelés és feszes tisztelgés illeti meg a főszervezőt és túravezetőt! Hálás köszönet Fazéknak és V_Gábornak a fuvarért és remek társaságért és persze mindenki másnak is, aki jelenlétével hozzájárult ehhez a remek kis kiruccanáshoz! Akitől nem tudtam elbúcsúzni vasárnap reggel, elnézést kérek. Viszlát legközlebb egy TOUR-on vagy máshol...
Mikulás
A lista az oldal alapbállításának megfelelően nem mutatja az összes bejegyzést (37 db), az összes megjelenítéséhez kattints ide.
Az alapbeállítást (25 db) felülbírálhatja a felhasználói beállítás, amelyet bejelentkezve a felhasználói adatok között tudsz megváltoztatni.
N 45° 24,879' E 13° 39,736' 174 m [GCPARE+parkoló]
N 45° 23,894' E 13° 41,304' 217 m [GCPARE-1]
N 45° 22,783' E 13° 43,351' 281 m [GCPARE+ivóvíz]
