WAP
A PL turistajelzés melletti szikla úttal ellentétes oldalán kisebb kősziklával takart üreget keress! Ládaméret: 20*20*7 cm.
(kérem, hogy vigyetek egy zippes zacskót a logbooknak, a telepítésnél nem volt nálam)



Fokozottan védett természetvédelmi terület. A turistaútról letérni tilos! A hegytetőn található "Lakóbarlang" megközelítése különösen esős, havas időben fokozott figyelmet követel!


Megközelítés

A várhegyet gyalogosan Bükkzsérc vagy Cserépfalu felől érdemes megközelíteni. Bükkzsérc felől egy 5.5 kilométeres kirándulásra számíthatunk. Bükkzsércen a  N 47° 57,472' E 20° 30,180' 234 m [GCodov+1parkoló] parkolóban hagyhatjuk az autót, majd a P4
turistajelzésen elindulva mintegy 4 kilométeres séta után a  N 47° 59,389' E 20° 29,826' 470 m [GCodov+PL letérés] a piros rom jelzés csatlakozik be, amelyen elérjük az Ódor-hegy és az Ódorvár-hegy közötti nyerget, innen már tábla jelzi a várat is, - amely egy percnyi sétára van.
A cserépfalui parkolóból
 N 47° 56,430' E 20° 32,086' 217 m [GCodov+2parkoló] a K+ jelzésen indulunk a Hór-patak völgyében, majd a  N 47° 59,511' E 20° 30,956' 470 m [GCodov+KL letérés] kereszteződésnél a kék rom jelre váltunk, amin az előbb említett nyeregig jutunk, ahonnan már csak 100 méter a vár.
Kerékpárral Felsőtárkány felől érdemes megközelíteni az Ódorvárat. A kocsit a közösségi ház kiépített parkolójában hagyhatjuk,
 N 47° 58,688' E 20° 25,786' 234 m [GCodov+3parkoló]
de a bátrabbak az Egert és Miskolcot összekötő országút mellett is hagyhatják az autót.  N 47° 59,476' E 20° 27,547' 234 m [GCodov+4parkoló]
Ebben a pontban ágazik el egy jó minőségű aszfaltút, amelyen a  N 47° 59,719' E 20° 29,422' 450 m [GCodov+jobbra] elágazásban jobbra fordulva egészen a Szent Erzsébet forrásig haladunk.  N 47° 59,369' E 20° 29,780' 470 m [GCodov+Erzsébet-forrás]
Az út végig emelkedik, de meredek emelkedők nincsenek. A "PL letérés" útpontban elhagyjuk az aszfaltutat és balra egy jól járható makadám úton érjük el a vár alatti pihenőt.

Az Ódorvár története

A várról alig maradt fenn információ. Építésének körülményeit és idejét nem ismerjük. Egyes elképzelések szerint már a kő-, majd vaskorban is lakott volt a terület, melynek bizonyítékai a várfalak alatti sáncmaradványok. A várat valószínűleg a tatárjárás után építették erődített vadászkastélyként, majd a közeli Cserép-vár pusztulása után vette át annak szerepét. Mások szerint csak a 15. században épült itt erősség. Kedvező fekvésének köszönhetően csekély katonai erővel is el tudta látni feladatát, a Hór-völgy védelmét. A 14. században több tulajdonosa is volt, közöttük az egri püspökkel. 1351-ből származik egyetlen okleveles említése is, melyben Erzsébet királyné megtiltotta Peskó ódori kapitánynak, hogy Cserépfalun és Bogácson dézsmát szedjen és lakóit "háborgassa". A 15. században Jan Giskra vezetésével husziták foglalták el, majd innen irányították a környék falvaiba intézett portyáikat. 1472-ben Mátyás Fekete Seregének élén Magyar Balázs űzte ki őket és rombolta le a várat, mely ezután már nem épült fel, katonai szerepe később nem volt, bár Eger eleste után a törökök valószínűleg megszerezték.
A vár területe viszonylag kicsi, kb. 30x50 m, alakja nyújtott L betűre hasonlít. Egykori kinézetét ma már nagyon nehéz rekonstruálni. Bástyái és várárka valószínűleg nem volt, sáncainak nyomai épphogy felismerhetőek. A sánc a lankásabb északi és nyugati oldal felől volt szélesebb és mélyebb. Észak felé nyílott a vár kapuja, dél felé pedig egy megfigyelőtornyot építettek. A falak alapzata mindössze 60-120 cm széles volt, valószínűleg csak alsó részük készült kőből, a vár többi részét palánk alkotta. Falmaradványainak egy része az 1950-es években omlott le, de kisebb kutakodás és sziklamászás után még a délkeleti részen lévő kőfalak alapjait megtalálhatjuk.

A Hajnóczy-barlang

Az Ódorvár hegy oldalában a csúcstól 140 méternyire délnyugati irányban van a szűk, egy méter magas és fél méter széles bejárata.  N 47° 58,964' E 20° 30,697' 460 m [GCodov+Hajnóczy-barlang]
Feltérképezett hossza: 4125 m (ezzel a Bükk 3. leghosszabb barlangja) mélysége: 90 m, a bejárattól mért magassága: 23 m.
1971-ben a barlang felfedezése akkor történt, amikor a közeli Odorvári-barlangban dolgozó Hajnóczy József Barlangkutató Csoport néhány napig vezető nélkül maradt és a diákok emiatt nem folytathatták a barlang feltárását. Ekkor a tanulók szétnéztek a környéken és egy rókalyukszerű üreget találtak. Másfél napig tágították a szűk járatot és a munkájuk eredményeként a legvékonyabb tanuló, Ádám András befért a lyukon 1971. július 25-én.
Hazánk legidősebb barlangjai közé tartozik. Itt találták a Bükk hegység legősibb emlősfaunáját, melynek kora 700.000 évre tehető. A Bükk-hegység barlangjai közül a Hajnóczy-barlang kirí a cseppkőgazdagságával. A barlang nem látogatható, a bejáratot vasajtóval zárták le.
Az Ódorvár csúcsa közelében található még egy barlang, az úgynevezett "Lakóbarlang", ahol őskori leleteket találtak a régészek. A jelek szerint további feltárása most is folyik.

Köszönet Macikupacnak a ládaötletért.