A parkolóból továbbmegyünk felfelé a N 47° 8,479' E 17° 22,323' 279 m [GCKKNY+ösvény kezdete] pontig, ahol egy keskeny kőutcácskát találunk és ezen megyünk fel egészen a Kőkonyha bejáratáig. Ez az ösvény ősszel és télen jól járható, nyáron néhol felszaporodik az aljnövényzet, sajnos a csalán is.
Rejtés
A rejtek a Kőkonyha előtt, a bejárat közelében van, attól jobbra, egy kis mélyedésben, kb.mellmagasságban, kövekkel takarva. Kérlek, gondosan rejtsétek vissza a dobozt, ne sérüljön és ne is legyen feltűnő.
A Somló
A Somló-hegyet és környezetét több rejtés is bemutatja (GCJUH, GCKASO, GCSZBK) én egy kevésbé ismert érdekességre szeretném felhívni a figyelmet ezzel a ládával.
A 435 m magas Somló a földtörténeti harmadkorban, az 5-10 millió évvel ezelőtti balaton-felvidéki vulkáni aktivitás idején született. Ez a vulkáni tevékenység hozta létre többek között a Badacsonyt és a Szent György-hegyet is.
A hegy alkotó eleme bazalt, amely egy kiömlési vulkanikus kőzet. Általában kis viszkozitású, hígan folyós, könnyen és vastagon szétterül, ahogyan azt tanúhegyeink bazaltfennsíkjai is jól mutatják.
Amikor a szabad levegőre kiömlő bazaltláva hűlni kezd, a zsugorodási központok között repedések alakulnak ki a felszínén. Nagy kiterjedésű, vastag, egyenletesen hűlő lávában a repedések közel szabályos, főként hat-, illetve ötszögletű sejtekből álló mintázatot hozhatnak létre. A repedések felszínre merőlegesen hatolnak be a fokozatosan megszilárduló láva mélyebb rétegeibe. Így alakul ki a megszilárdult kőzet poligon hasábokból álló szerkezete, amit mindenki jól ismer és általában bazalt orgonáknak nevezünk.
Kőkonyha
Gyönyörű bazaltorgonákat láthatunk a Badacsonyon, a Szent György-hegyen és itt a Somlón is. Ha jól megnézzük ezeket az oszlopokat, akkor azok tömött sorokban állnak egymás mellett és mögött is, lábuknál masszív kőfolyások, amelyek a korábban erodálódott oszlopok anyagából képződtek. Ritkaság, amikor az oszlopok elhelyezkedése úgy alakul, hogy köztük nagyobb, szabad tér keletkezik. Egy ilyen ritkaságot szeretnék ezzel a rejtéssel megmutatni, amit Kőkonyhának hívnak.
A Kőkonyha a Somló déli lejtőjén, magasan, bazaltoszlopok által körbeölelve helyezkedik el és alakja olyan, mint egy szoba vagy, ahogy neve is jelzi, konyha. Felülről nyitott, oldalról zárt. A "konyhába" egy szűk nyíláson lehet belépni, a bejárathoz szőlők között vezető kő-ösvényeken és lépcsőkön lehet feljutni. A helyszín felé haladva érdemes a közeli ültetvényekre is egy pillantást vetni, mert a Kőkonyha környékén találhatók a legmagasabban fekvő szőlőültetvények. A művelést meghatározó mikro-klimatikus adottságok itt a legjobbak, amik a termett szőlők és borok minőségében, árában is megmutatkoznak. Sajnos a Kőkonyha történetéről szinte semmilyen feljegyzés nem maradt, de neve arra is utalhat, hogy a konyhában gyújtott tűz füstje felül szépen kiszállt az oszlopok között.
Megtaláltam, köszönöm a rejtést! Fantasztikusan szép hely, kalandos feljutás, gyönyörű kilátás! Annyira meleg van, hogy csak viszonylag korán lehet kirándulni. [Geoládák v4.4.1]
Előszőr még kb. 10 éve jártam itt és a Somló-t akkor a szívembe zártam. Tudtam, hogy ha újra előtte visz el az utam, kötelező jelleggel fel fogok menni rá.
A láda rendben volt, de kívül keressétek. Én bent kerestem vagy 10 percig, mire egy kép tudatosította bennem, hogy tuti rossz helyen keresem.
Akkor is készítettem képeket, de elég pocsékak lettek. Most a régi mobilommal sokkal jobbakat tudtam fotózni. A hely régen ámulatba ejtett, akkoriban még nem ismertem a túrázás fogalmát és keveset láttam a világból. Most is érdekes hely és megéri felkeresni, de már messze nem akkora.
N 47° 7,500' E 17° 22,511' 209 m [GCKKNY+kereszteződés]
N 47° 8,444' E 17° 22,383' 272 m [GCKKNY+parkoló]
N 47° 8,479' E 17° 22,323' 279 m [GCKKNY+ösvény kezdete]
