Megye/ország: Lengyelország
Elhelyezés időpontja: 2017.08.12 12:57
Megjelenés időpontja: 2018.03.10 17:07
Utolsó lényeges változás: 2018.05.06 20:01
Utolsó változás: 2018.05.07 07:23
Rejtés típusa: Hagyományos geoláda
Elrejtők: Fairy, kivancsifancsi
Ládagazda: Fairy Nehézség / Terep: 2.5 / 2.0
Úthossz a kiindulóponttól: 9200 m
Megtalálások száma: 54 + 3 sikertelen + 1 egyéb, grafikon
Megtalálások gyakorisága: 0.1 megtalálás hetente
WAP ON
Piros és szürke festékkel kent méretes/méteres kő melletti laposabb kőtömb alatti üregben, kiseb kő mögött rejtőzik a 450 milliliteres (kb. 16*11*6 cm külső méret) négyfúlű geoláda.
WAP OFF
Tósor
A Magas-Tátra lengyel oldala bővelkedik gyönyörűséges jégkorszaki eredetű tavakban. Íme a legnagyobb.
Magas-Tátra
A Kárpátok hegységrendszerének legmagasabb tagja, amely ma Szlovákia és Lengyelország határán emelkedik. Kiemelkedésének legfontosabb időszakai az alpi orogenezis (hegységképződés) két jelentős fázisa: az alsó és felső kréta határán (kb. 100 millió éve), majd a paleocén és az eocén határán (kb. 55 millió éve). Anyagát tekintve a zömét ősi kristályos kőzetek (gránit) alkotják, a peremeken mészkővel. Mai arculatát a negyedidőszaki eljegesedések alakították ki: ekkor keletkeztek a magashegységi formakincs jellegzetes vonásai.
Morskie Oko
Célpontunk egy tengerszem, amely egy olyan glaciális tó, amely a pleisztocén eljegesedés során jött létre. Most csak az év felében fedi hótakaró ezt a tájat, de a pleisztocénben ez másként volt: a rövid, hűvös nyarak alatt nem olvadt el az előző tél összes hava, hanem egyre csak halmozódott, tömörödött. Majd a hatalmas jégtömeg lassan megindult lefelé: gleccserek keletkeztek. A jégár ráspolyként pusztította az alatta levő kőzetet, a puhább részekbe bemélyedéseket csiszolt. A jégkorszakok elmúltával a meredek falú, U-keresztmetszetű, gleccser vájta völgyek talpának mélyedésében tavak alakultak ki.
A Morskie Oko (magyar nevén: Halas-tó) a Magas-Tátra lengyel oldalának legnagyobb glaciális tava és egyik legnépszerűbb látványossága. Az 1395 méterrel a tenger szintje felett fekvő tó felszíne 34,93 ha, legnagyobb mélysége 50,8 m.
További látnivalók
A Halas-tó felett 188 méterrel egy másik csodálatos - és kevésbé zsúfolt - tó fekszik, amelynek magyar neve Tengerszem: ez a Czarny Staw pod Rysami (vagy másik megközelítésben: Czarny Staw nad Morskim Okiem). A láda mellett felfelé induló Piros sáv éppen ide vezet.
Van mód a láda (és még néhány társa: GCCZAR, GCMORS, GCOSZT, illetve GCRYSY) szervezett keretek között történő felkeresésére is: a Szent Jakab Zarándokegyesület évente egyszer budapesti buszos indulással Magas-Tátrai átkelést szervez. A ládá(ka)t is éppen egy ilyen túra során helyeztem ki. A közben készült rengeteg fotó albumait itt találod: lengyel szakasz, szlovák szakasz.
Ládatörténet
2018.05.06 15:00 kivancsifancsiék hosszan keresték a ládát, majd telefonon is egyeztettünk és megbizonyosodtunk róla: a láda eltűnt. A dobozt hibahatáron pótolta az expedíciós csapat, köszönöm szépen!
2018.03.10 17:07 A geoláda megjelenik.
2017.08.12 12:57 Magas-Tátra átkelés közben kihelyeztem a geoládát.
A követ megtaláltam, ami az eredeti rejtek volt. A logokból próbáltam kitalálni, hol lehet az új hely, de elég nagy volt a forgalom, és kevés a nyom...
Egy képet készítettem magamról az eredeti kővel.
Ez alapján kérném az elfogadást.
Tegnap a Czarny Staw Gąsienicowy-nál jártam, ma ez volt a célpont.
Helikopter is volt a Tengerszem csúcs felé, de mentést nem láttunk.
Négy napos túrán voltunk barátokkal, de rajtam kívül senki nem ládázik, így magamra maradtam a keresésben. A többiek felmentek a felső tóhoz, én próbáltam megkeresni a ládát, de mivel nem volt térerő,így nem tudtam pontosan behatárolni hol keressem, így 15perc keresés után feladtam. A többieket követve a felső részt elérve megkaptam a szükséges információkat és visszafelé újra próbálkoztam. Akkor szerencsére megtaláltam.
Köszönöm a rejtést!
Épp a ládánál tartózkodásunk alatt mentettek valakit helikopterrel a Tengerszem csúcsról. A csúcs már hólepellel fedett. Felelőtlenség ilyen időben oda felmászni!
A felső tavat is megnéztük, nagyon tetszett a túra.
Köszönjük a rejtést!
Ildi és Laci
2007-ben jártunk a tónál először, akkor megfogadtuk soha többet. Nekünk a természetjárás nem ezt a népsűrűséget jelenti, ami a hosszú betoncsíkon vonul. Igaz, az Öt-tóhoz is erre indultunk, de ott mindig felsóhajtottunk, végre vége a tömegnyomornak. Most viszont egy baleset (fejre estem a Mecsekben, ami miatt nem mertem durvább szakaszokat bevállalni) és a még ereklye csak ide csalt. Ragyogó szép időt fogtunk ki, a szokásostól eltérően nem hogy sz@rrá nem áztunk Lengyelországban, de egy csepp eső sem esett ránk. Utólag nem nagyon értettük, miért balról kerüljük a tavat. A ládánál is nagy volt a népsűrűség, az embercsíknak csak nem akart vége lenni. Így leültünk a lapos sziklára, én enni is elkezdtem, közben cosinus0 kihasználta, hogy épp senki sem jött, és előkapta a ládát. Hasonlóan rejtette vissza is. A tóig való fel és le út felejtős, de a tó körüli séta mindannyiunknak nagyon tetszett.
Megvan, szamosszamócáékkal közös Magas-Tátrai kirándulás alkalmával. A túrázás nekem sem azt jelenti, hogy aszfalton gyalogoljak több kilométert, no meg az a sok ember az meg főképp szokatlan volt nekem. Viszont a Tó körüli séta és látvány kárpótolt mindenért. Köszi, hogy megmutattad, köszi a rejtést!
N 49° 15,345' E 20° 6,183' 985 m [GCMORS+PARKOLO]
N 49° 12,087' E 20° 4,280' 1398 m [GCMORS+MENEDEKHAZ]
