WAP ON
Hollenburg várának kapuján kívül, attól pár méterre jobbra, vályútól balra, kőasztal mögött, talajszinten, palával takarva keresd a kis kindertojás kapszulát.
A vár területére hétfőtől péntekig 8 és 17 óra között ingyen be lehet lépni, de kizárólag a várudvar és az erkély látogatható. Más időpontban, más térrészben idegeneknek tartózkodni TILOS!
Légy szíves ne autózz fel a várig, használd a kijelölt parkolót!
WAP OFF

Orom a Dráva felett
A(z immár tóvá duzzasztott) Dráva felett évszázadok óta uralja a környező tájat Hollenburg vára. Ha erre jársz, állj meg itt egy vársétára!

A vár története
Hollenburg lényegében azon a helyen áll, amit először 860-ban és 876-ban curtis ad Trahovem néven említenek. A mai várat valószínűleg 1100 körül Stájerország márkijának hűbéresei építették, amit egy 1142-ben kelt oklevél is bizonyít. Ahogy a 13. században a Loibl-hágón át kiépült a kereskedelmi út, a vár stratégiai jelentőségre tett szert. Hollenburg mindenkori birtokosai (az elsőként a magyarok elleni harcokban kitüntetett Pettauer-, majd a magyar főrendiházi tag Stubenberger-család) viszálykodtak a viktringi (ciszterci) apátsággal, ugyanakkor a székesegyház fontos adományozói voltak.
Az 1348-as földrengés ugyan részben összedöntötte a várat, de rögtön újjá is építették. 1349-től Hollenburg ítélőszéket is kapott.
1514-ben I. Miksa császár eladta a várat és egyúttal bárói címet adományozott Siegmund von Dietrichsteinnek, akinek leszármazottai a 16. és 17. század során átépítették a jelenlegi formájára. A Dietrichsteinek férfiágon 1861-ben kihaltak, így előbb a Maresch-Wittgenstein, majd a jelenlegi tulajdonos Kyrle-család birtokába került az ingatlan.

Hollenburg
A mai alaprajz szabálytalan formája a kora középkori sáncok vonalvezetésére vezethető vissza.
A várba északi irányból egy 17. század közepén épült lépcsőzetes oromfalú kaputornyon majd egy árkon átívelő, hosszú, fedett átjárón keresztül jutunk be.
A vár domb felőli oldala dísztelen, de a völgy felőli oldalon több, reneszánsz stílusban díszített ikerablak látható. A 14-15. században épült palotaszárny a vár keleti felében helyezkedik el. A keleti szárnyban az udvar felől kétemeletes reneszánsz loggia (1548) épült, szemben fából készült tornác. A nyugati falon és a loggia emeleti szintjének két pillérén a Dietrichstein-Rottal-címer 1529-ből, illetve a Dietrichstein-Starhemberg szövetség címere látható.
Az ajtók felett luteránus irodalmi és bibliai idézetek 1581-ből, valamint az építési munkálatok szakaszaira utaló, 1516 és 1588 közötti évszámok vannak feltüntetve.
Az udvarban római kori sírköveket is láthatunk domborművekkel, vésett feliratokkal.
A keleti szárnyban kapott helyet az először 1348-ban említett, Szent Miklósnak ajánlott várkápolna, amelyet 1684-ben ismét felszenteltek. Az épület falait festmények díszítik, többek között egy 14. század második feléből származó freskósorozat.


Megközelítés
Kérlek ne autózz fel a várig! A buszmegállónál tágas parkolóhelyet találsz:  N 46° 32,981' E 14° 15,673' 557 m [GCHOL+PARKOLO]. Innen a főútra merőlegesen délre induló murvás úton sétálhatsz a ládáig.

Forrás
Hollenburg vára (németül)
Pettauer család
Stubenberger család

Sikeres kincskeresést!

Ládatörténet
2024.10.31 - Az elveszett ládát ideiglenesen kis kapszulával pótoltam. Csak a jelszó van benne. A ládaoldalt is aktualizáltam. [Admin(Fazék)]