-
történelmi nevezetesség, várrom, épület
-
szép kilátás, érdemes panorámát fényképezni
+
különleges látványosság, helyszín
-
speciális koordináta-érték vagy magasság
-
vízpart, tó/folyó, forrás van a környéken
-
település belterületén van a láda
-
van a közelben (pár száz méteren belül) lakott terület
+
havas, jeges időben, fagypont alatti hőmérsékleten is kereshető a láda
+
nyáron, a legnagyobb kánikulában is ajánlott környék
-
hegyen, csúcson, nagy dombon van a láda (a környékhez képest)
+
megközelíthető járművel néhány száz méteren belül
+
a javasolt kiindulóponttól fél órán belül elérhető
+
mozgáskorlátozottaknak, babakocsival érkezőknek is ajánlott
+
kisgyerekkel is megközelíthető
-
a láda megszerzéséhez sziklát kell mászni (gyerekkel nyakban kizárt)
-
sötétben is érdemes keresni
-
a GPS-t zavaró sűrű erdő, sziklafal, magas épület, stb. van
-
szokatlan méretű/alakú a láda (az ajándékok miatt fontos)
+
el lehet menni kerékpárral a ládáig (vagy látástávolságban hagyható)?
+
GPS nélkül is érdemes megkeresni
+
a látnivalóért fizetni kell
WAP A kb 15*15*8 cm-es láda (barlang irányában) az út bal oldalán, 3-4 m távolságban (kissé lejjebb) egy sziklacsoport úttal átellenes oldalán, két szikla közötti résben

A ládába TravelBug
nem helyezhető.
A
Martonházi Aragonitbarlang vagy más néven
Ochtinai Aragonitbarlang (Ochtinská aragonitová jaskyňa), az Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt barlangjainak egyike, a
Világörökség része, és a világ három látogatható aragonitbarlangjának egyike.
A barlang nyitvatartása
(hétfő kivételével)
6. 1. - 8. 31. 9.00 - 16.00 minden egész órában
4. 1. - 5. 31. belépés: 9.30 11.00 12.30 14.00
9. 1. - 10. 31. belépés: 9.30, 11.00 12.30 14.00
A látogatás 30 percig tart.
Belépőjegy 7 EUR, a fotózásért külön kell fizetni.
A barlang megközelítése
Ha Magyarország felől, délről érkezel: akkor Tornalja (Tornala) megközelíthető Salgótarján-Fülek (Filakovo)- Rimaszombat (Rimavska Sobota) útvonalon, vagy a bánrévei határátkelő után, kb. 14 km a 67-es úton. Tornaljától az E571-es úton Pelsőc (Plesivec) felé, majd a település határában az 587-en Csetnik (Stitnik) irányába. Innen balra fordulva az 526-oson a
N 48° 38,940' E 20° 17,762' 610 m [GCARBA+fordulj] elágazásig, ahol jobbra fordulj Hradek felé. Itt:
N 48° 39,532' E 20° 17,730' 642 m [GCARBA+erre] fordulj ismét jobbra egy elég rossz minőségű, de nem hosszú útra, a parkolóhelyig
N 48° 39,814' E 20° 18,310' 648 m [GCARBA+Parkoló].
Ha észak felől jössz: (Magas Tátra, Alacsony Tátra keleti oldala, Szlovák Paradicsom) akkor az 531-es útról Muránynál (Muran) fordulj balra az 532-es útra, és ezen haladj Jolsváig (Jelsava). Itt ismét balra fordulva térj az 526-osra, amelyen az ellenkező irányból éred el az 526-os utat, vagyis ekkor a megadott koordinátánál balra fordulj Hradek felé.
Mi az aragonit?
A kalcium karbonát mészkő formájában igen gyakori hegységalkotó kőzet, amely mikrokristályokból áll. Néha azonban látványos nagyméretű kristályokat is képez, amelyek kémiailag azonosak, de kristályformájukat tekintve jelentősen különböznek. Ezt a jelenséget nevezik polimorfiának. A kalcium karbonát ilyen polimorf alakjai:
az
aragonit (rombos kristályforma),
a
kalcit (trigonális kristályforma, 2. kép), illetve
a
vaterit (hexagonális kristályforma, 3. kép).
Az aragonit kristályai oszlopok, sokszor tű alakú halmazok; gyakoriak az összenőtt többszörös ikerkristályok, de rostosan, gömbösen, kéreg módjára, és ágas-bogas formában is megtalálhatóak. A színeződéseket elsősorban a vastartalom okozza.
A barlangról
A Rozsnyótól 26 km-re, a Gömör-Szepesi-érchegységben található, 300 m hosszú barlangot 1954-ben fedezték fel, és 1972-ben nyitották meg a nagyközönség előtt. A Várhegy északkeleti oldalán 660 méter magasan nyílik. Föld alatti csarnokait az aragonitból formálódott különféle képződmények díszítik, amelyek a felszíni vizek korróziós tevékenysége és mészkő kikristályosodása folyamán jöttek létre. Színük a fehértől a barnáig terjed, s alakjuk rendkívül változatos. Napjainkig tíz termet tártak fel, amelyeket a képződmények formái után neveztek el. Így van például Tejút-terem, Csillag-terem, Márvány-terem. A barlang mesterséges tárója 144 m hosszú, amely 19 m szintkülönbséget hidal át 104 lépcsőfok segítségével. A járatok összhossza 300 m, a levegő hőmérséklete 7,2- 7,8 Celsius fok között mozog.
Kevesen tudják, hogy Budapesten is található aragonitbarlang: a Gellérthegyben a Szent Iván-barlangból egy kutatófúrást mélyítettek 1964-ben, ennek során fedezték fel. A barlang falait vastag kéregben borítják a kristályok. Ezt a barlangot azonban a nagyközönség számára sajnos nem nyitották meg.
A környék egyéb látnivalói
Ha erre jársz, szinte útbaesik:
GCBERE
és néhány szép gótikus templom:
Csetneki gótikus plébániatemplom, illetve
hasonló, 13-14 sz.-i templomok vannak
Martonházán (Ochtina),
Gecelfalván (Gocelovce) és
Pelsőcön (Plesivec)
A ládáról
A parkolótól kb 100 m-es séta a barlang bejárata. A ládát félúton, (a barlang felé menve) az út bal oldalán, 3-4 m távolságban (kissé lejjebb) találod, egy sziklacsoport úttal átellenes oldalán két szikla közötti résben.
Forások:
Az aragonitképződményekről nincs saját fotóm, a 4-8 képeket Zergi készitette és ajánlotta fel, köszönjük.) A 2-3 képek a netről származnak.
További infók:
A Barlang
Martonháza
Aragonit
Keressétek meg a többi ládánkat is:
GCNIVA
GCHJ
GCUSA
GCKUK
GCFELF
GCTAR
GCPADK
GCTEMP
GCBRAM