WAP: A láda helye 2017. 03. 11.-én megváltozott, közelebb került az úthoz. Egy furcsán növő fa tövében keresd!

Magyarország 2. geoládáját 2001-ben rejtette ide kumin, melyet 2016-ban megörököltem.
2017-ben eljött az ideje hogy a szűkszavú leírás helyett kapjon egy hozzá illő tartalmas ládaoldalt, egy új dobozt, és megújult rejtekhelyet.

Parkolás  N 47° 31,778' E 18° 52,176' 300 m [GCFeHe+parkoló] Budakeszi és Telki között, a 2014-ben átadott Hideg-völgyi pihenőhelynél, ahol büfé, és árnyas bográcsozó helyek is várják a tikkadt vándort.
A Széna térről induló távolsági autóbuszok is megállnak itt.
Innen a zöld háromszög jelzés vezet a ládához.

A rejtés a Fekete-hegyek egyik sziklás déli gerincén, 435 m magasságban található dolomitbércet mutatja be, ahonnan szép kilátás nyílik a Csíki-hegyektől Zsámbéki medencéig.
A hely az 1991-ben balesetben elhunyt Tarnai László túra- és cserkészvezető emlékére Tarnai-pihenő nevet kapta.

A dolomit-sziklagyepek a Budai-hegység egyik legértékesebb élőhelyei. Kialakulásukban nagy szerepe van a dolomit alapkőzetnek , mely magnéziumtartalma miatt nehezen oldható, könnyen töredező kőzet, így a mállás helyett inkább az aprózódás, murvásodás a rá jellemző eróziós folyamat.Ennek következtében talajréteg is nehezen alakul ki rajta, ráadásul a gyér növényzet miatt azt a kevés keletkező humuszt is rendszeresen lemossa a csapadék. A kopár, délies kitettségű meredek hegyoldalakon csak foltokban tud megtelepedni a növényzet, és az főleg szárazságtűrő, melegkedvelő szubmediterrán fajokból áll. Több endemikus fajnak is otthont adnak ezek az élőhelyek, mint pl. a magyar gurgolya, a henye boroszlán, az István-szegfű vagy a magyar méreggyilok, de csak a Szénások területén élő pilisi len élőhelye is a nyílt dolomit-sziklagyep. A kora tavaszi időszakban számos védett virág nyílik ezeken a helyeken, mint a tavaszi hérics, a törpe nőszirom, vagy a leánykökörcsin, később az árvalányhajak, finom szálai uralják a képet.
Forrás: Túrázók nagykönyve - Magyarország túraútvonalai (Budapest és környéke)

Felsorolt fajok eszmei értéke példányonként elérheti a 100.000 Ft-t is, úgyhogy mindent a szemnek, semmit a kéznek!

Erre vezet a Sisakvirág tanösvény amely 8 állomáson keresztül jut el Nagykovácsiból, az 559m magas Nagy-Kopaszon keresztül, a bevezetőben ismertetett parkoló helyünkig.

A Fekete-hegyekben - mint sok más helyen az országban - a gyenge termőréteggel borított sziklás területekre az igénytelen feketefenyőt telepítették gazdasági, és talajmegkötési céllal, de ezek a célok nem váltak valóra, ráadásul a fenyők 10-15 éve egyre gyorsuló pusztulásnak indultak, napjainkban ezt a folyamatot már láncfűrésszel is tovább gyorsítják, hogy mihamarabb ismét az őshonos fafajok foglalják el a helyüket.
Ezért láthatunk néhol az út mentén fenyőfarakásokat, és tarvágásokat.

A jelzett úttól 200 m-es kitérővel a  N 47° 32,327' E 18° 51,701' 360 m [GCFeHe+bánya] pontról betekinthetünk a felhagyott murvabányába, ahol érdekes színű bemosódásos alakzatok láthatóak a fehér sziklafalon.

Ellenkező irányban szintén 200 m a Dezső kunyhó  N 47° 32,242' E 18° 51,933' 350 m [GCFeHe+Dezső kunyhó], ahol kiépített pihenő hely vár, és szemből jó rálátás van a bejárt bércre.

Jó túrázást!