GCVia2 és egy kis lángos után érkeztem ide. Ez a két út számomra sokkal könnyebb volt, mint a Cuha-völgyi két út.

Az 1. pontot egy kicsit odébb pótoltam, itt (ld. két első fotó):
Szikla és kis fa között, avarral takarva. A fa egyik ágát a földtől 8 cm-re levágták. Ez a borostyános rész után, de a fal előtt található. További segítség: a kötélen van egy hurok, amin müanyag boritás is található, attól 1-1,5 méterre van a 10 cm-es fadarab.

Volt időm a hely megkeresésére, mert már az Ostromlók útjának elején (a Selejtezőnél) is várni kellett. Egy 5 fő + vezető csapat ment előttem. Egy lány tériszonyos volt, de jobban haladt mint az előtte lévő srác. Szerintem a tornacipő sem segített neki. A csúszós sziklákra panaszkodott állandóan. Szóval sokat álltam és vártam a következő pihenésre alkalmas helyre. Tartottam tőlük a tisztességes távolságot. Utol is ért egy pár bennünket, de ők is vártak. A hídtól a Sima Táblákig kb. 3x lassabban haladtam. Csak a gerinc előtti első B-s szakasznál gyorsultak be. Úgy kivoltak, hogy fent mindegyikük elfeküdt a lefelé vezető út előtt.

Én mentem tovább a Várpanoráma felé. Ott szerencsére nem volt senki előttem a beszállásnál. Amikor elindultam, akkor érkezett egy pár ember, nekik segítettem, mert többször is megkérdezték, hogy hol a Várpanoráma kezdete. Amikor a táblára rámutattam, akkor "megnyugodtak". Ez könnyen ment. kétszer keresztezi az út az MZ/X-et. Az elsőnél függőlegesen halad el, majd a másodiknál már sétálós.

Ez sem tűnt sokkal nehezebbnek, mint a - szerintem - legkönnyebb Várpanoráma. Egy helyen volt kis meglepetésem, a Trükkös Fal aljában az egyik karabinerem a függőleges kötelet tartó legalsó bilincsre rátekeredett, olyan módon, hogy azt sem tudtam hirtelen, hogyan szedjem le. Végül sikerült "kibogoznom" az ördöglakatot. Pedig felfelé indulás előtt megigazítottam őket, de nem jöttek utánam így jól befeszült a fék és mászhattam vissza. Ezen kívül ez az út is eseménytelenül telt el.

Fent megvolt a panoráma is, a doboz is (fedelét jobban rányomtam). Itt utolért egy 4 fős csapat, a ládától nem túl messze pedig egy 3 helyi fiatal beszélgetett az erdőben. Innen könnyen visszasétáltam a település elején kialakított tágas, de teli parkolóhoz.

Köszönöm!
[g:hu+ 2.3.4]

Megtaláltam.
Köszönöm a lehetőséget.
[g:hu+ 2.3.3 ]

Szuper élmény a vasaltutakon, minden utat végigmásztunk. Vince is jött velünk, aki annak idején az egyik emberke volt a kiépítő csapatban. Cuha után jöttünk át :)
Köszönöm a lehetőséget. Köszönjük Bluemalinak a segítséget!
[g:hu+ 2.3.3 teszt]

Köszönöm a rejtést!
Köszönet a rejtő segítsègèèrt. [Geoládák v3.6.0]

Negyedszer jöttünk ide mászni. Az elsőt még az itteni POI-knál logoltuk is. Most, hasonlóan a legutóbbihoz a cuha-völgyi utak teljesítése után. Ott turistából, itt mászóból volt jóval több. Az ottani gc-s félsiker után más kissé félve érkeztem ide, mármint ami a ládatalálatot illeti. Csak azt tudom ismételni, amit GCVia2-nél:
Nagyon jó ötletnek tartom a két kedvenc szabadtéri ténykedésünk összekapcsolását, és nagyon bizakodó voltam a mai nappal kapcsolatban, de sajnos csalódnom kellett. Az az igazság, hogy a szurdok falain, a fák között olyan olyan zajos a vétel, hogy nem igazán van esély ilyen típusú jelszóhordozók megtalálására a kantáron lógva. Főképp abban a formában, ahogy itt kellene mindemellett még koordinátát és jelszórészletet is feljegyezni (erre készülve menet közben még a tollam is elhagytam).
Pár éve Ausztriában teljesen véletlenül már találtunk mászás közben com-os ládát. Az úgy volt elhelyezve, hogy annak elővétele, kezelése, logolása, visszarejtése tökéletesen illeszkedett a pálya adott szakaszához. Szerintem ilyen GCvia2 első pontja is, de az ottani második és az itteni első kettő nagyon nem. Szerintem érdemes lenne gondolkodni az átalakításon, hogy több örömet és kevesebb bosszúságot okozzon a keresés.
Mivel egyik koordináta és jelszórészlet-hordozót sem leltem, a ládára és a teljes jelszóra esélyem sem volt. Azóta gondolkodom, milyen módon logoljak itt. Arra jutottam, a döntést a rejtőre bízom.

[Jóváhagyta: Blue Mali, 2019.04.20 19:02]

Az első ládának kétszer nekifutottam, de egyszerűen nem találtam, túl sok volt a borostyán. A 2. ládát meg, mint utóbb kiderült, félreértettem, és MZ/X kereszteződésénél kerestem, nem pedig ott, ahol összeér a két út. De azért becsülettel végigmásztuk. nagyon tetszett. Köszönöm a rejtő segítségét a logoláshoz.

update: Jelzésem után a rejtő cserélte a jelszóhordozókat, a segédpontok rendben használhatók!
--
Falon függeszkedve keresgélni nem egy egyszerű feladat...de megcsináltuk. Esetleg el lehetne gondolkodni más féle jelölésén a pontoknak. Adja magát - legalábbis számomra - a átkötési pontok számának megadása: X és X+1 átkötési pont között keresd a ládát. A GPS-t nézni teljesen esélytelen a falon lógva, mászva, az ember mögött folyamatosan jönnek mások is, akik szeretnének haladni. Igy nagyon nehéz a "ládára" koncentrálni. Ezen kívül mászás közben megsaccolni, hogy most már lementünk-e 40 métert, vagy még csak 30-at, az szerintem lehetetlen...

A várpanorámás utat emiatt kétszer is kimásztuk, mert elsőre nem lehetett keresgélni, annyian voltak a falon. Másodszorra már csak mi másztunk, így ketten, minden lehetséges lyukba benyúlva megtaláltuk a keresett tégladarabot. De az örömünk nem volt teljesen, mivel a 2-es pont köve törött volt, ami miatt nem lehet a koordinátát és a jelszórészletet leolvasni róla. Privátba küldtem róla képet a rejtőnek.

Ajánlanám a rejtés szövegezését az átkötési pontokhoz kötni megtett méter helyett, ami fent a falon gyakorlatilag követhetetlen. Emiatt a 4 pont a rejtésre.

Maga az ötlet frenetikus, az utakról látható látvány eszméletlenül szuper! :) Köszönjük a rejtést, megyünk a másik vasalt útra is, ha újra visszajön a jó idő...

[Jóváhagyta: Blue Mali, 2018.10.23 17:18]

Megtaláltam. Köszönöm a lehetőséget. [g:hu 1.5.4]

Bakonyi BTHE-hétvége 3.

Az ötlet, hogy vasazzunk nem tőlem származott, viszont erősen pártoltam. És nem csak a ládák miatt, hanem mert már elég régen sikerült hasonló mókában részt vennem. Délelőtt lenyomtuk a Cuha-völgy hasonló útjait, majd egy sportos gyalogtúrával jöttünk át ide. Amikor a vár felől egy jó 50 fős csapat jött szembe (majd' mindenki mászáshoz beöltözve), kinyílt a kalasnyikov a hátizsákunkban, de inkább beültünk valahová és vártunk, hátha oszlani fog a tömeg a völgyben. Amikor visszatértünk, az Ostromlók útjához elég hosszú sor várakozott, így elmentünk Cicamicához és megnéztük, hogy mi újság a Futrinka uccában (sic!). Mire visszaértünk, némileg rövidebb lett a sor, ezért beálltunk. Elég sokan voltak ma, ezért volt olyan is, hogy hosszabb időre dugó alakult ki. Ez egy klassz fal volt és a szép napos időben nem volt gond abszolválni. A Várpanoráma útra már csak Andival ketten indultunk el. Gyorsan haladtunk az MZ/X elágig. Itt egy kis figyelmetlenség miatt belemásztunk az "E"-s útba. Andi kicsit küzdött, majd feladta és ment az eredeti útvonalon tovább. Én meg..., persze dafke belementem. Elég sokat szenvedtem (néha a karjaim már remegtek a mai ötödik út okán) mire rájöttem a továbbjutás nyitjára. A megvalósítás sem volt egyszerű, de sikerült. A záróláda már adta magát és még egy gyönyörű (és az út nevéhez méltó várpanoráma) is járt mellé. A multi első két pontján én nem találtam téglát, de mentségemre legyen mondva, a nagy forgalom miatt nem is kerestem sokáig. Ezeknél a pontoknál jó lenne inkább eltéveszthetetlen és nem küzdős pontokra tenni (mint például a GCVia2 multi első pontja), ahol nem gond, ha nincs meg azonnal, mert hiába a segítő fotó, a falon lógva nem a telefon nyomkodása meg a gps bámulása a feladat. Nózi mackóm inkább csak a hátizsákból szurkolt a nap során.

[wapon beküldött és később kibővített szöveg]

Meg kellett dolgozni a pontért, de minden percét élveztük. Köszönjük a rejtést. A második ponton nem találtuk a jelszó részletet, köszönjük a rejtő segítségét.

Húúú! Óriási élmény volt! Végül kettőnk közül csak Géza teljesítette a mászást, én sajna elég hamar feladtam. De a ládáért én mentem vissza:) - Marikával.
Jó volt együtt lenni a csapattal: Stmester (köszi a beszervezésért Mariann), emiGrant, Takiék, ha2. Már csak Sophi hiányzott!
És végül kedves Gábor, köszi a rejtésért, köszi, h elhoztál ide bennünket!

Hihetetlen élmény volt ez a nap. Majdnem 70 évesen először via ferrátázni elég cikis, de sikerült. Még akkor is hogy csak a Futrinka uccát teljesítettem. A többi, nehezebb, utat nem tudtam végigjárni, bár az egyik gyerek és ha2 azt is könnyen teljesítette. Valamikor ifjabb koromban én sziklamásztam Angliában, de akkor is csak segítséggel (top rope), de ez fantasztikus volt. Nemcsak a siker élmény a végén, de a társaság (stmester + 2 unoka, ha2, Takácsék és a csipet csapat), a kilátás, a fotózás, a két gyerek öröme, stb., stb., örökre megmarad a szívemben. Köszi Blu Mali!

Ez baromi jó móka volt. Igaz, hogy több a lila foltom, mint amikor elindultunk, de megérte. Csak a vége felé szerettem volna visszafordulni, de közelebb volt a csúcs. Gábor köszönöm, hogy ide eljutottam, mert ha nem dugsz el oda valamit, akkor eszembe se jutott volna Csesznekre menni. Együtt mentünk kedves társakkal csipet_csapat, emigrant, ha2, takács imre és marika, így jobb volt a hangulat, és volt aki mozgatta utánam a drótot amiben kapaszkodtam veszettül.

OK Már egy jó ideje nézegettük ezt a ládát, de csak most szántuk rá magunkat a megkeresésére. Ebben jelentős szerepe volt csipet_csapatnak, akik rábeszéltek, majd Zalaegerszegről jövet minket is elvittek. Köszönet Mester Mariannak, aki beszervezte őket is a "buliba". Elismerésünket fejezzük ki a túrát vezető fiatalembernek a türelméért, segítségéért. Köszönjük a rejtést Blue Mali! Marika és Imre

Emlékezetes túra volt. A többiek sok mindent leírtak már.
A Futrinka pálya tényleg könnyű. Sűrűn helyeztek ki lábtámaszokat így nem kell keresgélni a sziklahasadékokat,kis peremeket. Bemelegítésnek a rövidsége miatt is ideális.
Az Ostromlók útját és a Várpanoráma utat sem éreztem technikailag nehezebbnek,de itt már előnyt jelent a hosszú láb és kar. Persze fárasztóbbak a hosszuk miatt.
Talán az előző napi 36 km-es börzsönyi gyalogtúra miatt nem voltam éppen fitt,de ha meg is izzadtam jó móka volt.
Nagy segítséget jelentett,hogy a vezetőnk tudta hol vannak a kis téglák ezért a gps a hátizsákban pihenhetett.
Gratulálok Mariann unokájának. Nagyon bátor és ügyes volt végig.!!!

Egy kis kirándulás keretében jöttünk el a cseszneki várhoz, majd, ha már itt voltunk, ezt a ládát is elmentünk megkeresni...
Sajnos nem jártunk sikerrel, mert a GPS egyszerűen nem talált elegendő mennyiségű műholdat a pozíció meghatározásához... :-(

Kérnénk e rejtőt, a képek alapján, a találat elfogadására!

Köszönjük!

[Elutasította: Blue Mali, 2018.06.24 15:55]

Köszönöm a rejt?st!
Társrejtőként! [Geoládák v2.2.3]

Az akarat már régóta megvolt, de a férjem születésnapja 04.10 és a geoláda megkeresése indított el végül az úton! Kaptunk egy remek vezetőt Kovács Tamás személyében, aki a számomra félelmetes és néha teljesíthetetlennek tűnő pontokon átsegített. A Futrinka ucca jó kis bemelegítés volt, az Ostromlók útja és Várpanoráma út azért már igazán izgalmas volt! Mivel féltem, hogy nincs elég állóképességem, ügyességem a másáshoz így a siker érzése még napokig elkísért. A második pontnál lévő téglát törötten fotóztam le, így a rejtő segítségével a végládát később kerestem csak meg. Köszönjük a lehetőséget, ez egy igazán felejthetetlen élmény volt!

ChefBogi névnapja alkalmából ideje volt kipróbálni valamit, amit még nem. Neten felfedeztem, hogy pont ma van szervezett túra, nosza. :)
Egy körül indultunk ketten szakavatott vezetővel. Bemelegítésként Futrinka ucca. Se nem nehéz, se nem hosszú, de azért néha megálltam gondolkodni, hogy hová is lépjek. Fentről csodás panoráma a várra és a környékre. Csúcsfotó 1.
Következett az Ostromlók útja, ami már nehezebbnek bizonyult, de élveztük minden percét és a geotégla is könnyen meglett. Valószínűleg itt nem boldogultunk volna, ha nem mondja előttünk valaki, hogy hogyan és hova lépjünk. A kötelező csúcsfotó után a Várpanoráma utat nem javasolta Tamás. Olvad, minden sáros és csúszik, na meg jöjjünk legközelebb is. Kicsit csalódottan baktattam lefelé. Az élmény nagyon jó volt, de a ládát is szerettem volna... Megnéztük a várat, hiszen egyikünk sem volt még itt, majd beültünk ebédelni a Várvölgy Étterembe. Javasolt hely!
Rendelés közben még mindig a ládán kattogtam, majd írtam Gábornak, hogy ha nem hagyna minket "üres kézzel" hazamenni, annak nagyon örülnék. Nem hagyott! Innen is köszönjük a segítséget!
Ebéd és kávé után visszasétáltunk a ládáért, így a levezetés is megvolt, természetesen fel! Hazafelé megbeszéltük, hogy mindenképpen visszajövünk a harmadik körre is. Remek nap volt!
Köszi

ChefBogi ezt is megfőzte! Köszi a rejtést. [Geoládák v2.2.3]

Kellemes mászás a kellemes tavaszias időben. A másodikat ponton a jelszóhordozó ketté van törve. Köszönjük a lehetőséget.

Hirtelen ötlettől vezérelt ládázás, mivel éppen a környéken voltam. Úgy látszik, ilyenkor senki nem jár erre, pedig ma még gyönyörűen sütött a késő őszi nap, élénkek voltak a színek, a kontúrok, és főleg szárazak a sziklák. Bemelegítésképpen az első téglát kerestem, hiszen itt a kép szinte odavisz a borostyánhoz, mert egy kábelrész is látszik a fotón. A várpanoráma útvonal már nehezebb ügynek tűnt, mert a kép nem mond sokat, a berajzolás pedig megtévesztett, hiszen én mindenképp egy nagyobb hasadékot kutattam, vissza is mentem hozzá 3x. :) Mikor már nem tudtam mit kitalálni, felhívtam a rejtőt a magasból, aki szerencsére készségesen segített, hogy a "harmincadik századi rokonon" még lépjek túl pár métert. Így azonnal meglett, köszi! A láda pedig már a "tradicionális" kategória. Bár az egész útvonalat nem jártam be, de cache-élménynek tökéletes 3 óra volt! :))))

Köszönöm a rejtő segítségét. Szuper kis multi, én a második pont levadászásával kezdtem a mászást, ez hiba volt. Tartsátok be a sorrendet, úgy élvezetesebb a dolog. Köszönöm.

Ostromlók útja, Várpanoráma út és Futrika Ucca - ebben a sorrendben. Részletek később...

Via ferrata. Olyan szépen hangzik! És olyan távol áll tőlem! Külföldön láttam már egy-két ilyen ládát, de gyorsan át is lapoztam, hisz ez semmi olyasmi, amire én valaha képes leszek, hisz se hozzáértő társam, se eszközöm, se tudásom, se bátorságom nincsen meg hozzá. Viszont van tériszonyom, amit hol sikerül leküzdenem, hol nem. Az efféle helyekre felnézni is rémisztő, nemhogy róluk le! Gondoltam én. Aztán megjelent ez a láda. Hmm. Lehet kérni túravezetést. Hmm. Aztán megérkezett Blue Mali szíves invitálása. Ez már nem hmm! Ezt a lehetőséget meg kell ragadni! Ha már van eszköz és társ, akkor talán valahogy a bátorság és ügyeség is megjön! Reménykedtem.
Ilyen gondolatokkal indultunk el Péter60-nal. Sajnos 22 percet késtünk egy eplényi buta dugó miatt, így Blue Mali Szabó famíliával, Discoverrel és Hörcsöggel már rég a falon járt, amikor mi a beszállóhelyhez értünk. Blue Mali lekiáltott, hogy öltözzünk be, majd jön. Öltözzünk be? A beülőket megtaláltuk és a bő 6 évvel ezelőtti GCHUSV emlékeim alapján sikeresen fel is húztam egyet. Akkor oda toppant Blue Mali, igazgatta kicsit, aztán mondta, kezdjünk el mászni, majd jön. Függőleges szikla, benne 4 pöcök. Bennem meg nagy elszántság. A negyedik stiftig fel is veszkődtem magam. Ott aztán csak kapaszkodtam, alattam szédítő mélység (legalább 2-3 m), a karom egyre jobban fáradt és nem tudtam, hova és hogy kellene tovább. Én erre képtelen leszek! Hülyeség az egész! Ezért jöttem el Pécsről hogy most itt feladjam? Túl gyenge, túl ügyetlen vagyok! Bár esetemben a karomra vonatoztatva, de Villonra gondoltam ("nyakamon érzem, hogy seggem mily nehéz") és már majdnem könny szökött a szemembe a tehetetlenségtől és csalódástól, így jobbnak láttam leevickélni. Nem sokkal ezután ért oda Mikulás, aki tervezetten késve jött. Ez volt a mi nagy szerencsénk! (Hozzánk képest) pillanatok alatt beöltözött és elegáns léptekkel és gyorsan felsétált a pöckökön. Ja, ezt így kell? Igyekeztem hasonlóan lépkedni és csodák csodájára már túl is voltam ezen az előbb még leküzdhetetlennek tűnő sziklaszakaszon. Mentem-mentem egyre feljebb, élvezve, ahogy Mikulás magyarázatának és biztatásának köszönhetően képes vagyok rá. A magasságtól pedig nem volt időm félni, hisz annyira arra koncentráltam, hogy haladjak. Annyira jól megépített a pálya és kényelmes, biztonságos a felszerelés, hogy a magasság élménnyé válik, nem veszéllyé. Fényképeztem is közben és akár a GPS-t is tudtam volna nézegetni, de nem bántam egy cseppet sem, hogy Mikulás már megkereste a keresnivalót, mire odaértem.
Az Ostromlók útja teljesítése után kicsit kifújtuk magunkat, majd következett a Várpanoráma nevezetű mászóösvény. Nem éreztük nehezebbnek mint az előzőt és lelkesen küzdöttünk fel ide is magunkat. A csúcson a láda és a borús, kicsit ködös idő ellenére is jutalom panoráma fogadott.

Tetszettek a virtuális jelszóhordozók és takaros a végláda is. Bízom benne, hogy azért rejtett pontos a multi, hogy a .com szabályainak is megfeleljen és hamarosan felkerül oda is hogy külföldiek is örülhetnek neki. Ha nem ez az ok, akkor feleslegesnek érzem az adott körülmények között ezt a csavarást.

Mivel ez az első ilyen láda Magyarországon, valószínűleg sok játékostársnak az első találkozás magával a via ferrata fogalmával. Szerintem jó lenne a ládaoldalon egy rövid általános ismertető a sportról és történetéről.

Köszönöm ezt a különleges élményt, amihez sosem jutottam volna, ha nincs ez a láda. Mindig katarzis, ha az embernek sikerül önmagán túllépnie. Akarom mondani túlmásznia. :-)