WAP-barát verzió:
A jelszó egy levágott gyökér vágási felületére csavarozott kis táblán.

...................................................................................
Egyik, mondhatni a világon egyedülállóan ritka képződményünk az atkári periglaciális talaj, amelynek forma-, és színvilágában különlegeset alkotott a természet.

A szelvény anyagának fő összetevői: finoman porló fehér mész, vörös agyag, sárga agyagos vályog és szürke nehéz agyag. A vörös agyagos talajanyag a Pliocén kor meleg, nedves időszakában képződött, eltemetett talaj maradványa. Ez a vörös talajanyag igen intenzív állati fúró és keverő tevékenység által került a mélyebb rétegekbe. A mész csak később került ezekbe a mélyebben húzódó rétegekbe a területre hullott meszes löszből való kilúgzás útján. Az atkári képződmény egyedisége a helyszínen is jól megfigyelhető nehéz agyagréteggel magyarázható. Ez nemcsak a mész felette történő felhalmozódásához, hanem az agyagréteg fölötti talajanyagnak a gyakori vízzel való telítettségéhez is vezetett. A Pleisztocén kor fagyási és olvadási folyamatai az egyes rétegek és a járatkitöltések megszakadásához, gyúródásához és keveredéséhez vezettek. A melegebb időszakokban a felengedett, vízzel telített anyagban a keményebb konzisztenciájú illetve nagyobb térfogattömegű anyagok, a rájuk nehezedő felsőbb rétegek nyomása alatt deformálódtak, kenődtek, létrehozva a hullámos, cseppszerű és csóvás formákat. A nagyobb nedvességtartalmú, plasztikus, meszes anyag a felsőbb rétegek terhelése alatt hozta létre a felszökésszerű csúcsosabb hullámokat. Ezek a folyamatok hosszú időszakon keresztül, több periódusban zajlottak és alakították ki a színekben és formákban gazdag, igen ritka természeti jelenséget.

Az atkári szelvényhez hasonló felépítésű és rendkívüli formagazdagságot mutató szelvényt sem az irodalmi adatok között, sem a témával foglalkozó szakemberek terepi megfigyelései során nem találtak, ezért a képződmény különleges és egyedi jelenségnek tekinthető. ÓVJUK!!!

Két ok miatt is nagyon sokáig vívódtam magamban, hogy helyezzek-e el ezen a helyen ládát, avagy sem. Az egyik ok az előbbi: a hely (hivatalosan alá nem támasztott, de szakmai körökben egyöntetű) védettsége. A másik a szomszédság. Ezen természeti érték közvetlen szomszédja ugyanis egy szeméttelep. Ez bizony időnként a magyar valóság. Sajnálom.

Pontosabban ez volt a helyzet több mint 10 éven át. A szeméttelep rekultivációjával a szelvény környéke is új 'köntöst' kapott. Hogy mikor lesz végleges, egyelőre nem tudom, de már mostanra is hatalmas a változás a korábbi állapothoz képest. Egy mini tanösvényt, alakítottak ki,
ráadásképpen pedig egy pihenőhelyet. Mindezt fából és úgy hogy magát a szelvényt immáron csak erről az ácsolt és fedett ösvényről lehet megszemlélni.

Megközelítés:
A szelvény megközelíthetősége is jelentősen javult: nem az országút szélén kell parkolni és nem is a szántóföld szélén haladva kell a szelvényt megközelíteni. Az M3-as autópálya Gyöngyös-nyugat, Hort leágazásától indul Atkár felé az út. Erről ágazik le egy rozsdás, kissé megviselt, nyitott sorompónál ( N 47° 42,513' E 19° 52,812' [GCATKR+letérő]) az immáron kocsival is járható út a tanösvény felé. A sorompó és a tanösvény kezdőpontja ( N 47° 42,431' E 19° 52,726' [GCATKR+tanösvény]) közti mintegy 200 méteren szinte akárhol lehet parkolni, a maradék részen pedig sétálni.

Jó kincskeresést! Remélem, a természeti kincs látványa megfelelő örömet fog szerezni.

---

A ládába TravelBug nem helyezhető.

---