Tarna-vidék
A Heves-Borsodi-dombvidék területén közel 100 négyzetkilométeren elterülő összefüggő erdőséget 1993-ban Tarnavidéki Tájvédelmi Körzet néven nyilvánították védetté. A tömb, amelyet Istenmezeje, Váraszó, Bükkszenterzsébet, Tarnalelesz, Szentdomonkos, Arló, Borsodszentgyörgy és Domaháza települések vesznek körül, széles sávban csatlakozik a határon túli élőhelyekhez.
Legfontosabb kőzete a tájképalkotó Pétervásárai Homokkő Formáció, amely meghatározza földtani-felszínalaktani jellemzőit. Az erősen összecementált ún. cipóköves homokkövet a külső erők (eső, szél, fagy) lazább környezetükből kipreparálták.
A Tarna-vidék természetközeli állapotú cseres-tölgyesei gazdag faunának biztosítanak élőhelyet. Az országhatárt nem "tisztelve" olyan nagyragadozók, mint a farkas vagy a hiúz is tiszteletüket teszik itt.
Ökör-hegy
A Kohászok útja ismertetőfüzete szerint még a Sajó völgyéből is jól látható az a jellegzetes kúpsorozat, amelyet a Nagy-völgy és a Szőke-völgy közé zárt, 500 méternél magasabb kiemelkedések alkotnak. Nyugatról kelet felé rendre: Köböl vára (520 m), Szarvas-kő (537 m), Ökör-hegy (541 m) és Vajdavár (530 m). Közülük legmagasabb az Ökör-hegy, amely így a Tarna-vidék - másnéven: Óbükk) legmagasabb pontja is.
Tetejéről kilátóépítmény nélkül is látványos panoráma tárul elénk, elsősorban keleti és déli irányban. Nyugat felé magas bükkök zárják a látóhatárt.
A hegytetőn mindenképpen érdemes megpihenni, még teljesítménytúrázás közben is, hiszen itt van a Kohász Kék (más néven: Kohászok útja) útvonalkövető túramozgalom "satírozós" igazolópontja.
A Kohász Kékről
Az Országos Kéktúránál sokkal kisebb híre van ugyan, de az egykori kohász városokban ma is ismerik a Diósgyőr - Ózd - Salgótartján közötti mozgalmat. A vadregényes tájakat, rejtőzködő falvakat és egykori szocialista városokat összekötő útvonal 123 kilométeren keresztül halad a Medves tömbjétől a Heves-Borsosi-dombságon át a Bükkig - közben 4000 méter szintemelkedést összegyűjtve. Időnként teljesítménytúraként is meghirdetik: 2010-ben és 2015-ben is elindultam rajta. Másodikra sikerült a 31 órás szintidőn belül abszolválni.
Fotóalbumok:
Ládatörténet
2018.07.27 13:40 Hat és fél óra alatt 383 kilométer autózással és némi gyaloglással a helyszínre érkezvén a ládát sértetlenül húzom elő a rejtekéből.
2018.07.14 16:00 Újabb játékos vallott kudarcot a ládakereséssel, így a helyszíni ellenőrzés mellett döntök.
2018.07.08 13:47 becko a helyszínről hív, de segítséggel sem találja a ládát, "csak nagyon vastag korhadékot".
2018.02.11 13:40 A láda elfoglalja rejtekhelyét.
2018.01.17 A láda sikeresen átmegy a moderáció 2. körén.
2018.01.13 A geoláda terve először kerül a moderátorok elé.
2015.08.29 A Kohász Kék teljesítménytúra keretében felkeresem a helyszínt.
Borsodnádasd felől közelítettünk. A faluban még köd, a csúcson napsütés. Ez a láda lett a 3000. Találatom. A csúcson lévő kulisz kockában van még egy doboz, rossz jelszóval.. Köszi a rejtést!
Az ajánlott parkolóból indultam. Az út szép bükkös, fenyveses völgyben vezet, de picit untam a baktatást az aszfaltúton, de aztán az utolsó harmadban szépen emelkedve értem a dobozhoz. A rejteket rögtön megtaláltam, de hiába kapartam, illetve világítottam be az odúba, nem találtam semmit. Megnéztem a többi fát is, végül visszatértem az elsőhöz és alaposabban nekiláttam kiüregelni az odút és a vastag hordalék alól végül előkerült a doboz. Végül kiballagtam a kilátópontra és jó félórát üldögélve élveztem a kilátást.[g:hu 1.6.4]
Már nagyon vágytunk egy jó kis túrára! A különleges helyzetre tekintettel, egy magányos, ritkán látogatott, ládát választottunk. Védőfelszereléssel is jól el voltunk látva. Tarnaleleszről a Kossuth utcán indultunk a jelzésen. Innen tértünk át a kohász -re. A ládát gyorsan megtalálta Évi, így volt időnk a remek kilátásban is gyönyörködni. Remek nap volt! Köszönjük a rejtést!
Szuper jó pont! Szent Domonkos templom felől indultunk és a Nagy-völgyi patak mentén érkeztünk. Jó kör volt. Első állomásunk a Cin-forrás volt. Nagyon rendezett a forrás is és a környezete is és ömlött belőle a víz. Idáig fel lehetett volna autózni. Továbbra is szekérúton haladtunk egészen, a kékig, majd a csúcsig. A fa tövében ebédeltünk szélvédett helyen. Utána kicsit módosítottunk az útvonalon. Az Ökör-hegy után a kékről átvágtunk egy, a TUHU-n nem látszó, néhány szintvonallal lejjebb lévő ösvényre. Néha egészen jól járható volt, néha kidőlt fákon másztunk át vagy kúsztunk át. Ennek ellenére az út kb. felénél egy masszív sorompót találtunk. Valaha itt autós forgalom lehetett? A ládaoldalon lévő térképrészleten is látható Pataj-völgy látványa nagyon izgalmas és szép rész volt. Útközben szarvasokat láttunk, de sajnos ők is megláttak minket, így csak egyet tudtunk lefényképezni. Egész úton nem volt jelentősebb sár, de a Nagy-völgyi patak mentén intenzív fakitermelés folyik, ami állandó teherautó forgalommal jár, ami sarat dagaszt. :-).
Verseny után még nekiindultunk ennek a mindentől távoleső ládának. Remek környék. A verseny előtt nem is tudtam, hogy ezen a környéken ilyen nagy egybefüggő erdőségek vannak.
A hegyről még valamiféle kilátás is adódott. Köszönet a rejtésért.
N 48° 9,705' E 20° 15,017' 190 m [GCOH+LETERES]
N 48° 9,240' E 20° 12,710' 222 m [GCOH+PARKOLO]
jelzését követve.
jelzésen. Innen tértünk át a kohász 
