Albániai nyaralásunk első napján. Délelőtt a tavon eveztünk egyet. Nagyon klassz volt! A tó jó nagy, viszonylag meleg, és mindezek ellenére szép tiszta. Sok helyen sűrű növényzet van a vízben, ami a haladást kicsit megnehezíti, de sokat mutat! Rengeteg kis halacska úszkál a békaszőlő között. Jó sok vízimadár is van a tóba helyezett cölöpökön.

Egy könnyű ebéd után indultunk a ládáért. Olvastam, hogy viszonylag magasra fel lehet autózni, bár az út kihívásokkal teli. A család meg a hőség miatt ez a megoldást választottuk. A Dacia elég magas építésű, így bátran nekivágtam. Sokszor mentem már vele úttalan utakon, de ez egy kicsit meglepett. Sokkal nagyobb kövek borították az utat, mint amire számítottam. Azért lassacskán haladtam előre. A meredekebb részeken kicsit elkaparta a kerék a köveket, de azért ment. Rázkódtunk, csúszkáltunk, és jött egy olyan szakasz, ami már nagyon nem tetszett! Az elágazástól 2,5 km-re, kb félúton a parkoló felé feladtam a küzdelmet. Innen gyalogszerrel mentem. Család többi tagja nem vállalta, így egyedül szaladtam le a maradék 3,3km-t. Mivel még ma a Rozafa-várat is meg szerettük volna nézni, kapkodnom kellett a lábaimat. Ehhez a legideálisabb időjárás állt rendelkezésemre, 36 fokos hőség, árnyék mentes, perzselő napsütéssel. Ráadásul Decathlonos vízi cipőben voltam, ami még tovább növelte a komfort fokozatát a túrának. Rövidíteni nem mertem, mert elég csúnya meredekek voltak. A térképen jelölt ösvényeket csak sejteni lehetett, és a bánat tudja, mennyi kígyó él erre felé a magas aljnövényzetben. Szóval a szerpentinen mentem inkább. Az utolsó jelzett letérésnél azért lementem az útról, és már a száraz, karcos növényzetben vezető, csak néhol látható ösvényt követtem.

32 perc alatt elértem a célterületet. Gyorsan készítettem néhány fotót, majd nekiestem a köveknek. A leírásban olvasható természetbarát jelölést nem találtam. Illetve sejtettem, hogy valami természetesen pöttyözött kő, de abból több is volt. Rejtésre utaló nyomokat sem találtam, ami megkönnyítette volna a dolgomat. 15m-es sugarú körben átkutattam minden valamirevaló sziklát óvatosan, de nem akadtam a nyomára. Olvastam a logokat, hogy eddig nem okozott gondot senkinek. Lehet, nem volt megfelelő a GPS-szel valami, és rossz helyen keresgéltem. (Most, a log írása közben néztem rá az oldal képeire. Ezek szerint jó helyen voltam, és a rejtek kőnél keresgéltem is, de nem leltem rá. Szóval én voltam a béna.) Mivel a család lent aszalódott a kocsiban, és a vár nyitva tartásának vége is kezdett közeledni, feladtam a keresést. Baráti segítséggel sikerült logolnom a ládát. Lefelé szaladtam, így összesen 1 óra 15 perc alatt tettem meg a 6,6km-es távot, keresgéléssel, mindennel együtt.

A kilátás tényleg bámulatos volt. Örülök, hogy azért feljöttem ide. A kocsival való megfordulás tartogatott még némi kihívást a köves szerpentinen, de ezt is sikerült megoldani!

Köszi, hogy elkalauzoltál ide!

lelcache+Zsé+Lilóka+Bambusz

Megvan :)

Stmester mindent leírt.

Hajókáztunk a tavon.

Megtaláltam, köszönöm a rejtést! [Geoládák v4.2.6]

Albániai kirándulás alkalmával. A tó nagyon szép, a rejtéshez vezető út kemény.

Megtaláltam.
Köszönöm a lehetőséget.
[g:hu+ 2.9.12]

A ládával minden rendben, épségben a helyén van. A leírás és a koordináták alapján simán ment a megtalálása. A hegymenet valóban elég kemény, érdemes rá felkészülni. Mire felértünk a hegy csúcsa már teljesen felhőben volt, mire pedig le addigra már a ládát rejtő gerincrész is. A gerinc déli oldaláról erős szél fújt. Koki barátommal egy menetben víz nélkül is simán teljesítettük. Útközben szedret, fügét lehet találni. Köszönjük a rejtést! [RK]

Nem kis mutatvany a megkeresese. Fent a hegyen a Gsm tornyok utáni

sziklaháton keresd. Nekem egy fel orába telt amig megtalaltam fent a rejtest.

Terepjáróval könnyen fel lehet jutni, de sima személyautóval nem érdemes

szerintem próbálkozni a végig nagyon köves és sziklás hajtükanyarokkal megtüzdelt hegyi uton. Montenegro Szent Nikola sziget meglátogatása után átutazóban kerestem fel ezt a helyet. Viz nélkül gyalog indultam fel a 35 fok tüzö napon. Nagy balgaság volt. Utközben semmi vizvételi hely nincs, még egy kecske itatót sem találtram Kopár szikes környék. A tóra viszont nagyon jó a kilátás. Jah: A
szikla környezetbarát megjelölése lekopott teljesen. (Konkrétan leszarta valamikor valami) Viszont a Gsm torony fele még van egy ilyen megjelölt szikla, engem is ez forgatott meg rendesen.

Nyári képeket rendezve és a jelszavas táblázatot kiegészítve jöttem rá, hogy ezt a ládát nem jelentettem be...júliusban. Mivel a megtalálás valós ideje a fenti, ezért visszafelé logolok...előre úgy sem lehet. :) Valóban az volt, ami a jelszó,de megérte! A tavon is hajóztunk azért, hogy mindkét élmény meglegyen . Köszi a rejtést!

Balkáni körút következő állomása.

Budvából hajnalban indulva sikerült 11 körülre átvergődni Shkodra környékére. Mivel a 36 fokos tűző napon felgyaloglás nem tűnt vonzónak, inkább felautóztunk az ajánlott parkoló környékére, majd onnan rövid gyalcsi után elértük a pontot. A kőbaba adta a helyet, jó rejtés, szép a körpanoráma is. Logolás után lesiettünk, hogy csobbanjunk is egyet a kb. 28 fokos, "hűs" tóban, a méltán népszerű "Plazhi publik"-on, pont itt. :) Igazi balkáni érzés volt, nagyon élveztük.

Köszi a pontot.

P.S.: Shkodra nevét mintha többször látnám hk-val írva, bár a gugli ad találatot a fordítottjára is.

Logomat lásd GCRoza ládánál. Nekiindultunk ennek a ládának is, de kb. fél úton visszafordultunk, mert GPS térkép hiányában nem tudtuk jó úton megyünk-e - eléggé eltért a céltól -, illetve tartottunk visszafelé a határátlépéstől (most nem volt semmi probléma). Ha jó úton mentünk, akkor csak azoknak javaslom az autós megközelítést a parkolóig, akik valódi (nem városi) terepjáróval vannak. Máskülönben mint Mikulás, illetve mint mi célszerűbb az út elején hagyni az autót, durván köves, sziklás a terep.
Legalább sikerült egy képet készíteni a várról a folyó másik oldaláról. A cigánytelep a folyó mellett az ablaktalan lyukakkal elég durva, bár kb 15 évvel ezelőtt még én is láttam Rakacán, hogy agyagba vájt üregekben laktak a cigány családok.

Egy csodás nyaralás, balkáni kőrút alkalmával sikerült eltöltenünk hat remek napot Budva környékén. A mai napra egy jó kis albániai kiruccanást terveztünk, az új geoládákat is felkeresendő. Reggeli ébredéskor döbbentem rá, hogy jobb napot erre nem is válaszhattam volna, mert ez az első nap ittlétünk alatt, amikor picit borongós időre van kilátás. A shkodrai-tói kilátást 33 fokban nem sok kedvem lett volna megmászni, márpedig annak "leautózásáról" szó sem lehetett, én szépen bánok az autókkal, nincs off-roadozás :-) Így történt, hogy egy relatív sima határárkelés után kellemes huszonpár fokos idő fogadott a helyszínhez közeledve. Az aszfalt út vége után az első kanyarban parkoltam, egy gyönyörű kilátású helyen, melyről mind a tó felé, mind a város és a vár felé is remek panoráma nyílt. Innen durván 3,5 km-es sétával érhető el a doboz illetve a csúcs. Az útvonal elég egyértelmű volt. Találkoztam albán szamárral és a csúcs alatt csikókkal is. Ha valaki kiváncsi arra, hogy milyen a mély szegénység, akkor sajnos az odaút alatt erre van lehetősége ezt megszemlélni. A völgyben lévő viskókat elhagyva a jobb kanyar után már letértem az útról és toronyiránt haladtam a cél felé. Jó kis kősivatag ez. Örültem, hogy nem volt több 22 foknál. Vadregényes tájon értem el a ládát rejtő sziklákat. A doboz másodpercek alatt meglett a "természetbarát" jelölésnek köszönhetően. Köszöni, jól van. Másodikként írtam a naplóba. A kilátás fantasztikus innen, igazi körpanoráma. Köszönöm, hogy megmutattad a helyet. Az úton senkivel nem találkoztam. És ennek örültem is :-)

Mikulás

Megtaláltam. Köszönöm a lehetőséget. [g:hu 1.5.3y] [wapon beküldött szöveg]