Láda a megadott koordinátán a földön.

2011.09.09. A láda pár méterrel arrébb, és magasabbra költözött, a sorozatos kifosztás, és a nem rendeltetés szerű használat miatt. Visszaélések miatt a jelszó is változott.

2010.06.17.-én adoptáltam a ládát, többszöri karbantartás után.
A rejtés nem változott, a leírás kissé módosult. A karbantartás, és az esetleges jóváhagyás zökkenőmentesebb lett .

Az eredeti Bulldog által készített leírás (kissé kiegészítve):

Sziasztok!
Ez az első ládám. A hely ahová rejtettem:
Tárnok Budapesttől 20 km-re a Benta patak partján, Érd, Sóskút, Pusztazámor és Martonvásár által határolt területen fekszik.

A Benta (Bara)-patak völgyében vívták meg a hunok és a rómaiak 381-ben azt a véres csatát, amelyet Tárnokvölgyi-csata néven ismer a történelem. Az írásbeli emlékek 1241-ben említik először Tárnok nevét. miszerint a Berki testvérek örökségképpen bírták a Tárnokvölgy melletti Berki és Deszka helységeket. A község a törökdúlás után elnéptelenedett. A kipusztult lakosság helyébe először szerbek, majd 1720 körül nyitravidéki szlovákok jöttek. A szlovák lakosság száma évről évre emelkedett. A ma is használatos szlovák családnevek már a XIII. században jelentkeztek az egyházi anyakönyvekben.

Kik laktak itt?

Az 1828-as portaösszeírás átfogó képet nyújtott a község és lakosainak állapotáról, akiknek zöme adózó jobbágy és házzal bíró zsellér volt. Míg a községben l828-ban 212 lakost, addig 1856-ban már 1263 lakost írtak össze.

A lakosság zöme föld- és szőlőműveléssel foglalkozott. Mivel Tárnok fekvése, éghajlata kedvezett a gyümölcstermesztésnek, a századvégi összeírások már gyümölcstermesztő helyként említik a falut. A múlt század végétől számos iparos is szerepel az iratokban.
1856-ban a községben 1 iskola működött, 1 tanítóval és 222 tanulóval. A támoki uradalom a XVIII. században - egy rövidebb időtől eltekintve - az Illésházyak tulajdona volt, majd a XIX. században Batthyány Fülöp birtoka, akitől a gróf Wimpffen család veszi meg, s kerül később öröklés útján a Károlyi család kezébe.

1913-ban a tárnoki uradalmat üszögi Nagy Sándor vásárolta meg, aki elkezdte a község mai arculatának kialakítását. 1921-ben parcelláztatta az újtelepi részt, 1930-ban pedig a ligeti területet. Így a község ma három részből áll: Falu, Liget és Újtelep. Említést érdemel a gazdag történetű Berki, amely a középkori Berki család székhelyeként templommal, plébániával is rendelkezett. Bővebb információ: www.tarnok.hu

A láda a tárnoki horgásztó közelében egy gyönyörű ligetes részen pihen. Ez a hely engem nyáron, az afrikai szavannákra emlékeztet. Ilyenkor sokan piknikeznek a környéken.

A keresést érdemes a horgásztó parkolójából elkezdeni, amit a legegyszerűbben az Érdet Sóskúttal összekötő ún. Zámori útról, az M7-es autópálya hídja előtt kb. 200m-el a Tárnok öreghegy buszmegállonál balra lefordulva a Ponty utca végén érhetünk el. N 47° 23,281' E 18° 51,005' 174 m [GCSZAV+parkoló]innen 800 méter a láda.

A láda autóval pár méterre is megközelíthető, de kérlek ne autózz a ládáig. Alternatív parkolás 200 méter sétával a patak jobb partján (folyásirány szerint). N 47° 22,883' E 18° 50,849' 174 m [GCSZAV+alternatív parkoló]

Jó keresést!