Megye/ország: Komárom-Esztergom
Elhelyezés időpontja: 2018.01.28 00:00
Megjelenés időpontja: 2018.01.30 19:22
Utolsó lényeges változás: 2025.09.24 11:48
Rejtés típusa: Hagyományos geoláda
Elrejtők: sokoto5
Ládagazda: sokoto5 Nehézség / Terep: 2.0 / 2.0
Úthossz a kiindulóponttól: 400 m
Megtalálások száma: 598 + 1 sikertelen + 5 egyéb, grafikon
Megtalálások gyakorisága: 1.5 megtalálás hetente
Az utolsó ÖT kereső jelzése alapján a láda erdőirtás áldozatává válhatott, emiatt beteg állapotba kapcsoltam a státuszát.
Ha van rá lehetőséged, kérlek javítsd!
További tudnivalók a beteg ládákról:
https://geocaching.hu/documents.geo?id=ladadoki
Köszönettel a rejtésért és a gondoskodásért, üdv: hk
[halaszkiraly, 2025.09.24 11:48]
Röviden
20*20*10 cm-es geoláda fa tövében, a turistaút mellett, talajmenti üregben. Az első megtalálót egy kis apróság is várja a ládában!
Szent László-forrás
A térkép Kálmán-kútként jelöli, a forrásra mégis Szent László-forrás van kiírva. Néhányan gyógyító energiákat tulajdonítanak a helynek. Kedves kis környék, ideális sütögetéshez, piknikezéshez, a forrás előtt található egy kis tavacska is. Pilisszentlélektől nem messze található, a (piros sáv) és a (sárga sáv) jelzés mellett.
Szent László
I. László vagy Szent László magyar király 1077-től, horvát király 1091-től haláláig. I. Béla király és Richeza királyné másodszülött fia. Nevéhez fűződik a magántulajdon védelmének megszilárdítása, Horvátország elfoglalása (1091) és az első magyar szentek avatása. Őt magát is szentté avatták 1192-ben.
Szent László-kultusz
A középkori László-kultusz kibontakozásához a döntő lökést III. Béla adta meg, aki 1192 júniusában pápai jóváhagyással szentté avatta I. Lászlót. Ennek nyomán a kialakuló magyar lovagi kultúra és életmód őt tekintette példaképének. Károly Róbert és I. Lajos hódoló tisztelettel adóztak a lovagkirály emlékének. Nagy Lajos aranyforintja hátoldalára László képét verette, s ez a 15. század végéig kötelező hagyomány maradt a királyi pénzverdéknél. I. Lajos leányának, Mária királynőnek idejében László mellképe a felségpecséten az igazságos uralkodó szimbólumaként szerepelt. Luxemburgi Zsigmond király azért látogatott el Váradra, hogy megtekintse László sírját és ereklyéjét, majd kívánságának megfelelően halála után László mellé temették el. Ugyanis I. Lászlót előbb Somogyvárott temették el, később azonban - feltehetőleg 1106-ban, más források szerint 1113 után - a holttestét átvitték Nagyváradra, s ott helyezték örök nyugalomra. Váradi sírja csodatevő zarándokhellyé lett. A 15. század elejéig a váradi székesegyházban őrizték kürtje és csatabárdja mellett fejereklyetartó mellszobrát (hermáját), amelyre peres ítéletek résztvevői és főúri összeesküvők tettek esküt. Az eredeti herma a 15. század elején megsemmisült, helyette újat készítettek, amelyet ma Győrben őriznek.
A népét győzelemre segítő László kultusza tovább élt a későbbi korokban is. A nehéz háborús időkben a nép László királytól várt és remélt segedelmet; a magyar katonák László nevét kiáltozva rohantak a törökre. Testi és lelki képességei miatt a római katolikus egyház csodatévő harcos szentet is tisztel benne amellett, hogy a magyar történelem sikeres országépítő uralkodója volt, aki kemény kézzel szilárdította meg a legyengült államot, másrészt pedig a német terjeszkedéstől, a pápai hűbértől és a keleti nomád népek pusztításaitól egyaránt megvédte országát és biztosította a független magyar állami létet. Minden időkre eszményképévé vált az erényekben dús és a tetteiben évszázadokra előre cselekedni tudó országvezetőnek.
Pilisszentlélek
A terület már az őskorban is lakott volt, amiről kőeszközök tanúskodnak.
IV. Béla 1263-ban a "Benedekvölgye" nevű erdős völgyet a pilisszentkereszti pálosoknak ajándékozta, hogy monostorrá alakítsák az Árpád-házi királyok vadászkastélyát, amellyel IV. László uralkodása alatt, 1287-ben készültek el. Romjai ma is megvannak. Az itt létesült kolostor szolgálatára a birtokra parasztokat telepítettek, így alakult ki a patak mentén a falu. Utóbb Károly Róbert, majd 1378-ban Nagy Lajos király a monostort gazdagon megajándékozta. A 15. században a helység Pilis vármegyéhez tartozott. A török világában, 1541-43 táján elpusztult, elnéptelenedett. A 18. század elején a pesti pálosok birtokába került, akik tótokat telepítettek ide a Felvidékről, Nyitra környékéről. Ekkor a település üveghutájáról volt ismert.
A pálos rend feloszlatása után a vallásalap birtoka lett, és annak földesúri hatósága alá tartozott 1848-ig. 1790-ben a pálosokat a ferencrendiek váltották fel a lelkészkedésben. Ekkor már iskolája is volt a községnek.
Gyógytúra a Pilisben. Kösszi a rejtést! --- Hazafelé megnéztük a "mi kis falunkat". A erdőritkítás áldozata lehet a láda, mi se találtuk. Képek alapján kérnék egy pontot.
Vagy 20 percig kotortuk az ághalmokat, nagyobb hibahatárt adva a gps-nek, de nincs nyoma a ládának és szerintem sincs meg. Megjegyzem, a forráshoz lejutni sem egyszerű. A bejelentés elfogadásához azt a tényt ajánlom, hogy a környéken ládáztam/ládáztunk, amire rámentünk, azt (a másik 4-et) megtaláltuk, és 2 képet is feltöltődés.
Sajnos mi sem találtuk meg pedig négyen kerestük jó sokáig. Az egyik nagy fát kivágták, mindenhol ágak és fatörmelék hever. Kérjük a láda gazdáját igazolja a képek alapján a megtalálást. Köszönjük [Geoládák v4.5.10]
Az utolsó ÖT kereső jelzése alapján a láda erdőirtás áldozatává válhatott, emiatt beteg állapotba kapcsoltam a státuszát.
Ha van rá lehetőséged, kérlek javítsd!
További tudnivalók a beteg ládákról:
https://geocaching.hu/documents.geo?id=ladadoki
Köszönettel a rejtésért és a gondoskodásért, üdv: hk
A rejtő elfordult a játéktól, emiatt az első probléma bejelentésének időpontjára dátumoztam vissza ezt a logot. Az adoptálhatóvá válás időpontja ez alapján: 2025.11.18.
Eljutottam a helyszínre, de sajnos a ládát nem találtam, pedig alaposan körüljártam a jelzett helyet. A forráshoz is lementem, de nehezen lehet megközelíteni a sok kivágott fa miatt. A fotók alapján kérnék egy elfogadást.
Az utolsó ÖT kereső jelzése alapján a láda erdőirtás áldozatává válhatott, emiatt beteg állapotba kapcsoltam a státuszát.
N 47° 43,500' E 18° 50,643' 400 m [GCSLF+parkoló]
(piros sáv) és a 
(sárga sáv) jelzés mellett.
